Keresés

Még a gyerekek is a közmunka miatt születnek

Egy Vas megyei falu polgármestere szerint “A közmunkaprogram olyan, mint Jézus”. A közmunkások a legtöbb faluban zöldséget termesztenek, de van, ahol a magyar óriásnyúl génállományának megőrzésén dolgoznak. Ötven önkormányzatot tüntetett ki hétfőn a Belügyminisztrium, mert tetszetős a közmunkaprogramjuk. 

Polgármesterből ritka látvány egy helységben többet is látni, hát még ötvenet. Hétfő délután azonban megtelt a Belügyminisztérium márványalulája településvezetőkkel. Volt nagydarab cammogó polgármester, elegáns polgármesterasszony, nagybajszú polgármester és piros öltönyű polgármester. Jöttek az ország minden tájáról. A közös az volt bennük, hogy a településükön nagy elánnal pörög a kormány kedvenc foglalkozatáspolitikai programja, a közmunkaprogram.

A polgármesterek hivatalosan “a közfoglalkoztatási programok megvalósításában nyújtott kiemelkedő szakmai tevékenységért” vehetetek át egy miniszteri oklevelet Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkártól. “Önök itt azt bizonyítják, hogy a közfoglalkoztatás sikeres, és hozzátartozik a magyar foglalkoztatáshoz” – mondta Pogácsás.

A kormány közmunkaprogramja ugyanakkor minimum ellentmondásos. A leghátrányosabb helyzetű településeken, ahol alig akadnak álláshelyek, szinte csak a közmunkával lehet munkalehetőséget teremteni a legnagyobb szegénységben élő és többnyire képzetlen embereknek. Ugyanakkor a közmunka nem egyenlő a rendes munkával (ez ebből a cikkünkből kiderül), alacsony a munkabér, mégis drága a program és sokkal kevésbé hatékony, mint más foglalkoztatáspolitikai eszközök. A kormány mégis 231 milliárd forintot költött rá az idén, és fontolgatják a bővítését is.

A magyar óriásnyúlat is megmenti a közmunka

És mi lesz mindebből? A hétfőn díjazott települések közmunkaprogramjai alapján rengeteg zöldség. Az ötven település közmunkás progamjai abban nagyon hasonlítanak egymáshoz, hogy a közmunka a legtöbb település esetében az önkormányzati zöldésgtermesztést, esetleg állattartást jelenti. A közmunkások a mezőkön vagy fóliasátrakban termesztenek burgonyát, paprikát, kukoricát, hagymát meg vagy még egy tucat zöldségfélét. Mindezt általában a helyi óvodában vagy iskolában használják fel gyermekétkeztetésre. Ami marad, azt eladják a helyi piacon.

10796962015_626968b8ec_k

Más településen állattenyésztéssel is foglalkoznak, Bárdudvarnokon például 150 négyzetméteres állattartó hodályt is építettek, hogy jövőre közmunkások által készített pecsenye báránnyal árasszák el a helyi piacot. A slágerállat azonban a tyúk, méghozzá azért, mert képes tojást tojni. Karancslapujtőn viszont például nyulat tenyésztenek a közmunkások. Nem is akármilyet, úgynevezett magyar óriásnyulat, “génmegőrzési szándékkal”.

Akár a magyar nyúlról, akár a helyi kézművesiparról van szó, úgy tűnik, hogy a hagyománytiszteletnek nagy szerepe van abban, hogy az önkormányzat mit dolgoztat a közmunkásokkal. Hajdúnánáson például a helyi kismesterségek újraélesztését várják a közmunkásoktól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megtanítják őket szalmafonásra, fafaragásra és hímzésre. “Az előállított tárgyak részben kiállítási, részben városmarketing célokat szolgálnak” – írják. Ságújfaluban palóc porták kialakításával foglalkoznak a közmunkások.

