Keresés

Megfélemlíti az emberi jogok védőit a kormány

Egyáltalán nem hízelgő eredménye lett a kormány számára, az ENSZ emberi jogi aktivisták helyzetével foglakozó ENSZ-különmegbízott magyarországi tájékozódásának. Michel Forst szerint a kormány megfélemlíti és megbélyegzi a emberi jogokért kiállókat, és túlzottan rátelepszik a bíróságokra, a sajtóra, a vallási szervezetekre és a közéletre. Azt kérte, hagyjanak fel ezzel.

Hagyjon fel az emberi jogi aktivisták és csoportok megbélyegzésével és megfélemlítésével – szólította fel a magyar kormányt Michel Forst, az ENSZ független szakértője, aki a kormány meghívására kilenc napon át tájékozódott az emberi jogok védelmezőinek helyzetéről.

Az ENSZ megbízottja állami tisztségviselőkkel, a bírói testület tagjaival, parlamenti képviselőkkel, az ombudsmannal, emberi jogi aktivistákkal, valamint a civil társadalom képviselőivel és diplomatákkal is talákozott magyarországi látogatása során. A látogatását záró keddi sajtótájékoztatón arra kérte a kormányt, hogy olyan jogi és adminisztratív környezetet biztosítson a jelzett csoportok számára, ami nem hátráltatja, hanem segíti munkájukat.

„Az emberi jogi aktivistáknak ma egy meglehetősen polarizált és átpolitizált környezetben kell végezniük tevékenységüket Magyarországon” – mondta, és a kormány szemére vetette, hogy

  • megkérdőjelezik az aktivisták tevékenységének legitimitását,
  • rontják a hirnevüket és
  • túlzott adminisztratív terhek és pénzügyi nyomás alkalmazásával nehezítik munkájukat.

Michel Forst szerint Magyarország elismerést érdemel, hogy az önkényuralom hosszú időszaka után lefektette a demokrácia alapjait, de felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt évben elfogadott több mint ezer új jogszabály meggyengítette „a jól működő demokráciát, és fokozatosan eltávolított néhány fontos, a végrehajtó hatalmat korlátozó féket”.

Szűkülnek a keretek

“Az alkotmány drasztikus módosításai az Alkotmánybíróság gyengülését eredményezték, valamint ahhoz vezettek, hogy az állam a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben gyakorol ellenőrzést a bíróságok, a média, a vallási szervezetek és a közélet egyéb területei fölött, ami hol közvetlenül, hogy közvetve az emberi jogok gyakorlására is hatással van.”

“Az emberi jogi aktivisták súlyos nehézségekkel szembesülnek, amelyek bizonyos esetekben akár alapvető jogaik és szabadságaik, valamint az emberi jogok védelméhez kapcsolódó legitim joguk megsértésére is kiterjednek” – jelentette ki. Azt mondta, olyan beszámolókat is hallott, hogy a kormányt bíráló vagy emberi jogi aggályokat felvető jogvédőket megfélemlítik és “politikai aktivistának” vagy “külföldi ügynöknek” állítják be.

“A menekültválság és a társadalomban a másképp gondolkodókkal szemben mesterségesen gerjesztett félelem miatt a jogvédők kénytelenek elszenvedni a kormányzati tisztségviselők nyílt bírálatát, a média megbélyegzését, az ellenük alaptalanul indított vizsgálatokat, valamint az állami támogatás csökkenését.”

Sajnálatosnak nevezte, hogy “a civil társadalom és a döntéshozók közötti párbeszéd keretei fokozatosan szűkülnek, és a hatóságok egyre kevesebb érdeklődést mutatnak az ilyen párbeszéd iránt, különösen olyan esetekben, amikor eltérő álláspontok ütköztetésére kerülne sor”. Felszólította a hatóságokat arra, hogy “a kormány kritikáitól és ellenvéleményétől függetlenül inkább támogassák a független civil szervezetek munkáját, szem előtt tartva azok meghatározó szerepét a magyar társadalom fejlődésében”.

A különmegbízott jelezte, hogy nyitott a további párbeszédre azzal kapcsolatban, hogyan lehetne megerősíteni a demokratikus intézményeket, és hogyan teremthetők olyan feltételek, amelyek lehetővé teszik az emberi jogi aktivisták számára, hogy legitim és fontos munkájukat hatékonyan végezzék Magyarországon.

Michel Forst 2017 márciusában nyújtja be a látogatása eredményeit és ajánlásait összefoglaló zárójelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsnak.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!