A migránsok a fideszes bajtársi közösség eredményeit veszélyeztetik, de a nemzeti tragédiák nevei: Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai, a lányokat eltartják, a fiúk jövőjéért viszont aggódni kell. Ezekkel a gondolatokal szállt be a kvótanépszavazási kampányba Kubatov Gábor fideszes pártigazgató Oroszlányban. A Czunyiné Bertalan Judit által fogadott Kubatov célja, hogy minél hangosabb legyen a Brüsszelnek a szavazással küldött üzenet, de erről halkan és szürkén próbálta meggyőzni a közönséget.
„Hangosabban, hangosabban!” – méltatlankodtak a hátsó sorokban ülők az oroszlányi bányászklub puritán rendezvénytermében, amikor Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója belekezdett kvótakampányos előadásába. Pedig a vendéglátó szerepét vállaló Czunyiné Bertalan Judit, a térség parlamenti képvislője azzal a felütéssel harangozta be a beszédet, hogy a népszavazással minél hangosabban kell üzenni Brüsszelnek, hogy meghallják a magyarok hangját. Végül állítottak valamit a hangosításon, így a körülbelül 150 fős hallgatóságnak nem kellett magát megerőltetve fülelni az amúgy inkább szenvtelenül beszélő pártigazgatóra.
A héten indult be az kormány népszavazási kampányának újabb szakasza. A Fidesz vezető politikusai szétszéledtek a vidéki városokban, hogy átadják az új üzenetet a “Tudta?” platkátkampány által megdolgozott embereknek. Miközben Kubatov Oroszlányban adott elő, Kövér László házelnök Jászberényben lépett fel kedden, és sorra jön a többi város is.
Új üzenet
Az új üzenet pedig ez: a népszavazási kampány nem a Fideszről vagy a kormányról, hanem Magyarországról és “gyerekeink jövőjéről” szól, és fontos a szavazáson való minél nagyobb részvétel. Ezzel lehet “elég hangos üzenetet” küldeni Brüsszelnek, a jövőben esetleg várható hasonló “erőszakos döntések ellen”. Erről még a fórum előtt beszélt Czunyiné és Kubatov egy rövid sajtótájékoztatón a bányászklub kistermében.
A résztvevőket a kvótaellenes aláírásgyűjtés alapján hívták el, kit levélben, kit telefonos hangüzenettel, de voltak itt helyi fideszes potentátok is, például Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke. A megjelentek közt ugyanakkor voltak kétkedők is. “Úgyis be fogják erőszakkal telepíteni az embereket” – vélte egy nyugdíjas bányász. “Felemásak az érzéseim – így egy közeli településről érkezett vállalkozó – Sokan jönnek, de a háború sújtotta vidékekről érkezőknek menedéket kellene nyújtani.” Az ősz férfi kíváncsiságból jött el, hogy meghallgassa, mit mondanak a témáról. Azzal tisztában volt, hogy a népszavazásnak jogi értelemben nincs tétje,
“De ha valaki választást szeretne nyerni két év múlva…”
A lakossági fórum kissé csúszva indult. Előbb Kubatov Gábor pózolt egy magyar zászlóval és egy ijedt csivavát karjában tartó családdal – “Nem kamerába nézős képeket szeretnék!”, “Ha kérhetném, ne összefogott kézzel!” – instruálta őket a fotós. Aztán még megvárták amíg befut az egyik szimpatizánsokkal és érdeklődőkkel teli busz Komáromból, és még székeket is pakolni kellett, az eredetileg felállított bő 120 darab ugyanis nem volt elég. A székpakolásba Czunyiné is beszállt. “Takikám légyszíves tereld ide az állókat!” – mutatta az elős sorokhoz betett üres székeket, de többeknek így is csak a terem végébe, illetve az ablakok elé állított asztalokon maradt hely, amiken nyolc pogácsástállal kellett osztozniuk. Igaz, ez utóbbiak hamar kiürültek.
