Keresés

Mégis létezik a titkos terv, ami alapján bezárnák a fóti gyermekotthont

Hónapok óta semmit nem tudni arról, hogy pontosan mikor és hova költöztetik a fóti gyermekotthonban gondozott 50-60 nehéz sorsú gyereket. A lehetséges helyszínként megjelölt intézmények zsúfoltak vagy nincsenek felkészülve a különleges ellátást igénylő gyerekek fogadására. A fóti otthon bezárásáról szóló kormányhatározat titkos, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), az intézmény fenntartója pedig azt állítja, hogy nincs birtkokában az átszervezés részleteit tartalmazó szakmai tervnek. Egy most nyilvánosságra került levelézés tanúsága szerint mégiscsak létezik az SZGYF által korábban letagadott dokumentum.

Február végén írta meg a Magyar Hírlap, hogy a kormány még az idei év első felében bezáratja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot, és az ott gondozott gyerekeket az ország különböző pontjain – Zalaegerszegen, Kalocsán, Aszódon és Budapesten – helyezi el. A fóti intézményben 50-60 súlyos pszichés problémával küzdő és különleges ellátást igénylő, tartósan beteg vagy sérült gyereket gondoznak, illetve oda kerültek a Magyarországra kísérő nélkül érkező kiskorú menekültek is.

Kamu kormányhatározattal kerülték ki a válaszadást

Azóta viszont nagy a hallgatás Fót ügyében. Az elmúlt hónapokban Szél Bernadett független képviselő több körben próbálta megtudni a kormánytól, hogy mi lesz ezeknek a gyerekeknek sorsa, pontosan hol és milyen körülmények között helyezik el őket. Márciusban közérdekű adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy megtudja, milyen terv alapján helyezik el őket. A minisztérium válaszként azt közölte a politikussal, hogy az erről szóló kormányzati döntés 10 évig titkos.

Szél ezután a gyermekotthon fenntartóját, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) kereste meg kérdéseivel. Válaszában az SZGYF azt írta, hogy két kormányhatározat rendelkezik a fóti gyerekek költöztetéséről, de mint kiderült, az egyik határozat nem is létezik, csak kitalálták a sorszámát. Míg a másik, a 2122/2017-es számú pedig nem is a fóti gyerekekről szól, hanem a CSOK-ról.

Egy újabb csavar: a Szélnek megküldött levelében az SZGYF még megjegyezte, hogy nincs birtokában a kormánydöntéshez készült végrehajtási terv. (Amit az Emmi korábbi válasza szerint a kormányhatározat részeként 10 évre titkosítottak.) Vagyis abszurd módon az SZGYF, mint a fóti otthon fenntartója, nem tudja, hogy mi lesz az ott gondozott gyerekekkel. A másik lehetőség az, hogy az SZGYF nem mondott igazat a végrehajtási terv létezéséről.

Mégiscsak tudnak a titkos tervről

Mindezek után a politikus nemrég a Pest Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályához fordult. Erre azért volt szükség, mert még 2017-ben – amikor először dobta be a kormány a fóti gyermekotthon bezárásának ötletét – Bátori Zsolt, az SZGYF igazgatója a Pest megyei kormányhivatallal véleményeztette a Fóton gondozott gyerekek elhelyezéséről szóló végrehajtási tervet. (A gyermekvédelmi törvény szerint a fenntartónak minden intézményi átszervezésnél ki kell kérnie előzetesen a az illletékes kormányhivatal gyámügyi osztályának a véleményét. A Pest Megyei Kormányhivatal támogatta a fóti otthon átszervezését.)

Az erről szóló levélváltást kapta meg most Szél Bernadett. Két dolog miatt fontos a dokumentum: egyrészt az SZGYF igazgatójának megkeréséséből egyértelműen kiderül, hogy mégiscsak létezik az a végrehajtási terv, amiről korábban azt állították, hogy nincs a birtokukban.