A horgászoknak is a kedvére tesznek

A közmunkások a lehető legkülönbözőbb módokon vethetőek be. A mezőtárkányi közmunkások megrendelésre egyedi tárgyakat készítenek a falu kézműves boltjában. Cibakházán energia akácot termesztenek téli tüzelőnek, de a helyi horgászok kedvéért haltenyésztéssel is foglalkoznak. Csabacsűdön buszmegállókat építenek, Bodrogolasziban pedig a helyi idegenforgalomba fektetik a közmunkások energiáját: információs táblákat, tűzrakóhelyeket alakítanak ki pihenő padokkal.

A helyiek közérzetének javítása szintén azok között a célok között van, amelyeknek a megvalósítását szívesen látja a minisztérium. Nagypallt például így méltatják: “a közfoglalkoztatási programok kedvező hatással vannak a falu közösségi életére, nagyobb összetartás figyelhető meg a lakosság egészét tekintve”.

“A kitörési pontok a mezőgazdaságon keresztül a turizmus felé találhatók meg, és a helyi termékekben találhatók meg” – magyaráta az Abcúgnak Kovács József, Bodrogolaszi polgármestere, mitől jó egy közmunkaprogram. A kelédi Feiler Ferenc szerint hosszútávra kell tervezni, ezért építik a fóliasátrakat és a zöldségfeldolgozókat, a közmunkások pedig idővel akár szövetkezeti munkások is lehetnek, ami valamivel több pénzt jelent nekik, mint a közmunkásbér, ami még a minimálbérnél is kevesebb 16 ezer forinttal.

Még a gyerekek is a közmunka miatt születnek

A jó munkához nem feltétlen kell sok ember, Hunyadfalván például mindössze öt ember foglalkozik zöldésgtermesztéssel, a minisztérium tájékoztatója szerint mégis jelentős terméshozamot értek el. A tájékoztatóból látszik, hogy a BM a közmunkaporgram egyik legfontosabb tulajdonságának az “értékteremtő munkát” tartja, a díjazottakkal kapcsolatban ezt emelték ki a legtöbbször.

Pogácsás Tibor államtitkár szerint a cél az, hogy egész évben munkát tudjanak adni a közfoglalkoztatottaknak, értéket teremtsenek, és a program ne jelentsen zsákutcát azoknak, akik benne vannak, “hanem lehetőséget teremtsen a továbblépésre”. Utóbbival azonban komoly gond van. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének 2014-es tanulmánya szerint annak az esélye, hogy egy közmunkás elhelyezkedjen az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás végén, mindössze 18 százalék, ráadáasul ez az esély annál inkább csökken, minél hosszabb ideig dolgozik valaki közmunkásként.

Minderről megkérdeztünk pár jelenlévő polgármestert is. A válaszuk minden esetben úgy kezdődött, hogy a “közmunkaprogram sikeres”.  Volt, aki azt mondta, nem hiszi el a 18 százalékos arányt, annál szerinte többen tudnak visszamenni állandó munkára. Ha pedig nem lennének közmunkások, akkor nem lenne, aki gondozza a helyi temetőt.

_HDA6528Fotó: Hajdú D. András

Korán István vattai polgármester szerint a közmunkaprogram egyszerre van a közmunkásért és a településért is, előbbinek munkát adnak, utóbbi esetében pedig olyan dolgokat lehet megvalósítani, amelyekre amúgy nem lenne lehetőség. Vattán például maguk gyártják a térkövet a járdáikhoz. “Elsősorban a község lakosságának az igényét kell szem előtt tartani, ehhez kell idomulnia a közmunkaprogramnak, hogy szebb és jobb legyen a község” – mondta.

“A közmunka nem életcél, de mégis egy lehetőség, amit ki kell használni” – mondta Kovács József Bodrogolasziról. A közmunkásoknak ez szerinte segély helyett magasabb bért és tartalmasabb közösségi életet is jelent. A rossz elhelyezkedési arányra azt mondta, hogy ők folyamatosan ajánlják a közmunkásaikat a helyi válallkozások számára.

Egyes településeken a közmunkaprogram még ennél is többet jelent. “A közmunkaprogram olyan, mint Jézus” – mondta egy 78 lelkes Vas megyei falu polgármestere. Ha nem lenne, akkor akár a temetőt is bezárhatták volna, így viszont idén már három baba is született a kicsi faluba.

 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!