Keresés

Megbélyegezné a civil szervezeteket a kormány új törvénye

Aki évente több mint hétmillió forintot kap külföldről, annak minden egyes szórólapján el kellene mondania magáról, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősül. Aki ezt nem teszi meg, azt megszüntethetik.

A 444 közzétette a kormány civil szervezetek finanszírozásával kapcsolatos új törvényjavaslatának a szövegét, amelynek címe: a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról.

A törvény arra kötelezné azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek évente több mint 7,2 millió forint (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg kétszerese) támogatást kapnak külföldről, hogy regisztrálják magukat. Ebbe az összegbe az uniós támogatások nem számítanak bele.

  • A törvényjavaslat szerint az egyesület vagy alapítvány 15 napon belül köteles bejelenteni a külföldről támogatott szervezetté válását a bíróságon, és egy formanyomtatványon tranzakciónként részleteznie kell a külföldi támogatásokat.
  • Később a honlapján, valamint az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon fel kell tüntetnie, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősül.
  • Aki ezt nem teszi meg, az bírságot kaphat és az ügyészség törölheti is a nyilvántartásból, ami gyakoratilag a megszűnését jelentené.
  • A listáról csak öt év után lehet lekerülni, feltéve, ha a szervezet ez idő alatt nem kap külföldi támogatást.

A 444 hozzátette, hogy a tervezetben egyáltalán nincs szó a civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatáról, amit korábban pedzegetett a kormány.

A javaslat indoklása szerint „az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteknek ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében, továbbá figyelemmel arra, hogy ez veszélyezteti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését, valamint hozzájárulva a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi erőfeszítéseihez (…) Ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását.”

A szöveg készítői azzal zárnak, hogy „a törvény az egyesülési jog gyakorlásában nem idéz elő korlátozást, de megteremti annak lehetőségét, hogy a nyilvánosság számára egyértelmű legyen, milyen szervezetek, milyen érdekek mentén kívánnak hatni a magyar állam és egyes polgárai véleményére, magatartására.”

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!