Az extrém szegénységnek szinte természetes velejárója az uzsora, azaz a magas kamatra adott pénz- vagy természetbeni gyorskölcsön, ami a magyar törvények szerint bűncselekmény. A rendőrség nem túl sikeres az ilyen esetek felderítésében, legtöbbször ugyanis maguk az áldozatok védik meg az uzsorást, mondván, a segítsége nélkül éhen halnának. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírpilisen most viszont sikerült lebuktatni az uzsorázás, csalás és zsarolás gyanújával már előzetesben ülő polgármestert. Hogy eljut-e vádemelésig az ügye, még sok mindenen múlik.
-Jónapot! Én csak azt szeretném elmondani, hogy a mi polgármester urunk egy jó ember, és szeretnénk őt visszakapni!
– jött oda hozzánk egy középkorú asszony a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírpilisen, de nem is mondott mást, csak sarkon fordult, és visszaindult a közelben várakozó másik asszonyhoz.

Nem ő volt az első, aki aznap kötelességének érezte, hogy biztosítson minket arról: a falu első embere a nagylelkűség mintapéldánya. Volt olyan pillanat, mikor egy kapubejáró előtt 15-20 ember dicsérte egymást túllicitálva a polgármestert.
Mindez nem véletlen, Nyírpilisen ugyanis néhány nappal azután jártunk, hogy Beri Róbertet, a falu polgármesterét előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség. A 900 fős, zömmel romák lakta nyírségi kis falu polgármesterét többrendbeli csalással, uzsora bűntettével és zsarolással gyanúsítják. A nyomozás adatai szerint a gyanúsított 2014-től kihasználta a Nyírpilisen nehéz anyagi helyzetben lévő lakosok helyzetét, és több embernek úgy adott pénzt és élelmiszert hitelbe, hogy ötven százalékot meghaladó kamattal növelt összeget kért.
De mire fel ez a nagy szeretet?
Nyírpilisen azonban szinte senki nem gondolja, hogy szeretett polgármesterük bármiben is bűnös lenne: számukra Beri maga a megtestesült jóság, akihez mindig lehet fordulni, ha gyors anyagi segítségre van szükség. Néhány ezer forintot zsebből is ad, ezeket a kis összegeket legtöbbször vissza se kell fizetni. “A jóságáért inkább áldani kéne a nevét, nem üldözni!” – mondta több, falubeli asszony.

A jótevő polgármester könnyen ad, mert van miből: láthatóan jobban él az átlag nyírpilisieknél – a faluban övé a legszebb ház, a fia fekete BMW-vel hasít végig a poros falusi utcán, a családnak ráadásul egy élelmiszerboltja is van, amit egészen pontosan a polgármester fia üzemeltet. Igaz, különleges módon.
“Az a bolt csak hó elején van nyitva” – magyarázta, mikor négyszemközt voltunk, az egyik nevét és arcát nem vállaló helyi. Ekkor érkezik ugyanis a legtöbb szociális alapú támogatás, a közmunkás bér és a családi pótlék is a falu zömmel roma, mélyszegénységben élő lakosságának. “Elviszik a pénzüket, mondjuk 120 ezer forintot a boltba, kapnak érte 50-60 ezer forint értékben egy hónapra előre élelmiszert” – folytatta. A polgármester későbbi párezres adományai így könnyen tűnnek jótékonykodásnak.
Ez a működési mechanizmus az uzsora, vagy ahogy errefelé hívják: kamatolás tipikus modellje, legfőbb kelléke pedig az úgynevezett “kockás füzet”, amiben számon lehet tartani, hogy ki mennyivel tartozik az uzsorásnak, amit a következő hónap elején az könyörtelenül be fog hajtani.

