Keresés

Megszokták a börtönt a romagyilkosság vádlottjai

Ismét bíróság elé került az utóbbi évek legsúlyosabb bűnügye, a 2008-2009-ben elkövetett romagyilkosságok. A négy vádlott cigánygyűlöletből támadt meg falvakban élő romákat, és hat embert meggyilkoltak. A per másodfokon folytatódott, a három tényleges életfogytiglant kapott vádlott enyhítést akar, a negyedrendű Csontos István számára pedig az ügyészség indítványozott súlyosabb büntetést.

Szerda reggel kezdte tárgyalni másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a cigánygyilkosok ügyét. Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt és Csontos István 2008 júliusától 2009 augusztusáig tartották rettegésben a magyar romákat. Ezalatt az idő alatt kilencszer támadtak meg falu szélén élő roma családokat, hat embert öltek meg, köztük egy gyereket és két embert sebesítettek meg maradandóan.

Végül 2009-ben foga el őket a rendőrség, 2013-ban pedig hármojukat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott, jutalmul azért, amiért beismerő vallomást tett.

A szerdán indult másodfokú eljárás a fellebezések részletes taglalásával kezdődött. Az ügyészség Csontos büntetését akarja súlyosbítani, szerintük ugyanis a 13 év egyszerűen nem elég ahhoz képest, hogy bár csak bűnsegéd volt, és saját bevallása szerint kényszerből tartott Kissékkel, mégis jelenthette volna a gyilkosságot, és így legalább az utolsó kettőt megakadályozhatta volna. A vádlottak enyhítésért fellebeztek, Kissék továbbra sem ismerik el azokat a támadásokat, amelyek során emberek haltak meg, Pető pedig semmelyiket sem.

20150415_090717

A négy vádlott láthatóan hozzászokott már a börtönélethez. Pető bajsza sokkal rendezettebb volt, mint az elsőfokú tárgyaláson, Csontos hajat növesztett, Kiss pedig továbbra is borotválja a fejét. Az első tárgyalási nap délelőttje a fellebezésekhez benyújtott indoklások felolvasásával telt. A Kiss testvérek több száz oldalon keresztül kritizálták az elsőfokú ítéletet, olyan apróságokba kötöttek bele, mint hogy mikor szólt bele a védőjük kérdésibe Miszori László bíró, vagy hogy mennyire volt szabályos a bűnjelek csomagolása.

A szerdain kívül még négy tárgyalási napot tűztek ki tavaszra az ügyben, ítélet ezek után várható. De mit mondott el a kegyetlen gyilkosságokról és a négy vádlottól az elsőfokú ítélet?

Ugyanabban a klubban dolgoztak

A Kiss testvérek, Pető Zsolt és Csontos István régóta ismerték egymást. Mindannyian megfordultak a debreceni futballszurkolók által kedvelt sörözőben, később pedig mindannyian a Perényi-1 nevű szórakozóhelyen dolgoztak, ki jegyszedőként, ki biztonsági őrként vagy burkolóként. A Kiss testvérek és Pető Zsolt között visszatérő téma volt a cigányellenesség, és erős hatással volt rájuk a 2006-os olaszliszkai lincselés. Úgy gondolták, hogy a rendőrség képtelen rendet teremteni a szerintük bűnöző életmódot folytató romák körében, ezért saját maguk akartak cselekedni.

Először Besenyszögre mentek fegyvereket szerezni. Egy helyi vadásztól lopták el, akit összekötöztek, a családtagjait pedig megfenyegették. Végül hét vadászpuskát zsákmányoltak.

A Kiss testvéreknek és Petőnek az első támadások során feltett szándékuk volt, hogy olyan településeken támadnak meg romákat, ahol korábban konfliktus volt a roma és a magyar lakosság között. Az első tamádást Galgagyörkön követték el. Az eredeti tervek szerint egy olyan házat támadtak volna meg, amely szerepelt a tévében is, de ezt nem találták, így a végén már bármilyen romák lakta ház megfelelt nekik. Végül két házra lőttek rá, de akkor még nem sérült meg senki.