Kubatov tehát meglehetősen halkan, divatos, szűk szabású szürkéskék zakójához illően színtelenül kezdett a Fidesz-kormányzás hat évének eredményeivel. A pártigazgató kulcsszava a fideszes “bajtársi közösség” volt, szerinte ennek köszönhető, hogy “130 hónapja vezetjük a közvélemény-kutatásokat”, és hogy miközben Európa nyugati felén sorra eltűntek a konzervatív vezetők – Nicolas Sarkozy francia elnököt és Silvio Berlusconi olasz kormányfőt hozta példaként, de Angela Merkel egyik tartományi választási kudarcát is emlegette -, addig Magyarországon nem így van, ami ennek a bajtársias közösségnek köszönhető szerinte, ahogy az is, hogy
- az ország kilábalt három nemzeti tragédiából, név szerint: Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai;
- a kettős állampolgárság megadásával kijavították a 2004-es kudarcos állampolgársági népszavazás hibáját, “székely lány a feleségem” (ekkor kapott először tapsot);
- 2010 után kibírta médiatörvény (aminek harcaiba “a Szalai Panni belehalt”) és az alaptörvény (amit “nem írunk hetente”) miatti brüsszeli nyomást;
- végig tudták vinni a parlamenti képviselők számának csökkenését;
- 16 százalék lett az szja-klucs;
- hazaküldték az IMF-et;
- lett családi adókedvezmény;
- kimentették a devizahiteleseket, alacsony a munkanélküliség,
- illetve a többi, az ország helyzetét rózsaszínben feltüntető eredmény.
Brüsszeli utazási iroda
Ezeket az eredményeket veszélyezteti szerinte a “brüsszeli utazási iroda”. “Ezt hívják migrációnak” – tette egyértelművé. Kubatov szerint a migránsok nem egyformák, bár vannak köztük olyanok, akik kilátástalan hekyzetük elől menekülnek, olyan megtévesztett emberek, akiket becsapott sajt kormányuk, de Brüsszel és Berlin is. Csakhogy tavaly minden 12. másopercben belépett egy új ember illegálisan az EU-ba, akik közül túl sokan mondták, hogy január 1-jén születtek, Mohamed a keresztnevük, ők mind-mind kockázatot jelentenek szerinte.
Aztán idézetekkel igyekezett bizonyítani, hogy a hazai ellenzék egy követ fúj az állítólagos betelepítést szorgalmazókkal. Citálta “a Botka nevű jómadárt”, aki szerinte arról beszélt, hogy a szegedieket nem zavarják a migránsok, vagy Vona Gábor Jobbik-elnököt, aki egyszer az iszlámot nevezte az emberiség utolsó reménységének. Idézett még Kunhalmi Ágnestől, “aki Lendvai Ildikó reinkarnációja”, Molnár Csabától, “tudják, aki úgy beszél, mint egy droid”, Gyurcsánytól és “a híres reálpolitikus” Fodor Gábortól is.
Röviden kitért a határvédelemre, az ott szolgálatot teljesítőket meg is tapsoltatta a közönséggel, majd jött az európai terrorhullám ecsetelése. Anekdotaként Pelzné Gál Ildikó fideszes EP-képviselővel jött, aki hiába kérte sofőrjét, hogy egy no-go zónán keresztül vigye haza, az megtagadta ezt. Aztán jöttek sorban a németországi merényletek, a nizzai teherautós támadás, a francia pap kivégzése. “Ilyen embereket nem kell befogadni” – tett egyenlőségjeleket a terroristák és a menedékkérők közé. “Ez a mi világunk, mi a békét hirdetjük, ők a háborút. Jó lenne őket megtanítani a békére, de ez nem történt meg sem Franciaországban, sem Brüsszelben, Németországban párhuzamos társadalom alakult ki” – jelentette ki.
A lányokat eltartják, a fiúk jövője bizonytalan
Aztán következett a mozgósítás: mindenkinek szólni kell. A szomszédnak, a szülőknek, az ismerősöknek, a fiataloknak, akik előző este diszkóba mentek, és másnap még kótyagosak. “Fülön kell őket csípni, és el kell vinni szavazni!” Szerinte a népszavazásnak három tétje van: hogy utána erősebb lesz a Fidesz, hogy eléri-e a részvétel az 50 százalékot, és hogy sikerül-e megvédeni az országot.
