Megszereztük a kormány eltitkolt stratégiáit, amelyek a legrosszabb helyzetben levők felzárkóztatásáról és a köznevelés fejlesztéséről szólnak. A széleskörű egyeztetés nélkül elfogadott dokumentumok a következő hat év terveit mutatják be.
A birtokunkba kerültek azok a kormány által eltitkolt stratégiák, amelyek a leginkább érintik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat. A hvg.hu korábban azt írta, a kormány egyeztetés nélkül fogadta el a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia II-t, az Egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiáját, a Köznevelés-fejlesztési stratégiát és a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát november 4-én. A dokumentumok nem kerültek nyilvánosságra, noha a sajtó mellett a Párbeszéd Magyarországért is kérte azokat.
A 2014-2020-as időszakra vonatkozó Magyar Nemzeti Felzárkóztatási Felzárkóztatási Stratégia friss változata jórészt a 2011-es első verzióra épül, vagyis az aktuális helyzet elemzése után a megjelöl néhány beavatkozási területet is. A helyzetelemzésben külön foglalkoznak a roma népességgel és a roma nőkkel, a gyermekekkel, a területi hátrányokkal, az oktatással, valamint a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáféréssel. A beavatkozási területek is hasonlóan alakulnak: külön pont szól a gyermek jól-létről, a területi egyenlőtlenségekről, az oktatásról, a foglalkoztatásról, az egészségügyről, a lakhatásról és a szemléletformálásról.
A Köznevelés-fejlesztési stratégia többek közt a pedagógusbérekről, a sajátos nevelési igényű gyerekekről, a pedagóguspálya vonzóbbá tételéről és a finanszírozás konszolidálásáról szól. A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia azt mutatja be, hogyan csökkentené a kormány 2020-ra tíz százalékra a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát, a negyedik dokumentum pedig az egész életen át tartó tanulás részvételének növeléséről szól.
Az Abcúgon hamarosan részletesebben is foglalkozunk majd a stratégiákkal.
Megosztás