A német kancellár a szíriai menekülteknek való segítségnyújtással végre kiléphetett a görög adósságkezelés miatt ráragadó negatív szerepből, Németország pedig hosszú idő után újra jófiú lett külföldön. Belül azonban a társadalmat ugyanúgy megosztja a menekültek befogadása, mint például a magyarokat. Tízezrek segítenek önkéntesen a menekülteken, miközben a menekültszállásokat szélsőséges csoportok gyújtogatják.
“Az az évszázad harmadik legfontosabb ügye, olyasvalami, amivel még évek múlva és foglalkozni fogunk” – mondta a menekültkérdésről Horst Seehofer, Bajorország miniszterelnöke. A Németország délén fekvő tartomány rengeteg menekültnek jelenti a hosszú, többhónapos útja végcélját. Csak hétfőn este háromezer menekült érkezett Budapestről Münchenbe. A többségük pedig onnan már nem szeretne továbbutazni.
A bajor miniszterelnök azonban a Franfurter Allgemeine Zeitung szerdai tudósítása szerint a magyar kormánnyal ellentétben nem arról beszélt, hogy ezeknek az embereknek nem Németországban van a helyük, hanem azt mondta, hogy az ellátásukra nem lesz elég az a 2,2 milliárd euró, amely jelenleg rendelkezésre áll, mert a bajor államnak lakhatást, képzést és egészségügyi ellátást is biztosítania kell ezeknek az embereknek. Erre pedig több pénzt kérnek a szövetségi kormánytól.
Emellett még meg is dícsérte a müncheni pályaudvaron dolgozó önkénteseket, akik a magyar Migration Aid-hez hasonlóan fogadják és látják el az érkezőket. Sőt, még azt is hozzátette, hogy a tartományi vezetés mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az önkéntesek továbbra is a pályaudvaron dolgozhassanak.
800 ezer menedékkérőt várnak
Németországban az elmúlt napokban ugyanúgy a közbeszéd meghatározó eleme volt a menekültkérdés, mint Magyarországon. A fontosabb német újságok tudósításai alapján azonban a németeknél elsősorban nem arról folyik vita, hogyan próbálják meg az országon kívül tartani a menekülteket, hanem hogy mit kezdjenek velük. Eközben pedig a német kormánynak még jól is jött a háború pokla elől menekülő többezer ember.
A német belügyminiszter augusztus végén arról beszélt, hogy a bevándorlási hivatal előrejelzései szerint 800 ezer menedékkérőt várnak az országban ebben az évben. Az EU-ban ezidáig követett procedúra szerint az ő menedékkérelmüket az a tagállam bírálná el, ahol legelőször regisztrálták őket, a hét elején azonban Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy a szíriaiakkal kivételt fognak tenni, és automatikusan be fogják fogadni a kérelmüket.
Ez a német nyilatkozat hatalmas lelkesedést váltott ki a menekültekből – ami érthető -, hiszen az ő fő problámájuk az volt, hogy ha Németország helyett Magyarországon kerülnek be a menekültügyi rendszerbe, akkor később is ide fogják visszatoloncolni őket. Így azonban már nem kell ettől tartaniuk, és ez azt eredményezte, hogy több ezer menekült próbált meg a héten eljutni a Keleti pályaudvarról vonattal Németországba. A magyar kormány részéről Lázár János utalt rá, hogy a német kancellár felelős a Keletinél kialakult helyzetért (a menekültek egy része pénteken a várakozást megunva gyalog indult el Németország felé).
A németek lettek a jófiúk
Németország és Angela Merkel nemzetközi megítélésének kifejezetten jót tett az engedékeny német menekültpolitika. A nemzetközi sajtó a német kormány együttérzéséről és emberségéről írt, eközben viszont például a magyar kormányt a francia külögyminiszter és az osztrák kancellár is kérdőre vonta a menekültekáradat ellen felhúzott határmenti kerítés miatt. Merkelről a brit Observer egyenes úgy írt, mint akitől mindenki tanulhatna, és még az amerikai elnök, Barack Obama is megdícsérte a menekültválság kezelésében betöltött vezető szerepe miatt.
A Spiegel kommentárja szerint Merkel fontos üzenetet fogalmazott meg, de azt hiba lenne elfelejteni, hogy mindezek mögött ott a politika is. A szerző szerint a politikusok mindig a szerint pozicionálják magukat egy-egy témában, amelyik irány szerintük a későbbiekben sikeres lehet. Ennélfogva Merkel azért állt bele a menekültügy rendezésébe, mert politikai sikert vár tőle.
Merkel számára azért is volt fontos határozottan megnyilvánulni a menekültkérdésben, mert korábban elkövetett egy hibát: sokáig épphogy szótlan volt a kérdésben. A Spiegel szerint a kancellárt annyira lefoglalta az eurokrízis és a görög adósságválság rendezése, hogy a kormánya egyszerűen nem kezdett el időben foglalkozni a menekültüggyel, a kríziskezelő kancellár szerepében tetszelgő Merkelen pedig hirtelen az látszódott, hogy nem kezeli a krízist.
Ennek ellenére a német szociáldemokraták – Merkel pártjának legjelentősebb riválisa – egyik politikusa, a nagykoalíció miatt alkancellári tisztséget betöltő Sigmar Gabriel viszont épphogy helyén tudta kezelni az ügyet, menekülttáborba látogatott, és általa úgy tűnt, hogy az SPD-nek vannak gondolatai a menekültkérdésről. Merkelnek tehát lépnie kellett, ennek lett az eredmény a szíriaiak befogadásáról szóló nyilatkozat, sőt, még a heidenaui menekülttáborba is ellátogatott.
