Nehéz elhinni, de érdemi vitát folytatott kedden délután a magyar oktatás irányáról Palkovics László oktatási államtitkár és Hiller István, volt szocialista oktatási miniszter, az MSZP jelöltje az oktatási tárcára. Kiderült: azért mondja a látványosan romló oktatási statisztikák ellenére a kormány, hogy minden a legnagyobb rendben, mert szerintük még nem látszanak, nem látszódhatnak a Fidesz-kormány átalakításainak hozadékai.
Orbán Viktor és a Fidesz kormányzásának hét éve alatt finoman szólva sem történt meg gyakran, hogy egy kormányzati politikus sajtónyilvános eseményen vitázott volna valamilyen szakpolitikai kérdésről, az meg pláne nem, hogy egy ellenzéki politikussal tette volna ezt.
Érthető tehát, hogy a Republikon Intézet és a Friedrich Neumann Stiftung szervezte, a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kihívásairól szóló konferencián, kedden délután telt ház előtt vitatkozott Palkovics László oktatási államtitkár Hiller István volt szocialista oktatási miniszterrel arról, „merre halad a magyar oktatási rendszer”.
Palkovics a másfél órás vita során a politikai töltetű kérdéseket rendre hárította – mint mondta, csak szakmai alapon hajlandó a magyar oktatásról beszélni, mondandóját is mindig egy rakás adattal támasztotta alá.
„Ezt is elviszem magammal…”
- Az iskolák fenntartásának állami kézbe vétele
- az egyetemek strukturális átalakítása a 2014-es felsőoktatási stratégiától a kancellári rendszerig
- a szakképzési rendszer területén megkezdett reformok
A Fidesz-kormány oktatási intézkedései közül ezekre a legbüszkébb Palkovics – derült ki a nyitókérdésből, hogy aztán Hiller elmondja: ebből az utolsó kettőt úgy, ahogy van, kidobná.
Szerinte a szakképzés a Fidesz-kormány keze nyomán inasképzéssé romlott, a benne részt vevő fiatalok ugyanis a közismereti tárgyak igen gyenge oktatása miatt lényegében elesnek a felsőoktatási továbbtanulás lehetőségétől. „Nem a felsőoktatás kárára, nem annak ellenében kellene megszervezni a szakképzési rendszert”- mondta.
„Zárt ajtók mögött azt csinálnak, amit akarnak”
A legtöbb szó az iskolák állami fenntartásba vételéről és az azóta megszűnt vagy inkább átalakult Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik) esett, merthogy az államosítás volt az az intézkedés, amivel egyet tudott érteni Hiller. Leginkább annak egyenlősítő funkciója miatt: azaz, hogy a szegényebb települések forráshiányos önkormányzati fenntartású iskoláinak állami kézbe vétele ezen iskolák hátrányait kompenzálhatja.
Csakhogy – fogalmazott a volt oktatási miniszter – a sablonosító, uniformizáló államosítás csak lefelé húzta az erősebb, nagyvárosi vagy budapesti iskolákat az oktatási autonómiájuk csorbításával és a tankönyvpiac letarolásával. „Eddig ezek a pedagógiai közösségek mást és többet adtak, most meg adhatják azt, amit a konzerv-tankönyvekbe kinyomtatnak és leszállítanak nekik” – tette hozzá.
Palkovics erre úgy reagált, nem látja, milyen értelemben érintette volna a tanárok autonómiáját az állami fenntartásba vétel. „Amerikai filmekben mindig van olyan jelenet, hogy az osztályterem ablakán lévő kisablakon benéz valaki. Nálunk nincs kisablak, nincs ellenőrzés, a tanárok zárt ajtók mögött azt csinálnak, amit akarnak, szabad a szakmai munka” – mondta. A témához kapcsolódva később azt is hozzátette: az igazgatói poszt sem jelentéktelenedett el, hogy milyen tanárokat vesz fel, esetleg kiket bocsájt el az igazgató, az az ő döntése, „csak a fővárosban írják alá”.
Szándék van
Hiller szerint azonban a kormány a Klik létrehozásával és a végletes központosítással egy olyan reflexet indított be az oktatási rendszerben, ami a hazai közigazgatásban is, mióta létezik önálló közigazgatás Magyarországon, jelen van. „Semmilyen döntésért nem vállalom a felelősséget, inkább felnyomom egy magasabb szintre” – magyarázta a mechanizmust Hiller.
Palkovics a durva központosítással kapcsolatos kritikákra úgy reagált, hogy azzal, hogy egy központi gigaszervezetből, a Klikből csináltak 59-et, a korábban diszfunkcionálisnak bizonyult rendszer sokkal gördülékenyebbé vált. Az 59 tankerületi központ elindulása óta eltűntek a sajtóból az iskola és a fenntartó, vagy az iskolaépületet működtető önkormányzat és a fenntartó közötti feszültségekről szóló hírek. Hozzátette:
Vannak országok, ahol tud működni egy ilyen óriás szervezet, de úgy látszik, Magyarország nem ez a hely.
Még nem értek be a reformok
Ahogy az várható volt, a moderátor és Hiller István is bedobtak egy sor adatot annak alátámasztására, hogy a kormányváltás óta folyamatosan romlik a magyar oktatás teljesítménye a fontosabb nemzetközi minősítéseken: például az OECD országok oktatási rendszereinek eredményeit mérő PISA felmérésen vagy a World Economics Forum versenyképességi mustráján. Az is előkerült, hogy idegennyelv tudásból az EU sereghajtói vagyunk.
Ezekre a felvetésekre Palkovics, aki a tanév elején a Magyar Időknek adott interjújában is hosszan fejtegette, miért tart minden a lehető legjobb irányba a magyar oktatásban, egyszerűen azt válaszolta: az említett adatok, amik a magyar oktatás romló teljesítményét mutatják, korábbi oktatáspolitikák eredményeit tükrözik.
Egészen egyszerűen ezeken a felméréseken még nem mérhetők a 2010 óta végrehajtott reformok, hiszen a mérések pillanatában csak 1-2 éve voltak érvényben a Fidesz-kormány átalakításai.
Palkovics szerint ez vonatkozik a tanárhiányra is, „azokat a tanárokat ugyanis, akik a jelenlegi kormányzat alatt kezdik a pályájukat, úgy tíz éve kellett felvenni az egyetemekre” – utalt ezzel arra az államtitkár, hogy szerinte nem a jelenlegi kormányzat tehet a jelentkező pedagógus-hiányról.
Az oktatási államtitkár szerint azt sem lehet még tudni, hogy a korai iskolaelhagyók száma azért nőtt-e Magyarországon, mert a kormány leszállította 16 évre a tanköteles életkort. Ezzel kapcsolatban épp zajlanak a kutatások, ha ezek eredményei meglesznek, akkor lehet elgondolkodni a változtatáson – mondta. Palkovics szerint az iskolának nem feladata, hogy az iskolarendszerből kilépő fiatalok összes szociális problémáját megoldja, kezelje.
Megosztás