Keresés

Magyarország egy nagy stoptábla

Magyarországon a menedékjog gyakorlatilag kiüresedett, mert a menekültek nem részesülnek megfelelő ellátásban, menedékkérelmüket nem tisztességes eljárásban bírálják el, és a végigvitt eljárások közül is csak nagyon kevés végződik a menekültstátusz megadásával. Azzal, hogy a kormány folyamatosan a menekülteket elriasztó politikai lépéseket tesz, Magyarország lassan Görögországéhoz hasonló szerepben találja magát: egymás után mondják majd ki az európai bíróságok, hogy nem biztonságos hozzánk menekülteket visszaküldeni.

Ha Magyarország továbbra is látványosan kihátrál minden, a menekültválság kezelésére tett közös, európai uniós lépésből, egyre mélyebbre ássa magát ebben a tagadásról szóló játékban – fogott a magyarországi menekültügyi helyzet elemzésébe Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A menekültügyi szakértő a Menedék Migránsokat segítő Egyesület szervezte migrációs beszélgetéssorozat első vendége volt kedd este, a budapesti Gólya Közösségi Házban.

Ezzel arra reflektált Pardavi, hogy Magyarország épp kedden szavazta le az Európai Bizottság ülésén a 120 ezer menekült elosztásáról szóló menekültkvótát, és utasította vissza a Magyarországot tehermentesítő EU-s segítséget, amelynek 54 ezer menekült regisztrálása lett volna a feltétele. A régóta napirenden lévő menekültkvótát azonban a közép-európai országok nem szavazatai ellenére az Európai Bizottság elfogadta – eszerint Magyarországnak például kétezer menekültet kellene befogadnia a következő két évben.

A menedékjogi feketebárány

Magyarország menekültügyi elszigetelődése jogi szempontból augusztus 1-jén kezdődött, ettől a naptól kezdve kezeli ugyanis Szerbiát biztonságos harmadik országként a magyar idegenrendészet. Teszi ezt annak ellenére, hogy a nemzetközi emberjogi szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) között lényegében konszenzus van arról, hogy Szerbiában nincsenek meg a megfelelő feltételek ahhoz, hogy akinek tényleg szüksége van védelemre, az megkaphassa azt.

Az EU-tagság sem garancia arra, hogy egy ország biztonságos legyen a menekültek számára – folytatta Pardavi, Görögország már évek óta nem nem tudott, vagy nem is akart semmit sem befektetni a menekültügyi rendszerébe – az országban gyakorlatilag hozzáférhetetlen a menedékjog.  Az embertelen bánásmódról, verésről, kínzáshoz közeli állapotokról, hajléktalanságról, rendőri bántalmazásról szóló jelentések, bírósági perek miatt ezért az EU-ban egymás után döntöttek úgy a tagállamok, hogy oda embert visszaküldeni nem lehet – mondta Pardavi.

Az utolsó csepp egy 2011 januári strasbourgi döntés volt, ami szintén elmarasztalta Görögországot a súlyos visszásságokat mutató menekültellátó rendszere miatt. Így az ország gyakorlatilag kikerült a dublini eljárásból is, amely azt szabályozza, hogy az EU területére belépő menekültek menedékkérelmi eljárását hol kell lefolytatni.

A görög út

Pardavi Márta szerint a magyar kormány is ugyanezt szeretné elérni azzal, hogy azt üzeni a menekülteknek: ne jöjjenek ide – akik pedig már itt vannak, azoknak még segít is, hogy minél előbb továbbmenjenek.  A miniszterelnök már sokszor egyértelművé tette, hogy nem kevesebb, hanem egyetlen menekültet sem szeretne az országban látni – mondta a Helsinki Bizottság jogásza. Azzal pedig, hogy az Európai Unió irányelveivel folyamatosan szembe megy, Magyarország valóban el fogja érni, hogy kizárják a dublini eljárásból.

Úgy tűnik, efelé már meg is történtek az első lépések – folytatta Pardavi. A strasbourgi Európai Bíróság például nemrég egy Ausztriában menedéket kérő afgán édesanya esetében rendelkezett úgy, hogy az osztrák bevándorlási hivatal folytassa le érdemben a nő menedékkérelmi eljárását, és ne küldje őt vissza Magyarországra, ahogy azt a szabályok előírnák. A Helsinki Bizottság úgy tudja, Finnország és Norvégia is leállította a dublini visszaküldéseket Magyarországra.

