A tervezettnél nagyobb veszteségek, megújuló külső és tartalom, fizetéscsökkentések és elbocsátások jellemezték a Népszabadság, a HVG és a Népszava elmút hónapjait. Valahol bíznak a jövőben, máshol azonban nem sikerült előrelépni és támogatókat szerezni a folytatáshoz.
Az elmúlt hónapokban több napi- és hetilapnál is fontos változások történtek: átalakuló tulajdonosi kör, új főszerkesztő, máshol pedig elbocsátások. A Népszavánál, a Népszabadságnál és a HVG-nél jelenleg is tartanak ezek a folyamatok, bár valahol a helyzet változatlan, mások éppen új stratégiájukat készítik elő.
Németh Péter, a Népszava főszerkesztője még júniusban, egy nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a lapban szinte már egyáltalán nincs állami hirdetés, és nem mernek a gazdasági szereplők sem hirdetni, ezért a 141 éves múltra visszatekintő újság pénzügyi lehetőségei a végletekig beszűkültek. Németh az olvasók támogatását kérte, hogy életben maradhasson az újság, akkor azt mondta: változatlan feltételek mellett csupán két hónapig biztosított a lap és mintegy 70 munkatársának jövője. Lehetsége megoldásként két dolog merült fel: vagy 10 ezer új előfizetője lesz hirtelen a Népszavának, vagy pedig a jelenlegi bevételei mellett havi 10-15 millió forintnyi plusz támogatást kapnánk. Az abcúg úgy tudja: a helyzet azóta is változatlan a lap körül, nem történt érdemi előrelépés a finanszírozás körüli kérdésekben.
A HVG Zrt. 75 százalékban tulajdonló német WAZ médiakonszern kivonul a hvg.hu-t kiadó cégből, és mind a nyomtatott, mind az online lapján megszűnik az összes munkatárs szerződése – ezt a később teljesen megalapozatlannak bizonyult értesülést szintén a nyáron jelentette meg a valasz.hu. Elbocsátások végül nem történtek, a HVG Kiadó pedig kiadott egy közleményt, amiben megmagyarázták, hogy mi is történik valójában. E szerint a német Funke Csoport azt követően, hogy közel 1 milliárd eurós befektetéssel megvásárolta Németországban az Axel Springer Kiadó regionális lapjait valamint női és tévémagazinjait, felülvizsgálja, hogy mely régiókban kívánja továbbra is fenntartani tevékenységét. A közlemény szerint a HVG Zrt. bár az elmúlt évet 3 milliárd forintos forgalom mellett veszteséggel zárta, pénzügyileg stabil. A HVG évtizedek óta – csökkenő eladásokkal ugyan, de 50 százalékos piaci részesedéssel vezeti a saját szegmensében a piacot. A hvg.hu látogatottsága ugyanakkor évek óta nő, ma már eléri a heti 500-600 ezret.
Szauer Péter, a HVG vezérigazgatója megkeresésünkre azt mondta: jelenleg a HVG mögötti tulajdonosi kör a következőképpen fest: a HVG Kiadó Zrt. 25 százalékos tulajdonosa a Szerkesztőségi Vagyonkezelő Zrt, 75 százalékos tulajdonosa pedig a Funke csoport.
A kiadó új, hosszú távú stratégiája most készül, aminek része a tartalom-előállítással foglalkozó műhelyek tevékenységének összehangolása is, arról pedig, hogy mi és hogyan valósul meg, később beszélnek majd – írta válaszában Szauer.
A Népszabadságnál is jelentős változások történtek az elmúlt hónapokban. Augusztus 3-tól a Blikk eddigi főszerkesztője, Murányi Marcell lett a szerkesztőség új vezetője. Még januárban jelentették be, hogy az Axel Springer és a Ringier kiadók fuzionálni fognak. A cégek a fúzió érdekében érdekeltségeik egy részét eladják az osztrák Vienna Capital Partnersnek. Így az osztrák céghez kerül többek között a Népszabadság, a Nemzeti Sport, nyolc megyei napilap, a Világgazdaság, a Vasárnap Reggel és számos magazin, többek között a hot!, a Lakáskultúra és a Fanny.
Murányi Marcell az abcúgnak azt mondta: a lap többségi tulajdonosa jelenleg a Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft. “A szerkesztőségben a veszteségek csökkentése miatt fizetéscsökkentést hajtottam végre, amely sávosan 4-9 százlék között volt a legalacsonyabb bérektől a legmagasabbakig haladva. A folyamat során 4 belsős kolléga nem fogadta el az új feltételeket, ők minden törvényben szavatolt járandóságukat megkapva közös megegyezéssel távoztak, ezen felül két állandó külsős hagyta el a szerkesztőséget. A Népszabadságnál október 1-től a sokáig betöltetlen főszerkesztő-helyettesi pozíciókra három kollégát, Gergely Mártont (volt nol felelős szerkesztőt), Nagy N. Pétert (volt Fórum és Publicisztika rovatvezetőt) és Tóth Ákost (volt belpolitikai rovatvezetőt) neveztem ki. Ezen túlmenően nem várható további változás” – írta válaszában Murányi. A főszerkesztő hozzátette: a lap a tervezettnél nagyobb veszteséget fog elérni az év végére, ezért kellett végrehajtani a költségcsökkentést, de jövőre akár a nullszaldó közelébe kerülhet. A Népszabadság print és online felületeit pedig még az idén megújítják, amitől Murányi jelentős eladás- és kattintásnövekedést vár.
Nem csak a baloldali lapoknál, de a Magyar Nemzetnél is jelentős elbocsátások történtek az utóbbi időben. A lap csaknem harminc újságírójától vált meg amit a „nyomtatott lapok piacán tartósan érzékelhető egyre kedvezőtlenebb körülményekkel” és a nyáron bevezetett reklámadóval indokoltak.
Megosztás