Keresés

Lassan pörög rá Európa a migránsáradat kezelésére

Miközben Magyarország kerítést épít és határvadászokat küld a szerb határra, Brüsszel pénzt oszt, és a tagállamokat nyüstöli, hogy tegyenek többet a közösbe az illegális bevándorlás kezeléséhez. Még soha nem érkezett annyi migráns az EU-ba, mint júliusban.  

Határvadász századok a szerb határon, az illegális határátlépés, az embercsempészet és a kerítésrongálás büntetésének szigorítása az újabb lépések, amikkel a kormány további gátat kíván vetni a Magyarországon át az EU felé igyekvő migránsáradatnak. A kormány kedden határozott ezekről, egy nappal azután, hogy bejelentették, elkészült a gyorstelepítésű drótakadály, közismert nevén a GYODA a szerb-magyar határ Csongrád megyei szakaszán.

Ez még nem az a kerítés, aminek megépítésével júniusban állt elő a kormány, mint a menekültáradat megállításának egyik eszközével. A GYODA nem is tűnik túl hatékonynak, az ORFK szerda reggeli adatai szerint az előző 24 órában 1966 embert fogtak el, ami több, mint a vasárnap feltartózatatott 1931 fő.

Rekord rekord után

Az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex legfrissebb, kedden közölt adatai szerint júliusban rekordszámú, 107 500 migráns érkezett az Európai Unióba. A statisztikai nyilvántartás kezdete, 2008 óta még soha nem volt olyan hónap, aminek során 100 ezernél több embert regisztráltak volna. Ráadásul sorrendben ez már a harmadik rekorder hónap – júniusban például 70 ezer migráns jött. Az év első felében összesen 340 ezer bevándorló érkezett az Európai Unióba, ami majdnem háromszorosa a 2014 első felében regisztráltak számának. Tavaly egész évben összesen érkeztek 280 ezren.

A Frontex szerint különösen a Földközi-tenger keleti medencéjében, valamint a Nyugat-Balkánon növekedett a migránsok száma. Ez “példátlan nyomás alá helyezte Görögország, Olaszország és Magyarország határellenőrzési hatóságait”. Júliusban az Égei-tengeren át, főként görög szigetek érintésével csaknem 50 ezren, Olaszországon át 20 ezren, a Nyugat-Balkán felől pedig 34 800-an érkeztek. “Ez olyan vészhelyzetet jelent Európa számára, amely valamennyi EU-tagállamtól azt igényli, hogy nyújtson támogatást a határokon tömeges migrációval küzdő országok nemzeti hatóságainak” – közölte Fabrice Leggeri, az ügynökség vezérigazgatója az MTI szerint.

vmigr_HDA9462
Fotó: Hajdú D. András

A Frontex felszólította a tagállamokat, hogy nyújtsanak pótlólagos támogatást, küldjenek további felszerelést és embereket a görögországi és a magyarországi határvédelmi tevékenységhez. Nem ez az első alkalom, hogy az EU a közös határok védelmének segítésére hívja fel a tagállamokat. Augusztus elején szintén a Frontex jelzése nyomán már az Európai Bizottság is hasonló felhívást adott ki, hogy a tagállamok teljesítsék végre a határőrizethez szükséges pénzügyi, technikai és személyzeti hozzájárulásukra vonatkozó ígéreteiket.

Kívül a közös műveleteken

Ez elsősorban a Triton, illetve a Poszeidón műveletek támogatását jelenti, aminek keretében a Földközi-tenger középső, illetve keleti medencéjének vízi útvonalait, illetve a Törökország felől az uniós határok (főleg a magyar határ) felé tartó nyugat-balkáni szárazföldi migránsútvonalakat ellenőrzik közös erőfeszítéssel a tagállamok az ügynökség keretein belül.

Érdekes, hogy pont a leginkább érintettek közé tartozó Magyarország nem vesz részt ezekben a közös akciókban, jóllehet a magyar külügy korábban közös, európai megoldás mellett állt ki. Erről a Magyar Nemzet írt hétfőn a Frontexre hivatkozva. Azt írták, Magyarország kimarad a Poszeidón és a Triton műveletből is.

Pedig korábban – mint 2010 óta minden évben – Magyarország aktív volt, legalábbis az eredetileg 2006-ban indult Poszeidónban. A műveletnek van tengeri és szárazföldi része is, 2013-ig a tengeri akcióban is benne voltak a magyarok. Az nem világos, most miért marad ki az ország, a lapnak az ORFK azzal indokolta a távolmaradást, hogy a szerb határ védelme leköti a magyar képességeket. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pedig azt mondta hétfőn ugyanerről, hogy Magyarország erőn felül teljesít, és a legtöbbet teszi az uniós országok közül a schengeni határok védelmében a lakosságszám és a bruttó hazai termék (GDP) figyelembevételével, és a magyar erőfeszítéseket az unió is elismeri.

Nincsenek benne a magyarok a tavaly novemberben indult Triton műveletben sem. Ebben 17 ország vesz részt, amik közül ketten – Svájc és Norvégia – nem is az EU tagjai. Az önkéntes alapú részvétellel működő akció során az illegális migránsok Földközi-tengeren át érkező áradatát igyekeznek kontrollálni.

