Több mint négyszázan próbálnak bejutni mindössze hatvan helyre – a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium adatai ezek, de a jelenség általános, egyre több szülő menekítené gyerekét az állami oktatásból valamilyen alapítványi iskolába. Az egész mögött az oktatás totális államosítása áll, a szülőnek nincs kedve hetekig nézegetni az iskola kitört ablakát, és a rendszer miatt teljesen elbizonytalanodott tanárokat is inkább elkerülnék.
Az elmúlt években jelentősen – két és félszeresére – nőtt az alternatív iskolákba jelentkező gyerekek száma. Ez igaz az általános és a középiskolákra is – mondta az Abcúgnak Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (amit szintén Horn vezet) 1988-ban alakult, az első évben több mint ötezren jelentkeztek nagyjából hatvan helyre, ami Horn szerint egyértelműen azt jelezte, hogy volt a szülőkben egy rendkívül nagy elégedetlenség az egységes, centralizált Kádár-kori iskolarendszerrel szemben. Az azóta eltelt időben kissé visszaesett a jelentkezések aránya, de 2010 óta ismét azt látják, hogy nőnek a számok. Az AKG-ba jelenleg hatvan hely van, erre 406 gyerek szeretne beiratkozni.
“Ha mi nem kérnénk pénzt, és az iskola ingyenes lenne a szülőknek, akkor szerintem a jelentkezők száma többezres lenne” – mondta Horn, aki szerint egyértelműen az oktatás állami központosítása áll az alternatív iskolák népszerűségének megugrása mögött. Ha pedig meg kéne határozni, hogy kik szeretnék a gyereküket ilyen iskolába íratni, akkor elsősorban a középosztályhoz tartozó családokról van szó, az egész országban, ezen belül különösen Budapesten és a központi régióban ( Szentendrétől- Budaörsig).
Az állami oktatásban dolgozó pedagógusok elbizonytalanodtak, az egész intézmény bizonytalanodott el, nem tudják sokszor mit kell csinálni, hogyan kell csinálni. Ezt a bizonytalanságot az iskolában tanuló gyerekek és a szüleik is érzik. Látják, hogy a tanárok elégedetlenek, az iskolák rosszul felszereltek, ha kitörik egy ablak, az sokáig úgy marad, mert az igazgatóknak nincs pénzük megcsináltatni. A tanárok inkább portfóliót írnak, ahelyett, hogy a gyerekkel foglalkoznának, ez persze nem a tanárok hibája, rá vannak kényszerítve, hogy ezt tegyék – Horn szerint ezek a fő okai annak, amiért a szülők inkább kivennék az állami rendszerből a gyereket. “Egyfajta menekülés van az állami iskolákból”.
Nem eszi meg a mákos tésztát
A jelentkezők megugrását szinte minden általunk megkeresett alternatív iskola megerősítette. A tatai Színes Iskola Carl Rogers személyközpontú pszichológiája alapján szervezi az oktatást, amelynek lényege, hogy nemcsak a gyerekek intellektuális képességeire, hanem az érzelmi életére is nagy figyelmet fordítanak. (A szegedi Rogers iskola januári bezárásáról itt olvashat). A tanár mindenhatósága és tekintélye helyett nyugodtabb, barátságosabb légkörben dolgoznak a gyerekekkel, és egyénileg kezelik a problémáikat. A Színesben 200 ezer forintba kerül egy félév, ami rászorultsági alapon 8+2 százalékkal csökkenhet.
A Színes Iskolába húsz éve nem jelentkeztek annyian, mint most. „Kétféle szülő szokta hozzánk íratni a gyerekét. Az egyikük kényszerből teszi, mert a gyerekük nem fér be az állami iskola keretei közé. Vannak köztük értelmi fogyatékosok is, de elég, ha nem eszi meg a mákos tésztát, magyarán nem úgy viselkedik, mint a többség. A másik esetben a szülő eleve úgy gondolja, hogy jobb helyen van a gyerek egy alternatív iskolában. Úgy látszik, a mostani növekedés az utóbbiaknak köszönhető” – mondta Elekes Mihály, az iskola szakmai vezetője.
