A Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola visszautasította a görög-keleti ortodox egyház kérelmét, 762 diák szülője közül mindössze három voksolt a fenntartóváltás mellett. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exharátusának nem érdemes Budapesten iskolákat keresgélnie és a választási szempontjaik se kellőképpen megalapozottak.
Az alig 2000 fős görög-keleti ortodox egyház szemet vetett a városligeti sulira, de a szülők már az április eleji fórumon követelték a kérelem visszavonását, ahogy azt korábban írtuk. Az Ortodox Exharátus nem mondott le ilyen könnyen az iskoláról, hiszen megegyeztek Balog Zoltán szakminiszterrel, hogy választhatnak maguknak öt iskolát az ország bármely területéről. Az egyház makacs kérésére megtartották a szavazást, ahol 762 tanuló szüleiből három szeretett volna egyházi fenntartását, 26-an pedig tartózkodtak – írja az Index.
Már az április eleji fórumon is szerettük volna megtudni, hogy egy olyan kicsi egyház, amelynek Budapesten még temploma sincs, miért egy nagy és híres budapesti iskolára vetett szemet. Topuzidisz Dimitrisz az egyház szóvivője, akkor azzal érvelt, hogy ez egy jó iskola és ő maga is tizenkét évig járt ide, de azt is hozzátette, hogy sok görög nemzetiségű él a XIV. kerületben, akiknek iskolát szeretnének biztosítani. Karácsony Gergely, Zugló polgármestere ezt megerősítette, de a 2011-es népszámlálás szerint ez körülbelül 250 iskolás korú görögöt jelent, akik egyáltalán nem biztos, hogy gyakorolják is a görög ortodox vallást.
A KSH adatai alapján megnéztük, hogy az Ortodox Exharátusnak hol is lenne érdemes iskolák után kutakodnia, amennyiben az a fő választási szempontjuk, hogy legyen az adott településen ortodox vallású. Sok ilyen terület nincs, mivel az egész országban mindössze 1701 ember vallja magát görög ortodoxnak. Az biztos, hogy az egyháznak nem annyira érdemes Budapest területén nézelődnie. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy a városligeti iskola és Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola is elutasította a kérelmüket, hanem az is, hogy a főváros népességének mindössze csak 0,2 százaléka ortodox vallású, amibe ráadásul mindenféle ortodox beletartozik, nem csak a görög. Okosabb lenne vidéken nézelődni iskolák után, mert például a sarkadi járásban a népesség több mint 5 százaléka ortodox, de Gyulán is 3 százalék fölött van, míg az ország többi területén elenyésző az ortodox vallásúak száma.
Sokszor az is elegendő lehet ahhoz, hogy egy egyház megszerezzen egy állami fenntartású iskolát, ha a környéken van egy, a vallásnak megfelelő templom, ahova a hívők rendszeresen járnak. Ez alapján az evangélikus egyház meg is kapta a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium fenntartását, de a görögkatolikus egyház már hiába érvelt a Rózsák terével és az ott álló templomukkal, nem tudták megszerezni a Deák Diák Általános Iskolát. Az Ortodox Exhartásunak még csak temploma sincs Budapesten, csak egy kápolnájuk az ötödik kerületben. Szentesen, Kecskeméten és Karcagon van templomuk, ahol lehet, hogy több sikerrel járnának az iskolák átvételével.
Megkerestünk több nagy egyházat is, hogy megtudjuk, ők milyen szempontok alapján pályáznak oktatási intézményekre, de megkeresésünkre egyedül csak az evangélikus egyház válaszolt. Ha a görög ortodox egyház választási szempontrendszerét összehasonlítjuk az evangélikusokéval, akkor rögtön kiderül, hogy az ortodoxok egyáltalán nem megalapozottan vetnek szemet az egyes iskolákra.
Az evangélikus egyháznak van egy belső szabályrendszere arra, hogy mi alapján nyújtják be a kérelmet egy-egy oktatási intézmény átvételére. Minden kérelem benyújtását egy vizsgálati szakasz előz meg, ahol arról akarnak megbizonyosodni, hogy indokolt-e az átvétel. Egy állami általános iskola átvételénél szempont lehet, ha a településen sok az evangélikus, erős az ottani gyülekezet vagy van már a településen egy evangélikus gimnázium. Az egyház még arra is figyel, hogy az adott településen vagy a környéken van-e másik állami fenntartású iskola, hogy a nem evangélikus szülők dönthessenek úgy, hogy inkább oda járatják a gyerekeiket. Az egyház minden esetben igyekszik elkerülni a szegregációt, nem szeretnének negatív visszhangot kapni a településen élőktől. Ezeken túl az sem mindegy, hogy az egyház rendelkezik-e megfelelő gazdasági körülményekkel és elegendő hitoktatóval.
Megosztás