Keresés

Magyarország még sosem volt ennyire kegyetlen hely

A fiú, aki megölte a saját apját, felcseperedett. Egy másik fiúnak semmi más vágya nincs, csak a raliverseny, mégis egyre távolabb kerül tőle. A bíró hasztalan próbálja rendre utasítani a náci gyilkosakat, egy polgármester pedig kiskirályt játszik a falujában. Az utóbbi években jobbnál jobb dokumentumfilmek készültek Magyarországról, összeszedtük a legjobbakat.

Szeptember végén mutatták be először Magyarországon Stefan Ludwig Mérges Buddha című dokumentumfilmjét. A német rendező közel három évet töltött a Borsod megyei Sajókazán. A szegény kistelepülés szélén működik a Dr. Ámbédkar gimnázium, amelyben elsősorban a közeli cigánytelepen élő roma fiatalokat próbálják a tanárok hozzásegíteni ahhoz, hogy érettségit szerezzenek. A film egyszerre szól az iskolai munkáról, a két alapító, Orsós János és Derdák Tibor motivációjáról, és arról, mi teszi olyan nehézzé az életet Sajókazán.

A Mérges Buddha nem az első film az utóbbi évekből, amely hatásosan mutat be aktuális magyar társadalmi problémákat. Az elmúlt hat évben készült film ártatlanokat gyilkoló nácikról, a saját sorsa feletti irányítást elveszítő tinédzserről és erdélyi öregemberek szexuális életéről is. Összeszedtük a legjobbakat:

Az Érpatak Modell

The Érpatak Model – trailer from Benny Brunner on Vimeo.

Egy dokumentumfilm attól lesz jó, minél közelebb van ahhoz a témához, amit bemutat. Az Érpataki Modell pedig azért jó, mert ennyire közel még senki sem került ahhoz a Szabolcs megyei településhez, ahol a polgármester úgy döntött, létrehozza a saját világát.

Orosz Mihály Zoltán lúdtollal a kalapján, historikus öltözetében, kopogós csizmájában élet-halál ura Érpatakon, azt vesz fel vagy rúg ki a közmunkások közül, akit csak akar, akasztásokat rendez a hivatal előtt, az irodájában fogadja a bocsánatáért esedező szegényeket, az ember pedig hirtelen el sem tudja dönteni, hogy ez most komoly vagy inkább nevessen rajta.

Érpatakról az elmúlt hat évben rengeteget írtak az újságok, ennél a filmnél alaposabban viszont még senki sem tudta megmutatni, hogy miért kell nagyon is komolyan venni azt, ami Érpatakon történik.

A film jelenleg nem elérhető, de a rendező megígérte, hogy pár hónapon belül online közzéteszi.

Ítélet Magyarországon

A 2008-2009-es romagyilkosságokról mindenki hallott már Magyarországon: hat roma embert, köztük egy gyereket, megöltek. A négy elkövetőt nem sokkal később elfogták, bíróság elé állították, majd elítélték őket. A per azonban ennél sokkal izgalmasabb volt, Hajdú Eszter és stábja pedig a tárgyalás mind a 167 napját végigforgatta, ebből lett az Ítélet Magyarországon.

A szinte csak a tárgyalóteremben játszódó, a tárgyalás menetét bemutató film nem fogyasztható könnyen, de nagyon is megéri végignézni, mert a példa nélküli gyilkosságsorozat olyan részleteit is megmutatja, amit így, ebben formában még sehol máshol nem mutattak meg:

  • A tanúként beidézett tetováló zavarát, aki perceken keresztül kerülgeti a kását, amikor arról faggattják, mit jelentenek a gyilkosokra általa rátetovált náci jelképek
  • A mentős magyarázkodását, aki nem látta el megfelelően a haldokló roma kisfút
  • A rendőrök mentegetőzését, akik trehány munkát végeztek
  • A gyilkosok arroganciáját, akik szerint az egész tárgyalás csak koncepciós per
  • És az áldozatok hozzátarozóinak félelmét, akik még a kommandósok jelenléte ellenére is ódzkodnak tanúvallomást tenni.