Mégsem teljesen egyedül

Magyarország több szempontból külön úton jár, de nincs teljesen egyedül elképzeléseivel. A kormány a kerítésépítés mellett törvényt is módosított a kérdésben, de korábban a közvéleményt is megdolgozta. Július elején átírták a menedékjogról szóló jogszabályt, hogy felgyorsítsák a menedékjogi eljárásokat, és lehetővé váljon, hogy abba az országba (leginkább Szerbiába) toloncolják vissza a menedékkérőket, amin keresztül ideérkeztek. Ez a lépés több emberi és nemzetközi jogi kérdést is felvetett. Sokan kritizálták az ugyancsak menekültekkel kapcsolatos, és több kormányzati intézkedésre hivatkozási alapot biztosító nemzeti konzultációt, illetve a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltésre is alkalmas plakátkampányt.

Magyarország külön úton járt akkor is, amikor júniusban az Európai Bizottság egy olyan tervvel állt elő, hogy közösen helyezzenek el húszezer, Európán kívüli menekültet, illetve osszanak szét negyvenezer, már az EU-n belül tartózkodó menedékkérőt. Magyarországra 307 menekült befogadása jutott volna. A tervet azonban végül a júliusi uniós csúcstalálkozón felhigították, és a kötelező kvóta helyett önkéntes alapra helyezték, hogy melyik tagállam hány ember elhelyezését vállalja. Magyarország a megállapodást követően egyedüliként egyetlen menekült befogadását sem vállalta

A kerítésépítésben azonban nincs egyedül az Orbán-kormány az EU-ban. Tavaly ősszel Bulgária volt az első, ami nekilátott egy hasonló védelmi rendszer kiépítésének Törökországgal közös határán, amit idén év végére terveznek befejezni. Újabban Nagy-Britannia is ehhez a módszerhez folyamodott Calais közelében. Itt, a La Manche-csatorna alatt átvezető Csalagút franciaországi bejárata körül húznak fel kerítést, hogy megakadályozzák a migránsok próbálkozásait az országba bejutásra. Július végén még kétezren is próbálkoztak egy-egy éjszaka, augusztus közepére ez a szám 100-200 körülire esett vissza a Guardian szerint.

migr_HDA9462
Fotó: Hajdú D. András

 

A kerítésépítésekre az Európai Bizottság csak a vállát vonja. Azt mondják, erre nem adnak pénzt, nem támogatják, de nem is szólnak bele, hogy egy tagállam miként védi meg a határait. Azért a magyar és a Calais-i kerítés között különbséget tett a bizottság szóvivője, amikor hétfőn erről kérdezték. Utóbbi szerinte a migránsok védelméről is szól, akik életüket kockáztatják, ha fel akarnak lógni valahogy a vonatokra és a teherautókra.

Az EU milliókkal támogatja a határmenti országokat

Az unión belül ugyanakkor többen hangoztatják a közös fellépés fontosságát. Angela Merkel német kancellár vasárnap a ZDF német közszolgálati tévének beszélt az új, közös menekültügyi stratégiáról. Azt mondta, össze kellene hangolni a menekültügyi ellátás színvonalát és normáit, és arról is beszélt, hogy közösen vizsgálják meg, mely országokat lehetne biztonságos harmadik országnak minősíteni. A kancellárt megkérdezték a magyar kerítésépítésről is, amire azt mondta, nem kielégítő a helyzet”, és az eddigi “jogi keret, a dublini megállapodás már nem érvényes”, mert egyes tagállamok nem tudják betartani az előírásokat, máshol pedig nem végzik el megfelelően a menedékkérők regisztrációját.

Szinte az ő szavait visszhangozta két német miniszter a hétvégén, akik tíz pontba szedték, mit kellene tennie az EU-nak menekültkérdésben. A pontok között a közös fellépés és egységesítés a legfontosabb elv: minden államban ugyanolyan menekültellátást szertenének, és persze befogadási kvótákat, valamint hogy egységesen határozzák meg ki fogadható be és ki nem.

Sarkosabb volt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki a Die Weltnek írt publicisztikát arról, hogy nem ilyen Európát akart. Szerinte az európaiságból fakadna a befogadás, a menekültekkel való emberi bánásmód, de a gyűlölködés csak a schengeni szabad utazást veszélyezteti. Közös politikát szorgalmazott ő  is.

Hasonlóan sarkosan fogalmazott a görög kormány szóvivője szerdán. Szerinte “nem elég, ha szigorítjuk a jogszabályokat Görögországban, vagy felborítjuk a menekültek hajóit, de szögesdrót kerítések építésével sem leszünk úrrá a helyzeten”. 

Az EU a Frontex közös akcióin kívül pénzügyi segítséget is igyekszik nyújtani a menekültáradat által leginkább érintett országoknak. Eddig kilenc tagország – Görögország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Bulgária, Ausztria, Németország, Magyarország, Hollandia –  kért és kapott rendkívüli uniós támogatást elsősorban a fogadóállomások kapacitásbővítésére. Görögország például 2,74 millió, Magyarország pedig 8 millió eurónyi gyorssegélyt kért ehhez, jelentette be még a múlt héten Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyi EU-biztos. Görögország és Olaszország ezen felül a következő hat évben 474, illetve 560 millió eurót kap a migránsokkal kapcsolatos kiadásokra. A görögök ebből 30 millió eurót pár napon belül le is hívhatnak, amint felállítják az ezeket a pénzeket felügyelő hatóságot.

Az Európai Bizottság igyekszik tenni valamit azokban az országokban is, ahonnan a menekültek érkeznek. Elsősorban több fejlesztési támogatás nyújtásáról van szó, de a migrációs ügyi biztos tárgyalni fog Nigerrel és Törökországgal is az elutasított menedékkérelmekkel kapcsolatos megállapodásokról, illetve Máltán novemberben csúcstalálkozó is lesz a témában az EU és az Afrikai Unió tagországai között a menekülteket mozgató tényezőkről.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!