“Megkeresésére válaszolva megküldjük támogató nyilatkozatunkat a kormányhatározat végrehajtására készült intézkedési terv megvalósitásához. A 24 férőhelyes Különleges Gyermekotthon, a 32 férőhelyes Speciális Gyermekotthon, és a kisérő nélküli kiskorúak más intézményekbe történő áthelyezéséhez”

– olvasható a dokumentumban.

Az SZGYF igazgatója és a kormányhivatal nevében eljáró Tarnai Richárd kormánymegbízott következetesen átszervezésről és az ellátás áthelyezéséről ír a levelezésben. Ezzel szemben a kormányzati narratíva a fóti gyermekotthon kitagolásáról szól: Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is a külvilágtól elzárt és elavult, nagy létszámú tömegintézmények felszámolásával indokolta  a Magyar Hírlapnak a fóti gyermekotthon bezárását. Ennek a gyakorlatban úgy kellene kinéznie, hogy a gyerekeket kis létszámú, 8-12 fős lakóotthonkban helyezik el, lehetőleg integrált környezetben.

Megkerestük az SZGYF-et is az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre. 

Csupán a megszűnő férőhelyeket pótolnák

A kormány érvelése azért sántít, mert a fóti gyermekotthon gyakorlatilag kitagoltnak tekinthető: a gyerekek nem a valóban leromlott állapotú kastélyépületben laknak, hanem a több tíz hektáros park területén álló, modern lakóotthonokban. Másrészt az intézmény a város központjában található, nincs elzárva a külvilágtól, a kastélypark bárki által látogatható. Ehhez képest Kalocsán – ahová elvileg a speciális ellátást igénylő fiúk egy részét költöztetnék – csupán az otthon egyik használaton kívüli részében alakítottak ki egy új részleget, nem pedig egy különálló lakóotthont hoztak létre. Zalaegerszegen valóban felépült három új lakóotthon, de az intézmény kívül esik a városon, minden oldalról szántóföldek veszik körbe, tehát nehéz integrált környezetről beszélni.

A fóti otthon felszámolása ellen szól az is, hogy ezzel csökkenne az országos hatáskörű, legsúlyosabb esetekkel foglalkozó központi speciális gyermekotthonok száma. (Jelenleg három helyen fogadnak fiúkat: Kalocsán, Zalaegerszegen és Fóton.) Maga az SZGYF írja egy korábbi uniós pályázat összefoglalójában, hogy a hosszú várólisták miatt minden központi speciális gyermekotthoni férőhelyre szükség van, egy sem szüntethető meg.

A kalocsai és a zalaegerszegi fejlesztésekkel gyakorlatilag azokat a férőhelyeket pótolná a kormány, amiket a fóti otthon bezárásával megszüntetne. Ironikus módon mindezt uniós forrásokból tennék, miközben a fóti specális otthont szintén uniós pénzből hozták létre, még 2010-ben. (Szél az OLAF-hoz, az Európai Csalásellenes Hivatalhoz fordult, mert álláspontja szerint uniós forrásokat csak lakóotthonok létrehozására vagy férőhelybővítésre lehet felhasználni.) Vélhetően az ellátás minősége sem javulna az átszervezéssel: a fóti speciális otthon 32 fős, míg a másik két intézmény 48-48 férőhellyel működik (a kalocsai otthonban teltház és várólista volt, amikor tavasszal felkerestük), a költözéssel pedig tovább nőne a létszám.

Még nagyobb talány, hogy mi lesz a beteg és tartósan sérült, illetve a menekült gyerekek sorsa. Előbbiek a kormány tervei szerint a Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő hűvösvölgyi intézménybe kerülnek. Riportunkban bemutattuk: az otthon nem akadálymentesített, nincsenek megfelelően képzett szakemberek a különleges szükségletű gyerekek ellátáshoz. A menekült gyerekek számára Aszódon, egy korábbi iskolaépület helyén alakítanának ki 40 férőhelyes ellátást, ottjártunkkor azonban semmi sem utalt arra, hogy megkezdődött volna az építkezés.

 

A címlapi kép Aszódon készült, azon a területen, ahol a tervek szerint egy 40 férőhelyes otthont hoznak létre a menekült gyerekeknek. Fotó: Szél Bernadett

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!