Ráadásul még az a bravúr is sikerült, hogy a filmnek főszereplője lett Miszori László bíró személyében, akinek a személyiségét a film elején akár ellenszenvesnek is lehet nevezni, hiszen egyszerre teremti le a vádlottat és az áldozatot, agresszívan vonja kérdőre a tanúkat, sőt, pénzbírásggal sújtja a fiát elvesztő apát. A film végére mégis egyértelművé válik, hogy abban a káoszban, amit ma igazságszolgáltatásnak hívnak Magyarországnak, ő az egyetlen biztos pont és még azt is helyrehozza, amit a trehány hatóságok korábban elszúrtak.

A filmet itt lehet online megvásárolni és megnézni.

Drifter

Ha az Ítélet Magyarországon az a dokumentumfilm, amin az elejétől a végéig látszik, hogy ott és akkor vették fel, végigforgatva a teljes bírósági tárgyalást, akkor a Drifter az, amelyen egyáltalán nem látszik, hogy a készítője öt évet szánt a forgatásra, mert olyan, mintha egy fikciós játékfilmet nézne a néző: nagyon jól néz ki, ezt pedig már rögtön az elején a főcím bizonyítja.

Pedig a rendező öt évet szánt rá az életéből, és a raliversenyzőnek készülő, szegénységben élő srác, Ricsi sztorija ennél valódibb nem is lehetne. Mert ez a film nem az autóversenyekről szól, hanem kíméletlenül bemutatja azt a magyar valóságot, ami távol tartja a fiút az autóversenyektől, ami folyamatosan rossz döntésekre készteti és visszahúzza: az apa hiányát, a iskolaelhagyást, a börtön rémképét és mindazokat a dolgokat, amelyek egycsapásra kisiklathatják a szegénységben élő emberek életét. Gondolta volna például, mekkora hatással tud lenni egy szegény fiú életére egy egyszerű bírság? Hát most megnézheti.

A filmet itt lehet online megvásárolni és megnézni.

Káin gyermekei

A gyilkosságnál súlyosabb dolog talán nincs is a világon. Talán csak az, ha egy gyerek követi el, vagy az, ha utána belőle is felnőtt lesz. A Káin gyermekei az 1985-ös Bebukottak című film folytatása, arról szól, mi lett a fiatalkorúak börtönének lakóival harminc év után. Azokkal egy egykori fiúkkal, akik éveket ültek, miután gyilkoltak, és akiket még mindig szinte agyonnyom a bűnük súlya. Van, aki az egykori nevelőjét ölte meg, van, aki a saját apját.

A periférián éltek már akkor is, amikor a bűnt elkövették, 14-15 évesen. És a periférián élnek most is: világvégi kis faluban, hajléktalanként Pécsett, vagy debreceni pszichiátrián. Gerő Marcell rendező nem csak őket mutatja meg a filmében, hanem családjukat, szűkebb környezetüket, azokat az embereket, akiknek szintén kezdeni kell valamit azzal, amit tettek, és amivé a gyilkosság tette őket: élettársuk, anyjuk, gyermekük.

A Káin gyermekei az utóbbi évek legmegrázóbb magyar filmje, mert azt mutatja meg, mennyire magára hagyta a világ azokat az embereket, akiknek a sorsa már gyermekkorban megpecsételődött, amikor még felmérni sem tudták a tetteik következményét. Sőt, még ennél is tovább megy: a szüleik felelősségéről beszél, és harminc év távlatából próbálja megérteni (velük együtt) a gyilkosságuk okait.

A filmet az HBO GO-n regisztráció ellenében lehet online megnézni, itt.

Szerelempatak

Sós Ágnes filmje több szempontból is kilóg a listáról: Erdélyben készült, csak részben Magyarországon, és főleg a múltról van szó benne, idős emberek múltjáról. Másrészt pedig nagyon is itt van a helye, hiszen ugyanolyan tabukat döntöget, mint a többi film. Mert nem egyszerűen idős emberek múltjáról van szó benne, hanem idős emberek egykori (sőt, akár nem is olyan régi) szexuális életéről.

Mindezt pedig olyan humánummal, néhol kedvesen, néhol pedig szívszaggatóan teszi, hogy nem lehet nem szeretni. Ráérősen hömpölyögve, gyönyörű képekben villantja fel, hogyan élnek ma ezek az emberek falun, tésztát dagasztva, szekeret hajtva. A szereplők pedig eközben mind maguk mesélik a saját történetüket és az érzéseiket.