Pardavi Márta szerint az is intő jel, hogy míg korábban a fentihez hasonló döntések után a magyar bevándorlási hivatal vagy a Belügyminisztérium sokszor nyilatkozatokban próválta védeni a menekültügyi rendszerünket, most már kísérletet sem tesz erre.

Büntetni valakit azért, mert menedéket mer kérni

A Szerbiával, mint biztonságos harmadik országgal kapcsolatos jogszabályi változásoknál is aggályosabb Pardavi Márta szerint a szeptember 15-én, a fizikai határzárral párhuzamosan életbe lépett jogi határzár.

Ennek egyik eleme, hogy a menekülteknek a határon elhelyezett konténerekben, a tranzitzónákban kell leadniuk a menedékkérelmüket, és innen Magyarország felé csak akkor léphetnek ki, hogyha a kérelmük pozitívan bírálják el. Erre viszont alig van esély, hiszen a Szerbián keresztül érkező menedékkérők gyorsított eljárásban szinte azonnal elutasító határozatot kapnak, hiszen a magyar szabályok értelmében biztonságos országból jöttek.

Az egyik legnagyobb probléma Pardavi szerint az a jelenlegi szabályokkal, hogy gyakorlatilag lehetővé teszik a menedékkérő fogva tartását abban az esetben, hogyha fellebbez a menedékkérelmét elutasító döntés ellen. Ez  történik most azzal a két bangladesi férfival is, akik a szabályok szerint a döntéstől számított három napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Szegedi Bíróságon.

A bíróság helyt adott a kérelmüknek, és elrendelte, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) vizsgálja meg érdemben és egyénileg a kérelmüket, a két férfi viszont addig nem hagyhatja el a tranzitkonténereket, amíg ez meg nem történik. Ez tulajdonképp egyenlő a fogva tartással – mondta Pardavi, hozzátéve, hogy a tranzitzónában huzamosabb ideig benntartani valakit még a magyar fogva tartási szabályoknak sem felel meg.

A tranzitzóna ugyan Szerbia felé nyitott, ám Pardavi Márta szerint majdnem biztos, hogy aki elhagyja a konténereket, azt nem fogják visszaengedni, hanem úgy tekintik majd, mint aki visszavonta a jogorvoslati kérelmét.

Mi volna a megoldás?

120 ezer embert tényleg nem tudnánk egyedül ellátni, de nem is kéne, mert kapnánk hozzá nemzetközi segítséget – magyarázta Pardavi Márta, szerinte hogyan lehetne az emberiességre figyelve kezelni a Magyarországon kialakult helyzetet. Nem a menekültek befogadásáról beszélt, hanem a regisztrációjukról és ideiglenes elszállásolásukról, amit Magyarországnak ahhoz kéne végrehajtania, hogy a frissen elfogadott tehermentesítési terv alapján a menedékkérelmek elbírálását egyenlően felosztva átvegyék az EU tagállamai.

Pardavi szerint az legitim érv lenne, hogy kis ország vagyunk, és a gazdaságunk nem bírna el nagy számú, kezdetben valószínűleg szociális ellátásra szoruló menekültet. “A baj viszont az, hogy a kis számú helyett egyet sem akarunk, és csak azt ismételgetjük, hogy nem vagyunk hajlandók menekülttábort csinálni az országból” – mondta. Ahhoz, hogy európai segítséget kapjunk, leginkább azt kéne hangoztatnunk, hogy lehetőségeinkhez mérten megpróbálunk – jogi kötelességünk szerint eljárva – a menekülteknek védelmet nyújtani – tette hozzá.

Európai szinten a Helsinki jogásza szerint érdemes lenne újra életre kelteni a menedékes átmeneti védelem fogalmát, ami kevesebb jogot biztosít, mint a menekült, oltalmazott vagy befogadott státusz, de gyorsabban lehet megszerezni. Útlevelet nem kaphat a menedékes személy, de az adott ország területén szabadon tartózkodhat, és szociális ellátáshoz is hozzáférhet.

Ha az eljárások kiszámíthatóak, az emberi méltóság tiszteletben tartására a tagállamok odafigyelnek, akkor azokat is könnyebb visszautasítani, akik sajnos a mostani szabályok szerint nem jogosultak menekült státuszra – tette hozzá Pardavi Márta.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!