Keresés

Múltjukkal kínozzák a menekült gyerekeket tanáraik

MM_20150304_008
Fotó: Magócsi Márton

Szüleik gyakran nem tudnak magyarul, nekik viszont magyar iskolában, magyar nyelven kell tanulniuk és helytállniuk. Működik a Belvárosban egy közösségi ház, ahol migráns diákoknak próbálják megadni, ami a pedagógusoknak sokszor  nem sikerül. Az iráni, jordániai, kínai gyerekek szülei főleg a jobb megélhetés miatt hagyták ott hazájukat, de vannak olyan kiskorúak, akik egyedül érkeztek Magyarországra a háború elől. A tanulás mellett dolgoznak, a pénzt pedig hazaküldik. 

“Kék erdőben jártam

Zöld ibolyát láttam

El akart hervadni

Szabad-e locsolni”?

A fekete hajú, kedves szemű fiú Afganisztánból érkezett Magyarországra, most a Református Menekültmisszió közösség házában ismerkedik élete első locsolóversével, és azzal, hogy mégis miért csinálják ezt a fiúk Húsvét hétfőn. Nem ő az egyetlen migráns fiatal, aki szerda délután a misszió Váci utcai épületében a magyar szokásokkal vagy a geometriával barátkozik. Tarek Kamerunból érkezett, a földszint másik szobájában éppen a felszín kiszámítását tanulja.

A menekültmisszió keretein belül működő migráns tanoda talán legfontosabb küldetése, hogy az iskola után betérő gyerekek magyar nyelvtudását fejlesszék. De nem csak ennyiről szólnak a hétköznaponként kettőtől hatig tartó foglalkozások: az itt dolgozók átveszik a diákokkal a leckét, ha kell, segítenek nekik az ügyeik intézésében, tartják a kapcsolatot a szülőkkel és adott esetben az iskolával is. A tanoda legtöbb diákja Szíriából jött, de vannak egyiptomiak, kínaiak, jordániaiak és mongolok is. A gyerekek családja leginkább üzleti okokból vagy a szír konfliktus kirobbanása után érkezett Magyarországra. Az sem ritka, hogy apukák a hetvenes években itt tanultak, vagy él itt olyan rokon, barát, akihez lehetett jönni.

Migráns tanoda és integriációs program
A két Afganisztánban született fiatal történelemből készül az érettségire a menekülteknek szóló iskolai integrációs program keretében | Fotó: Magócsi Márton

“A gyerekek sokszor jobban tudnak magyarul, mint a szüleik, akik emiatt nehezen tudnak otthon segíteni a leckében” – meséli Szászi-Lukács Zsuzsanna, felzárkóztató tanár. A tanodában az egyik cél, hogy minél többet beszéljen tanár és diák egymással magyarul, ezért próbálják az angol, illetve a gyerekek anyanyelvén történő kommunikációt minimalizálni. Iskolaválasztásnál is azt szokták ajánlani, hogy magyar iskolába menjen a gyerek, mert így sokkal előbb megtanulnak magyarul.

Az itt dolgozók hosszú évek óta foglalkoznak menekültekkel. Ők azt látják, a menedék kérők nagyon nehezen tudják bebizonyítani, hogy valóban veszélyben volt az életük a szülőhazájukban, és nyomós indokkal jöttek el otthonról. “Az nem elég, hogy idejön, és azt mondja, hogy a szíriai Aleppóból jöttem, ahol évek óta háború van. Be kell bizonyítani, például fotókkal, hogy igenis: lerombolták a házamat, és engem is támadás ért” – mesélik. Az eljárás szigorúságát jól jelzi, hogy tavaly a 40 ezer menekültből mindössze 530-an kaptak státuszt.

Sokkal több kiskorú gyerek érkezik Magyarországra szülő nélkül, mint szülővel. Az ő helyzetük speciális, mert egyszerre kerülnek a bevándorlási hivatal és a magyar gyerekvédelem felügyelete alá. “Az ilyen gyerekeket legtöbbször a család küldi, vagy otthon történt velük valami, ami miatt elindultak. Ezek kényes témák, nem szoktuk feszegetni” – mondja Zsuzsanna. Magyarországon ezek a kiskorúak általában diákmunkát végeznek, a pénzt pedig küldik haza. A tanulás mellett, küzdve az egyedülléttel dolgoznak, és még örülnek is annak, hogy támogathatják az otthoniakat.