A Spiegel szerint Merkel ezzel megtalálta a hangját, és hirtelen “menekültkancellárrá” vált. Egyszerre beszél együttérzésről és húzza meg a határt aközött, aki jogosan tarózkodhat Németországban, és aközött, aki nem, hangsúlyozva, hogy az utóbbiak nem maradhatnak az országban. Merkel ezzel maga mögött tudta hagyni azt a kemény képet, ami a görög adósságrendezés miatt az utóbbi időben Németországhoz párosult.
Ennek a kommunikációnak azonban az lett az eredménye, hogy a magyar kormány káosz előidézésvel vádolja a német vezetést, a Keleti pályaudvarnál és a magyar autópályákon kialakult helyzet miatt. A Spiegel csoporthoz tartozó Manager Magazin kommentárja szerint ebben van is némi igazság, így nem csoda, hogy Merkelnek a héten fékeznie kellett, amikor azt mondta, hogy csupán nagy a valószínűsége annak, hogy a szíriaiak maradhatnak, míg a belügyminisztérium szóvivője azt is hozzátette, hogy Németország egyáltalán nem függesztette fel a más országokban regisztrált menekültek visszatoloncolását előíró dublini egyezményt.
Szükség van a munkaerőre?
A németek hatvan százaléka egyáltalán nem fél a menekültektől, 37 százalékuk szerint nem gond, hogy a német állam befogad menekülteket, 22 százalék szerint pedig akár még többet is befogadhatnának – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung egy csütörtöki közvéleménykutatásra hivatkozva. A németek ez alapján egy befogadó nemzet, de ennél azért jobban megosztja a közvéleményt az, hogy mennyire van szüksége az országnak bevándorlókra.
A Spiegel arról ír, hogy az OECD felmérése szerint ahhoz, hogy a német állam meg tudja tartani a gazdasági erejét, évi 400 ezer munkaképes emberre van szüksége külföldről. A német válallati szektor pedig szívesen alkalmazná azokat a menekülteket, akiknek van képzettségük, ugyanis egyre kevesebb szakembert találnak az országban.
Ugyanakkor a Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelent meg egy kommentár, amelynek a szerzője arról ír, hogy a bevándorlás ugyan megoldhat olyan problémákat, mint a társadalom elöregedése, de közben pedig új problémákat teremt. Mert a migrációt képtelenség úgy szabályozni, hogy oda irányuljon, ahol gazdaságilag szükség van rá, és jó tudni, hogy az országba nem munkaerő érkezik a migránsok személyében, hanem emberek, akik idővel megváltoztatják az országot, és nem feltétlenül csak jó irányba. Itt pedig a szerző megismétli azt az érvet, amelyre magyar kormányzati politikusok is gyakran hivatkoznak, miszerint a menekültáradattal éppúgy érkezhetnek terroristák, mint egyetemi professzorok.
Németországban születtem, de a szüleim afgánok
A befogadó eszméket valló kormányzati kommunikáció mögött Németországnak olyan súlyos problémákkal is meg kell küzdenie, mint a szélsőjobboldali csoportok folyamatos támadásai a menekültek szállásai ellen.
Áprilisban például száz szélsőjobboldali tüntetett a keletnémet Nauen városban. Nem sokkal később felgyújtották a közeli menekültszállót. Pár héttel ezelőtt pedig egy épp kialakítás alatt lévő menekültszállást gyújtottak fel. Az utóbbi három évben szélsőséges csoportok összesen 27 alkalommal hajtottak végre támadásokat menekültszállások ellen.
Emellett viszont ott vannak azok az önkéntesek, akik hónapok óta segítik a migránsokat, például a müncheni pályaudvaron. A siegeni egyetem kétszáz menekültnek biztosított szállást a kampuszon a nyárra, még mielőtt elkezdődik a szorgalmi időszak. A diákegyesület intézi az étkezésüket, nyelvkurzusokat tartanak nekik. Két informatikus még laptopokat is hozott, hogy internetezhessenek.
Mindez korántsem egyedülálló, a Spiegel szerint országszerte tízezrek segítenek így vagy úgy a menekülteknek. Van, aki segélyvonalat működtet, más közösségi konyhát indított, ahol minden alkalommal más ország szülötte főzi a saját nemzete ételét.
A német társadalom hozzáállását a menekültkérdéshez talán ez a történet szemlélteti leginkább:
Angela Merkel augusztus végén látogatta meg a heidenau-i menekülttábort. A helyiekből összeverődött tömeg fogadta, akik láthatóan ki nem állhatták a menekülteket, Merkelt pedig egyszerűen leárulózták. Egymás között pedig arról beszéltek, hogy van, aki már az unokáját sem meri átengedni az úton egyedül.
A beszélgetésbe hirtelen becsatlakozott az egyik rendőr. “1980-ban születtem Németországban, de a szüleim afgánok” – mondta. “Az orosz-afgán háború miatt menekültek az országba” – folytatta, majd perfekt németül, a mellkasán a helyi rendőrség jelvényével elmesélte, hogy az apja tanár volt, az anyja pedig technikus, de a szülőhazájukban egyszerűen képtelen voltak folytatni a hivatásukat. A helyiek pedig meg sem mukkantak miközben beszélt, és utána is csendben maradtak.
Megosztás