A lebukás
A behajtással bukott le Beri Róbert is, a lakossági bejelentések alapján nyomozást indító Nyírbátori Rendőrkapitányság nyomozóinak ugyanis sikerült egy felvételt készítenie arról, hogy “a polgármester február 7-én este megjelent az egyik sértett lakóházánál, és tőle tartozásai fejében pénzt követelt, azzal fenyegetőzve, hogy megöli őket, majd leköpte a sértettet” – fogalmaz az előzetest elrendelő Nyíregyházi Törvényszék sajtóközleménye, azonban a felvételkészítés körülményeit nem részletezi.
Az uzsorával gyanúsított polgármester letartóztatása előtt történteket a helyi lakosok segítettek összeraknií. Nevét és arcát egyikük sem vállalta, mert nem tartoznak a polgármester rajongói közé, és tartanak a Beri család bosszújától.
Az egyik, falu szélén lakó család lehetett az, akiknél a pénzt követelő, fenyegetőző Beriről készülhetett a bizonyító erejű felvétel egy helyi asszony szerint. Úgy tudja, a pénz, amit behajtani érkezett a polgármester, “bérleti díj” volt egy olyan ház használatáért, ami nem is Beri tulajdona volt. “Egy OTP-tulajdonú házról beszélünk, ami azért állt üresen, mert az eredeti tulajdonosai, akiknek hitelük volt rá a banknál, eladósodtak, házuk pedig a bankra szállt.

“Megengedte a Robi”
– állítólag ezen a jogcímen lakhatott a házban a család, akik azonban a tulajdonjogi akadályok miatt még a feltöltő kártyás villanyórát sem tudták beszereltetni a házba. Őket ismerők szerint szerették volna valahogy megvásárolni a házat, de, hogy halmozódó tartozásaik mellett összegyűjtsék erre a pénzt, arra esélyük sem volt.
“Most rettegnek, ki se mozdulnak otthonról, még a kislányukat sem küldik el a helyi általános iskolába” – mondta falubeli ismerősük, aki szerint a polgármester lebuktatásában érintettek most nincsenek könnyű helyzetben: félnek, mi lesz akkor, ha Beri március 10-én, a maximum 30 napos előzetes fogva tartási idő lejárta után újra visszatér Nyírpilisre.
Élet-halál ura
Mindezek után kérdés, hogy miért tud mégis ennyire népszerű lenni a nyírpilisi polgármester a falubeliek körében.
A választ ott érdemes keresni, hogy Beri polgármesteri pozíciójával, amit 2010 óta tölt be, a faluban gyakorlatilag élet-halál ura. A nyírségi zsáktelepülés lakossága ugyanis nagyon szegény, piaci munkalehetőségek híján pedig – a már említett családi pótlékon kívül – kizárólag közmunkából származik a jövedelmük. Ezen felül pedig az önkormányzattól kaphatnak különféle segélyeket.
Azt, hogy ki kaphat épp közmunkát, az önkormányzat dönti el, egy Nyírpilishez hasonló kistelepülésen ez jó eséllyel közvetlenül a polgármestert jelenti. “Soha nem volt itt annyi munkahely, mint a polgármester urunk idejében. 180 embernek ad közmunkát!” – mondta Beri Róbertre utalva egy helyi asszony, majd elkezdte sorolni, milyen fejlesztések fűződnek az ő nevéhez, ahol a közmunkásoknak is akadt munka. Parkosított templomkert, az orvosi rendelő felújítása és így tovább.