Nagyon sok gyerek tovább megy Nyugatra, ezer gyerekből nagyjából száz marad Magyarországon. Zsuzsi emlékszik egy esetre, amikor egy három éves kisfiút küldtek el a 12 éves testvérével Szíriából. Ők azóta megszöktek az országból, “csak remélni tudom, hogy rokonokhoz jutottak tovább”. Kanizsai-Nagy Dóra misszióvezető szerint a magyar gyermekvédelmi rendszer elégtelen működését jelzi, amikor ilyen gyerekek egyszer csak eltűnnek.

Migráns tanoda és integriációs program
Játékra is jut idő a tanodában | Fotó: Magócsi Márton

A misszió munkatársai szerint nem jellemző a magyarokra az idegengyűlölet, nagyon elszigetelt és ritka már az is, hogy a migráns gyereket csúfolják a magyar osztálytársai. Ennél sokkal jellemzőbb, hogy a tanárok – segítő szándékból, és mert sokszor nem tudnak mit kezdeni a helyzettel – kivételeznek velük. Nem adnak nekik jegyet, nem feleltetik őket, ezzel azonban visszafogják a gyerekek a fejlődését, és sikerélményük sincs. Vagy éppen maximalista elvárást támasztanak feléjük, és egyest adnak egy tartalmilag kiváló biológia dolgozatra, csupán a hibás helyesírás miatt.

A másik gyakori hiba, amikor egy pedagógus úgy akarja érzékenyíteni az osztályközösséget, hogy megkéri a frissen érkezett menekült gyereket, meséljen magáról és az országáról. “Egy menekült gyereknél ez durván szaggatja a sebeket, ilyenkor azt szoktuk javasolni, hogy jobb, ha először ezzel a témával békén hagyják, amíg megnyugszik és feldolgozza az elszakadása okait” – mondja Dóra

A tanodások mennek kirándulni, például erdőbe, “ahol aztán lehet sok csodát látni”, várost néznek, de azoknak is segítenek, akik már a továbbtanuláson gondolkodnak, viszik őket üzemlátogatásra. “Az afgánok sokszor csak arra tudnak gondolni, hogy autót szereljenek, az arab kisfiúk többségének az az álma, hogy fogorvos legyen” – meséli Dóra. Az évekig egy iráni varrodában bőrrel dolgozó afgán fiúnak például sikerült elintézni, hogy szakmai gyakorlaton vegyen részt egy neves magyar dizájner mellett.

Migráns tanoda és integriációs program
Kanizsai-Nagy Dóra misszióvezető | Fotó: Magócsi Márton

Dóra szerint sokszor okoz problémát, hogy nincsenek tisztában vele, milyen szabályoknak, feltételeknek kell megfelelnie egy magyar diáknak és a szüleinek. “Nem tudják, hogy ha hiányoznak, arról igazolást kell vinni. Van, hogy nem jönnek el a tanodába, a végén mindig kiderül, hogy a legritkábban lébecolás vagy lustaság állt a háttérben. Sokkal inkább tudatlanság, vagy jószándék: a szülőknek segítenek tolmácsolni, vagy kaptak egy hivatalos levelet, és azonnal rohantak a hivatalba, mert nem tudták, hogy ilyenkor nem kell azonnal menni”. Ritkán sajnos, de olyan is van, hogy a gyerek nem jelenik meg a tanodában, utána Dóráék kimennek a családhoz, és már nem találják őket.

A tanoda mellett működik az iskolai integrációs program, ami kifejezetten menekültekre íródott. A program fontos része, amikor Dóráék kimennek az iskolákba és órákat tartanak a gyerekeknek. Összesen két olyan iskola van csak Budapesten, ahol van magyar, mint idegennyelv tanár. Máshol ezt úgy oldják meg, hogy az irodalom szakos tanárra bízzák a migráns gyerekek magyarra tanítását, miközben ez két teljesen külön dolog. “Ilyenkor jövünk mi, és azt mondjuk az iskoláknak, hogy mi beküldjük szívesen az általunk fizetett tanárokat, kérünk hozzá egy termet, és a nehezebb órákról kivesszük őket” – mondja a misszióvezető.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!