Azok pedig – legyenek bármennyire is hétköznapiak – egészen elképesztőek. Kiderül, hogy régen akkor is csinálni kellett, ha a rokonok ágya csak egy karnyújtásnyira volt, a nőknek mindig a férfiak rendelkezésére kellett állniuk, a férfiak közül viszont volt, akinek azt is el kellett viselnie, hogy a nejük fűvel-fával csalta őket. Volt, aki 64 évesen tudta meg, mit jelent valójában az orgazmus, másnak a halálos ágyán mondta el a felesége, hogy világ életében utálta.

A filmet az HBO GO-n regisztráció ellenében lehet online megnézni, itt.

Bűn és bűntelenség

Az itt felsorolt filmek közül talán Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmje a legnagyobb hatású: ráirányították a figyelmet az évtizedek óta visszavonultan élő, de a rendszerváltás előtt nagyon is aktív, az 56 utáni megtorlásokban pedig tevékenyen szerepet vállaló egykori belügyminiszterre, Biszku Bélára. És kiderült, hogy Biszku nem bánt meg semmit, 56-ot pedig továbbra is ellenforradalomnak tartja.

Ahhoz viszont, hogy a dokumentumfilmesek idáig eljussanak, trükköt kellett alkalmazniuk: másnak adták ki magukat, Biszkunak pedig azt mondták, egy helytörténeti almanachot készítenek és a falu híres szülöttét akarják megszólítani. Csupán a legvégén fedték fel magukat, miután Biszku már részletesen beszámolt arról, ő hogyan élte meg 56-ot. Vitatható módszer, de a dokumentumfilmezésnek épp ez a lényege: olyan helyzetbe hozni az alanyt, hogy az azt is elmondja a kamerának, amit előtte még soha másnak.

A film ráirányította a figyelmet arra, hogy elmaradt az előző rendszer bűnöseinek felelősségre vonása, a legközvetlenebb hatása pedig az volt, hogy az ügyészség nyomozást indított, majd vádat emelt Biszku ellen több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével. A Fővárosi Törvényszék el is ítélte, az ítélőtbála azonban új eljárást rendelt el. Biszku idén tavasszal halt meg, halálával pedig leállt az eljárás is, tehát jogerős ítélet már nem lesz az ügyében. Így csak a film marad helyette.

A filmet itt tudja online megnézni.

+ Mérges Buddha

Az érettségis korosztály nyolcvan százaléka érettségizik le Magyarországon, míg ez a szám cigányéknál csupán pár százalék – mondja Orsós János, a Dr. Ámbédkar gimnázium alapítója Stefan Ludwig filmjének az elején. A Mérges Buddha vállalása az, hogy bemutassa a sajókazai romák társadalomból való kizárást, és a Dr. Ámbédkar gimnázium igyekezetét, hogy ezen változtasson.

Ez azonban csak részben sikerül neki, elsősorban azért, mert túl sok mindent szeretne egyszerre megmutatni: a szegény sorban élő romák viszontagságait és életét, az iskola tanárainak erőfeszítéseit, Orsós János kétségek között őrlődő személyiségét, az egyre inkább előretörő szélsőjobbos eszméket, miközben társadalmi képet szeretne festeni a faluról és Magyarországról is. Hiába érdekes kérdések ezek mind, egyszerűen nem marad idő a kifejtésükre, így a film csak bele-bele kap mindebbe.

Ami miatt mégis érdemes megnézni a filmet az az, hogy bár folyamatosan a szétfolyás határon egyensúlyoz, mégsem megy túl azon sosem, a jobb pillanataiban pedig mindezek a témák összeállnak egy egésszé, és felsejlik, mennyire elveszett hely Magyarország ézszakkeleti része: a cigány fiatalok jobb híjján romos épületekben, folyamatosan cikázó rendőrautók mellett próbálják vinni valamire, és Németországba járnak “élő szobrot” játszani a közterekre, a magyar lakosok pedig tehetetlenül nézik, ahogy esik szét a falu, lassan pedig már az ajtót is ellopják az egykor virágzó borospincéjükről.

A filmet október 13-tól játsszák a magyar mozikban, limitált moziforgalmazásban.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!