A mozgósításhoz viszont sok energia kell, és “kell egy mondat, egy gondolat is, amihez mindig vissza lehet térni”, ha az okot keressük, hogy miért érdemes csinálni. Kubatov Gábornak ez a fia jövője. Van két lánya is, de reményei szerint “Őket elveszi egy jóravaló fiatalember, és el is tartja majd”, de a fia jövőjéért komolyan aggódik. Szerinte, ha sikeres lesz a népszavazás és elég hangos az üzenet Brüsszelnek, akkor “Egészen unikális hely lesz Magyarország”. Ezzel a gondolattal zárta majdnem háromnegyed órás beszédét.
Kávé burkákkal
Kérdés alig volt, bár Czunyiné igyekezett bemelegíteni az embereket. Ketten jelentkeztek, az egyikük a kvóta számainak jövőbeli alakulásáról érdeklődött, amivel lehetőséget adott Kubatovnak, hogy behozza a témák közé az európai muszlim közösségek szaporaságát, és a fiatalabb generációkban egyre növekvő számukat. Hogy megemlítse Rotterdam, London, Luton, Oxford és Sheffield muszlim polgármesterét, és azt, hogy szerinte Franciaországban a muszlimok 80 százaléka a baloldalra szavazott, és hogy Bécsben már volt török választási lista (de végül nem volt elég jelölt), és hogy ugyanott egy szálloda kávézójában minden második asztalnál burkás nők ültek, amikor egy politikai tárgyalásra odautazott.
A másik kérdező azt szerette volna tudni, hogy uniós szinten lesz-e következménye a népszavazásnak. Erre Kubatov homályosan fejtegetett valamit az ezzel kapcsolatos politikai szövetségekről, és az európai döntéshozatalról.
Ülök a vonaton, és mellém ül egy
A estet Czunyiné zárta egy történettel Németországban élő rokonainál tett látogatásáról. Szerinte a német kisvárosban a legutóbbi látogatása óta megduplázták a lakások ajtajain a zárakat, és eltanácsolták, hogy szokásos esti futásai alkalmával a pályaudvar felé menjen, mert az utcán “7-8 fős grupokban sétálnak” a migránsok. Aztán még beharagozta George Spöttle vitatott hitelességű biztonságpolitikai szakértő, illetve Bayer Zsolt lovagkereszttel kitüntetet újságíró közeljövőbeli előadását, majd egy rövid tapssal vége lett a rendezvénynek.
A hallgatók többnyire elégedetten távoztak, de volt, aki talált hiányosságot. “Egy fontos témát kihagytak – mondta egy idős nő -, az egészségügyi kockázatot. Ülök a vonaton és mellém ül egy… Ki tudja, milyen bajai lehetnek.” “Igen, amikor Egyiptomba utaztunk, mi is kaptunk egy csomó oltást: például malária, vérhas ellen” – tromfolt rá valaki.
Bár a fórumon nem visszhangozták Orbán Viktor egyik hétfői állítását, hogy a baloldali városokkal külön fog megállapodni Brüsszel, volt, aki nem felejtett el erre emlékeztetni. Egy, a komáromi busszal érkezett nő a migránsokkal kapcsolatos félelmei mellett erről is beszélt utána. “Ez is egy kommunista város” – mondta halkan arra utalva, hogy Oroszlánynak MSZP-s a polgármestere.
A népszavazásról másként
A kormány valójában pontosan meg nem nevezett jövőbeli intézkedéseket akar legitimálni a kvótanépszavazással – véli az Eötvös Károly Intézet, aminek kutatói tanulmányban elemezték a kampányt, a népszavazás jogi hátterét, várható hatásait, értelmét.
A kutatók szerint megkérdőjelezthető a plakátkampány jogszerűsége és alkotmányossága, és jogszerűtlen a népszavazásra bocsátott kérdés is. Egyrészt nem az Országgyűlés feladatkörébe tartozó dologról szól, másrészt annyira pontatlan, hogy belőle “az Országgyűlés bármire felhasználható felhatalmazást érthet ki magának”.
A kutatást bemutató keddi beszélgetésen szóba került, hogy a jelenlegi kvóta értelmében Magyarországra küldendő közel 1300 ember csak menedékkérő, akikről a magyar hatóságok dönthetik el, hogy befogadják-e majd őket vagy sem, és hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által eddig követett gyakorlat és beadott és elfogadott menedékkérelmek aránya alapján jó, ha 5-6 ember kapna közülük végül menekültstátuszt. Az intézet rövid videóban is igyekszik elmagyarázni a népszavazás valódi tétjét:
Megosztás