Szerinte az állami oktatásban szinte csak rossz döntéseket hoztak az elmúlt években. „Minden önállóságot elvettek az iskoláktól, egyetlen tankönyvből kell tanulni, mindenhez a KLIK engedélyét kell kérni, és az igazgatóknak is alig maradt mozgásterük. Nem arra megyünk, amerre kellene. Szeretném azt gondolni, hogy a szülők ezt felismerve döntenek az alternatív iskolák mellett, de nem tudhatjuk biztosan. Mindenesetre valószínűleg sokan azt gondolják, ezt azért már mégsem tehetik meg a gyerekével”.
Menekülés a zsúfolt osztályokból
Hasonlóak a tapasztalatok a Waldorf-iskolákban is, Nyíregyházán például azt mondták, öt év alatt kétszeresére-háromszorosára nőtt a jelentkezők száma. „Mi elmélyültebben, a művészeteken, testmozgáson keresztül tanítjuk meg a gyerekeknek ugyanazt, amit az állami iskolákban” – mondta Homonyik Katalin Éva intézményképviselő.
Szerinte a legtöbb szülőt a túlzsúfolt osztályok, a nagy leterheltség és az állami tanterv változása irányít az alternatív iskolák felé. „Mi is csak tíz százalékban térünk el az állami tantervtől, de sokkal többet festünk, rajzolunk, kézműveskedünk, és nem skatulyázzuk be a gyerekeket osztályzatokkal” – mondta. Ehelyett szövegesen értékelnek, ami részletesebb képet ad a jegyeknél. „A gyerek ugyanúgy megtanulja értékelni magát, de nincs pellengérre állítva”. Így a nehezebb helyzetben levők is előrébb jutnak, Homonyiknak például volt olyan diszlexiás tanítványa, aki most a műegyetemen tanul, de a sajátos nevelési igényű gyerekek is érettségiznek és továbbtanulnak, akárcsak a többiek.
(Nem minden alapítványi iskola térhet el az egységes kerettantervtől, csak aki erre külön miniszteri alternatív kerettantervi engedélyt kap, így egyáltalán nem biztos, hogy az a szülő, akinek az állami oktatási módszerekkel van problémája, egy alapítványi intézményben nem szembesül majd ezzel. De fontos előny ilyenkor is, hogy autonóm, önállóan gazdálkodó iskolákba íratják be gyermeküket, amelyik nem hárítja a hivatalra problémáit).
Az iskola nagyon figyel az egyéni igényekre, ami az alacsony létszámú, 10-12 fős osztályok miatt lehetséges. „Mi is megtanítjuk az alapokat, de inkább az a cél, hogy a gyerek maga kutassa ki, ami érdekli. Ha valakinek tizenegyedikben órák után sem megy egy anyagrész, lehet, hogy tizenkettedikben majd egy óra alatt megtanulja az egészet”. A tandíj itt havi 21.000 forint, de szociális alapon szintén csökkenthető, ráadásul tankönyvre nem is kell költeni, mert a gyerekek a saját füzetükből tanulnak, végül is maguk írják a könyveket.
Főleg a kis létszámú osztályok vonzzák a szülőket a Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnáziumba is, mondta az Abcúgnak Juhász Edit iskolaigazgató. „A szülőknek nem az az első kérdésük, hogy mennyi a tandíj, hanem hogy mekkora az osztály. Tizenöt helyre most huszonhét jelentkező jut, ami nálunk rekord, de nem hiszem, hogy ez az állami oktatás romlása miatt van, inkább azt érezhetik, a gyereküknek nagyobb figyelemre van szüksége” – mondta.