Érthető, hogy a lakosok többségében mindez úgy csapódik le, hogy Beri elődeihez képest csodát tett a faluval, és végre munkát ad az embereknek, de azt, hogy ezt a közmunkaprogram 2010-es országos bevezetése után volt csak lehetősége megtenni, a közmunkások bére pedig kormányzati forrásból érkezik, már senki nem igyekszik elmagyarázni nekik.
“Tisztességes munkával gyűjtöttük össze, amink van”
Beri Róbert édesanyjával a polgármester házának utcájában találkoztunk. Ő menyétől és unokáitól tudta meg, hogy fiát előzetes letartóztatásba helyezték, még aznap, amikor ez történt. Az idős asszony dühös elkeseredettségében magyarázatot keres – szerinte fiát rosszakarói rágalmazták meg, és az összes vád ellene alaptalan.
“Az a baj tudja, hogy fideszesek vagyunk. Az MSZP-sek meg a jobbikosok indították ezt a támadást a fiam ellen”
– mondta, majd vehemensen hozzátette:
“Nem egyezünk abba bele, hogy a fiamat ártatlanul elítéljék. Ha kell, összegyűjtjük a helyi és a környékbeli cigányokat, és felmegyünk Pestre a parlamenthez, ott követeljük, hogy adják vissza. Hiszen mennyi jót tett a népért!”

Beri Róbert 2010 óta Nyírpilis polgármestere, de már elődje, a falut 16 évig vezető Bélteki Gyula polgármestersége idején is az önkormányzatnál dolgozott, már a 2006-os önkormányzati választásokon beválasztotta a falu a képviselő-testületbe. Az idős Bélteki nyugdíjba vonulásakor került a falu élére, igaz, 80 százalék feletti részvételnél akkor még csak a szavazatok 32 százalékát kapta. Ez az arány hasonló részvétel mellett 2014-ben már 62 százalék volt.
A nyírpilisi önkormányzat honlapja 2012 óta nem frissült. Még mindig a régi polgármester köszöntője van a kezdőlapon, és sok hivatali információ helyett is ez jön be, tehát Beri polgármestersége előtti közgyűlési bizottsági posztokról sem lehet tájékozódni, de a helyiek szerint önkormányzati képviselő korában szociális ügyekkel foglalkozott a most uzsorázással gyanúsított Beri.
Nagyon kevés az eljárás
Uzsorás ellen nagyon ritkán születik jogerős bírósági ítélet Magyarországon – évente jó, ha egy-kettő – annak ellenére, hogy ahol szegénység van, ott a jelenség virágzik. Ezzel az ellentmondással már foglalkoztunk egy korábbi cikkünkben. Akkor Béres Tibor szociológus kutatásai alapján két dologgal indokolta, miért kevés az uzsora-per.
Az uzsorás bosszújától való félelem mellett a feljelentések elmaradásának leggyakoribb oka, hogy egyes településeken szinte létszükséglet az uzsora. Az áldozatok ugyanis egész egyszerűen nem tudnak máshonnan pénzhez jutni, így nem ellenségként, hanem lényegében megmentőként tekintenek az uzsorásra.

Ebben a nyírpilisi esetben sem kizárt, hogy az ügy el sem jut majd a vádemelésig, például azért, mert nem lesz, aki tanúskodjon a polgármester ellen. Az említett okok miatt ugyanis a tanúvallomások visszavonása általános probléma uzsoraügyekben. A vallomások visszavonása érdekében tett fenyegetések vagy ígéretek akkora erővel bírnak, hogy van olyan adós, aki a hamis tanúzás miatti büntetőjogi felelősségre vonást is bevállalja, csak visszavonhasson mindent, amit korábban mondott. De az se ritka, hogy az előzetesben ülő uzsorás családtagjain keresztül olyan hatással bír, hogy az adós közjegyző előtt mondja azt: a pénz, amit kapott, sima kölcsön volt, nem pedig uzsora – írtuk korábbi cikkünkben.
A mostani eset talán annyiban kivételes, hogy a rendőrség kezében bizonyíték is van: az adósságbehajtás felvétele és egy helyi lakos szerint a kockás füzet is, amiben az adósok listáját tartotta nyilván az uzsorás. Az ebben szereplők viszont még mindig mondhatják azt az őket kikérdező nyomozónak, hogy csak baráti kölcsön volt az egész.
A nyírpilisi polgármester ügye most nyomozati szakaszban van, ha vádat emelnek ellene, peréről továbbra is tudósítunk.