A második támadásnál már Molotév-koktélokat is bevetettek, Pető pedig lábon lőtt egy roma asszonyt. Kiss István eltökéltségét az is bizonyította, hogy a harmadik támadást teljesen egyedül követte el, és egy olyan házra kezdett el tüzelni, amelyben négy kiskorú gyerek élt. A negyedik támadásnak újra együtt futottak neki a Kiss testvérek és Pető. Tarnabodra mentek, ahol szintén véletlenszerűen választották házat, amelyre rálőttek. Később viszont kiderült, hogy mégcsak nem is romák laktak a házban. Ezután óvatosabbak lettek.

Hidegvérrel lelőtték a gyereket is

A következő, nagycsécsi támadás már emberéletekbe került. Kissék és Pető ekkor is Molotov-koktélt dobtak a romák lakta házakra. “Most meghaltok, köcsögök!” – mondta Kiss István. A bent lakók felébredtek a zajra, többen az ablakhoz mentek, amelyen Pető többször is belőtt a sörétes puskával. Két embert is eltalált, mindketten meghaltak.

Az első gyilkosságok után Kissék és Pető még elszántabbak lettek. Alsózsolcán Kissék egy 18 éves, fát darabóló fiút lőttek derékon, aki ennek következtében fél lábra lesántult. Tatárszentgyörgyön pedig újra felgyújtottak egy házat. Az onnan kimenekülő apára és két gyermekére pedig rálőttek. A hat éves gyereket találták el először, de csak súrolták a sörétszemek, így ő vissza tudott szaladni a házba. Másodszor viszont Kiss István már a gyermekével a karjában menekülő apára lőtt. Ebbe a lövésbe az apa, és a négy és féléves gyereke is belehaltak.

Az utolsó két támadásban már Csontos is részt vett sofőrként. Akkor a Kiss testvérek egy munkába induló férfit lőttek agyon hajnalban. Eközben a kocsiban várakozó Csontos igazoltatták a rendőrök, majd tovább engedték. Később a sárban még el is akadtak, és egy mezőgazdáasi telepen kértek traktoros segítséget. Se a a rendőri ellenzőrésnél, se a telepen nem buktak le.

Az utolsó támadás Kislétán történt. A akcióban mind a négy vádlott részt vett: Csontos vezette a kocsit, Kissék és Pető pedig a fegyverekkel behatoltak egy kislétai házba. A házban egy özvegy anya élt a kislányával, mindketten aludtak. Kiss István és Pető Zsolt berúgták az ajtót, bementek és azonnal elkezdtek lőni az ágyban fekvő anyára és lányára. Az anya még aznap az este az ágyban fekve meghalt, a lányt reggel találta meg a nagynénje, ő maradanó egészségkárosodást szenvedett.

Akár ki is engedhették volna őket

A négy vádlottat pár nappal a kislétai támadás után tartóztatták le a Perényi-1 klubban. Közel négy évet voltak előzetes letartóztatásban, így az akkor hatályos törvények szerint a 2013-as elsőfokú ítélet az utolsó pillanatban született meg. A vádlottakat ugyanis csak négy éven keresztül lehetett maximálisan előzetes letartóztatásban tartani, így pár hétre rá akár ki is szabadulhattak volna.

Miszori László bíró szerint a négy vádlott egyértelműen rasszista indítékból ölt. Az ítéletben az emberüléshez tartozó szinte összes minősítéstét kimondták Kissékre és Petőre. Amit tettek, az aljas indokból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetett életelleni bűncselekmény volt. A bíró szerint súlyozás nélkül ki tudta szabni rájuk a Magyarországon lehetséges legszigorúbb büntetést, a tényleges életfogyit tartó szabadságvesztést. Csontos maximum húsz évet kaphatott volna, de a beismerő vallomása miatt végül középérték alatt, 13 évre ítélték.

Az ügyben katonai büntetőeljárás is indult, Csontos István ugyanis a Katonai Biztonsági Hivatal informátora volt. Ez információ ugyanakkor nem jutott el a nyomozókhoz, pedig a nyilántartásban Csontos még a tiszalöki gyilkosság idején is szerepelt.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!