Bíznak benne, hogy nem a rossz rendszer miatt választják őket
Folyamatos fejlődést mutat a Waldorf-iskolákba járó gyermekek száma is. Míg a 2011-ben 4181 gyerek, addig az idei tanévben már 4943 gyerek jár hozzájuk. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője szerint általánosságban elmondható, hogy egyre nagyobb az érdeklődés nemcsak a Waldorf-iskolák, hanem a Waldorf-óvodák iránt is.
„Amikor egy család egy Waldorf-intézménybe jelentkezik, akkor több fajta motivációból is történhet ez. Számunkra az a legfontosabb, hogy minél tisztább képet kapjanak a szülők a Waldorf-pedagógia nevelési rendszeréről, pedagógiai értékeiről, ezáltal segítve őket a lehető legtöbb információhoz, melyek ezt a fontos hosszútávú döntést megalapozhatják. Hiszen a gyermek számára is az a legjobb, ha hasonló felfogásban nevelkedik otthon és az iskolában. Ennek érdekében a Waldorf-iskolák és óvodák minden évben több alkalomból álló bemutatkozó előadássorozatot tartanak, melyek során az érdeklődő szülők megismerhetik a Waldorf-pedagógia alapjait, sajátosságait, módszereit. A szülők akár maguk is beülhetnek az iskolapadba egy bemutató órára, vagy saját élményt szerezhetnek a művészeti, gyakorlati tantárgyak kipróbálásával. Találkozhatnak végzős, vagy már végzett Waldorf-diákokkal is, hogy abba is betekintést nyerhessenek, hogy milyen kreatív, tettre kész fiatal felnőttek kerülnek ki a Waldorf-iskolákból” – mondta Szabó.
Céljuk, hogy elérjük, a szülők azért válasszák őket, mert tudatosan Waldorf-intézménybe akarják járatni gyermeküket, és ne egy másik iskolamodellel szembeni elégedetlenség hajtsa őket. „Ez az attitűd a jelentkezők egy részénél persze mindig is jelen volt, és bár látszik, hogy egyre többen érkeznek hasonló motivációval, a kifejezetten Waldorf-pedagógiát keresők száma – talán a tudatos munkánk eredményeképpen – mindig túlsúlyban van”.
Az állami rendszer hiányos működését jelezheti, hogy az egyházi iskolákba is egyre többen íratják gyereküket, bár a megkérdezett egyházi iskolavezetők nem említették ezt az okok között. A szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium főigazgatója az Abcúgnak azt mondta, egymás után ez a harmadik év, hogy kettő helyett három elsős osztályt tudnak indítani, és ugyanígy látszik a bővülés a nyolc évfolyamos gimnáziumi részben is. „Bízom benne, hogy ez azért van, mert a szülők egyre jobban igénylik a közösségépítést és az egyéni odafigyelést. Nagyon fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, az alsós tagozaton összetartó szülői közösségek vannak, akik iskolai keretek közt segítik egymást, együtt figyelnek a gyerekek fejlődésére a közös értékrendjük alapján. Ennek mindig is nagy jelentősége volt, de úgy tűnik, manapság különösen”.
Horn szerint van egy másik, sokkal súlyosabb probléma is, ami a jelenlegi rendszer rossz működését jelzi: a rendszer másik végén levő oktatási intézményekbe is zúdulnak be a gyerekek. „A tanodákba, a Burratino iskolába, a Belvárosi tanodába. Ők azok a tanulók, akik valamiért kiszóródnak az állami iskolarendszerből” – Az elnök úgy látja: azokra a helyekre, ahol az állami változtatások nyomán egyre több gyerek férhetne be – ilyenek például a szakiskolák – nem akarja a középosztály vinni a gyerekét, ahová viszont szívesen vinnék, mint az alapítványi iskolák, oda pedig a túljelentkezés miatt nehéz bekerülni.
A cikk elkészítésében közreműködött Szurovecz Illés.
Megosztás