Aki évente több mint hétmillió forintot kap külföldről, annak minden egyes szórólapján el kellene mondania magáról, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősül. Aki ezt nem teszi meg, azt megszüntethetik.
A 444 közzétette a kormány civil szervezetek finanszírozásával kapcsolatos új törvényjavaslatának a szövegét, amelynek címe: a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról.
A törvény arra kötelezné azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek évente több mint 7,2 millió forint (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg kétszerese) támogatást kapnak külföldről, hogy regisztrálják magukat. Ebbe az összegbe az uniós támogatások nem számítanak bele.
- A törvényjavaslat szerint az egyesület vagy alapítvány 15 napon belül köteles bejelenteni a külföldről támogatott szervezetté válását a bíróságon, és egy formanyomtatványon tranzakciónként részleteznie kell a külföldi támogatásokat.
- Később a honlapján, valamint az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon fel kell tüntetnie, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősül.
- Aki ezt nem teszi meg, az bírságot kaphat és az ügyészség törölheti is a nyilvántartásból, ami gyakoratilag a megszűnését jelentené.
- A listáról csak öt év után lehet lekerülni, feltéve, ha a szervezet ez idő alatt nem kap külföldi támogatást.
A 444 hozzátette, hogy a tervezetben egyáltalán nincs szó a civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatáról, amit korábban pedzegetett a kormány.
A javaslat indoklása szerint „az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteknek ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében, továbbá figyelemmel arra, hogy ez veszélyezteti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését, valamint hozzájárulva a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi erőfeszítéseihez (…) Ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását.”
A szöveg készítői azzal zárnak, hogy „a törvény az egyesülési jog gyakorlásában nem idéz elő korlátozást, de megteremti annak lehetőségét, hogy a nyilvánosság számára egyértelmű legyen, milyen szervezetek, milyen érdekek mentén kívánnak hatni a magyar állam és egyes polgárai véleményére, magatartására.”
Megosztás