Határozatot fogadott el az Európai Parlament a magyarországi helyzetről. Bírálták Orbán Viktor kormányfőt, mert vitát kezdeményezett a halálbüntetésről, félrevezetőnek nevezték a bevándorlásos konzultációt, és bírálták a plakátkampányt is.
Elfogadta szerdán az Európai Parlament Strasbourgban ülésező plenáris ülése a magyarországi helyzettel, elsősorban a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatban tett kijelentéseivel és a bevándorlás és a terrorizmus témakörében indított nemzeti konzultációval foglalkozó határozatát.
A határozat szerint a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével. Ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését, és magára húzhatná a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását. Ez egy többlépcsős folyamat, aminek a végén akár az adott tagállam kizárása is lehetővé válik az uniós döntéshozatalból.
A határozatban elítélték, hogy Orbán Viktor kormányfő vitát kezdeményezett a halálbüntetésről, valamint bírálták a nemzeti konzultációt és az annak népszerűsítésére indított kormányzati plakátkampányt is.
Erősen félrevezető
„Az Európai Parlament nyomatékosítja, hogy a Magyarországon a bevándorlásról és terrorizmusról kezdeményezett konzultáció tartalma és nyelvezete erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, részrehajló és közvetlen kapcsolatot teremt a migrációs jelenség és biztonsági kockázatok között” – áll a határozatban. Sajnálták azt is, hogy a kérdések az EU-t hibáztatják, a tagállamok felelősségének említése nélkül, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú résztvevői.
Elítélték, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem reagált a legutóbbi magyarországi eseményekre, és mind a minisztereket, mind az állam- illetve kormányfőket arra kérik, hogy foglalkozzanak Magyarországgal.
A határozatban az is szerepel, hogy az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Ezzel összefüggésben a határozat szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság legkésőbb szeptemberig készítsen mélyreható jelentést Magyarországról, emellett álljon elő javaslattal a demokrácia, az alapjogok, és a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzését és betartatását szolgáló uniós mechanizmusra, amely minden tagállamot egységes és objektív mutatók alapján, megkülönböztetés nélkül értékelne évről évre.
Finomítottak rajta
A négy frakció által beterjesztett közös határozati javaslat több olyan jelzőt és értékítéletet megfogalmazó kifejezést elhagyott, amely keményebb bírálatot fogalmazott meg, és a pártok javaslataiban külön-külön még szerepelt. A nemzeti konzultációt sem idegengyűlölőnek, sem gyűlöletkampánynak nem nevezik például, de továbbra is visszavonását sürgetik.
A Fidesz-KDNP-t is tagjai közt tudó néppárti frakció a határozati javaslat több olyan passzusáról is külön szavazást kért, amelyek bírálatot fogalmaznak meg, valamint arról is, amely azt kéri a bizottságtól, hogy világítsa át Magyarországot. Külön szavazást kértek arról is, hogy rendszerszintű fenyegetés lenne kialakulóban a magyar jogállamiság terén, valamint arról a szakaszról, amely a tanácsot marasztalja el, és azt kéri, foglalkozzon Magyarországgal. A jelenlévő képviselők többsége azonban mindegyik szövegrészt támogatta, így azok benne maradtak a határozatban.
Az EP 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodás mellett fogadta el a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös javaslatát. A baloldali-zöld-liberális frakcióknak nincs többségük a parlamentben, 362-vel rendelkeznek a 751 mandátumból. A 751 képviselőből viszont csak 697 adta le szavazatát, és 88 tartózkodás mellett ez a voksok 51,9 százalékát jelenti. Orbán Viktor korábban maga is részt vett az EP ülésén, ahol védeni próbálta a sokat bírált ötleteket és intézkedéseket. (MTI)
Megosztás