Az utóbbi évek egyik legdurvább rasszista akciója volt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg 2011-es gyöngyöspatai járőrözése, a rendőrség mégsem oszlatta fel őket. A Kúria szerdai ítélete szerint a rendőrség ezzel zaklatást követett el a romákkal szemben. Ráadásul a rendőrséget perlő TASZ szerint a rendőrök ezután hónapokig apró-cseprő ügyekért bírságolta a romákat. A tárgyaláson a tanácselnök azt mondta, a Kúria ezt is zaklatásnak és közvetlen hátrányos megkülönböztetésként ítéli meg, utólag viszont kiadtak egy közleményt, amelyben ezt cáfolták.
Hiába volt nyilvánvalóan durva és rasszista a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg 2011-es járőrözése a gyöngyöspatai cigánysoron, a rendőrség mégsem oszlatta fel őket. A Kúria szerdai ítélete szerint ezzel zaklatást követtek el a helyi roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértették az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogukat. A Kúria eltiltotta a rendőrséget a további jogsértéstől.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azután perelte be a Heves megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy három szélsőséges szervezet hetekig félelemben tartotta a gyöngyöspatai romákat. A Kúria szerint a járőrözés teljesen egyértelműen rasszista alapú volt, a bíró a tárgyaláson azt mondta: a roma gyilkosságokat leszámítva a ez volt az utóbbi idők egyik legdurvább rasszista alapú akciója. Bár magát a gyülekezést nem volt joga feloszlatni a rendőrségnek, amint felmerült az erőszak lehetősége, fel kellett volna oszlatni a szélsőségeseket.
Hüttl Tivadar, a TASZ jogásza a tárgyaláson azt mondta, 2011-ben Magyarországnak nem olyan országnak kellett volna lennie, ahol szélsőséges szervezetek önkényesen odamennek a romákhoz, és terrorizálják őket. Szerinte a Magyar Gárdát feloszlató ítéletek helyesen ismerték fel, hogy a közbiztonság védelme még nem indokolja csoportok nemzetiségi alapú kirekesztését és megfélemlítését. “Ez az egyik legsötétebb történelmi korszakot idézi” – mondta.
Káosz a Kúrián
A TASZ szerint a romákat azzal is diszkriminálták, hogy a járőrözés alatt és utána hónapokig folyamatosan bírságolták őket olyan apró-cseprő ügyekért, mint úton sétálás vagy, hogy hiányzott a biciklicsengő. “A szotyiköpés tízezer, a hungarista utcabál bagatell, ez volt a 2011-es képlet” – mondta Hüttl a rendőrség szabálysértési eljárási gyakorlatáról. “És itt nem arról van szó, hogy jómódú emberektől elvesznek pár ezer forintot, hanem jelentősen megnehezítik mélyszegénységben élő emberek életét”.
A tanácselnök az ítélet szóbeli indoklásakor azt mondta, a Kúria a rendőrség szabálysértési gyakorlata miatt is megállapította a rendőrség felelősségét a zaklatás, illetve a közvetlen hátrányos megkülönböztetés miatt. A kihirdetés után munkatársunk külön rákérdezett a tanácselnöknél, hogy a zaklatást és a közvetlen hátrányos megkülönböztetést is megállapították-e a szabálysértési eljárások miatt. Erre azt válaszolta, az utóbbit igen, az előbbire viszont nem emlékszik pontosan, azt majd meg kell nézni az írásos ítéletben.
Ehhez képest néhány órával cikkünk megjelenése után a Kúria kiadott egy közleményt, amelyben azt írják, a Kúria indokolása téves volt, és a szabálysértési eljárások ügyében elutasították a TASZ keresetét.
A rendőröknek nem kell érzékenyítő előadásokra menniük
A TASZ azután nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, hogy a Debreceni Ítélőtábla tavaly áprilisban másodfokon úgy döntött, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság nem diszkriminálta a romákat, amikor 2011-ben szélsőséges szervezetek hetekig járőröztek a helyi cigánysoron. A TASZ azt kérte a Kúriától:
- állapítsa meg, hogy a rendőrség zaklatást követett el a gyöngyöspatai romákkal szemben azzal, hogy elmulasztott intézkedni a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg tagjaival szemben,
- tiltsa el a rendőrséget a további jogsértéstől,
- kötelezze a Heves megyei Rendőr-főkapitányság tagjait érzékenyítő előadásokon való részvételre.
- állapítsa meg, hogy a rendőrség 2011-ben zaklatást, illetve közvetlen hátrányos megkülönöztetést valósított meg a romákkal szembeni igazoltatási és szabálysértési eljárási gyakorlatával,
- kötelezze a rendőrséget, hogy dolgozzon ki stratégiát a cigányellenes, szélsőséges szervezetek megmozdulásainak kezelésére, illetve tartson belső eligazítást a diszkriminatív szabálysértési eljárásokról.
A Kúria az érzékenyítő előadásokra és a stratégia kidolgozására vonatkozó kérelmet elutasította, mert a bíró szerint ez végrehajthatósági problémákat vetne fel, elég elvárni, hogy az alperes tartsa be a törvényekből eredő kötelezettségeinek
A másodfok szerint figyelmetlenségből ijedtek meg a feketeruhásoktól
A 2015-ös elsőfokú döntés még a TASZ-nak kedvezett, sőt a szervezetnél abban reménykedtek, hogy a Debreceni Ítélőtábla másodfokon még több ponton elmarasztalja majd a rendőrséget, végül azonban tavaly áprilisban mindenben a rendőrség javára döntöttek. Az indoklásban szerepelt az is, hogy a romák csak azért féltek, mert összekeverték a Szebb Jövőért egyenruháját az addigra, éppen félelemkeltő tevékenysége miatt feloszlatott Magyar Gárdáéval.
Balogh Tibor gyöngyösi rendőrkapitány a tavalyi ítélet után azt mondta az Abcúgnak, szerinte a romák tévesen gondolták szélsőjobboldalinak a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, amelyet 2014-ben azért oszlatott fel a bíróság, mert működésével veszélyeztette a romák biztonságát, és akár erőszakos fellépést is szükségesnek érzett velük szemben.
Ebben a tavalyi cikkünkben részletesen elolvashatja, miért volt problémás a másodfokú ítélet a TASZ szerint, és hogyan próbálták vezető beosztású rendőrök jelentéktelen színben feltüntetni az eseményeket az első fok tanúvallomási jegyzőkönyvei alapján.
A másodfok a diszkriminatív szabálysértési eljárásokkal kapcsolatban is felmentette a rendőrséget azzal, hogy a TASZ-nak a nem romákat érintő, meg sem történt bírságolások körülményeit is fel kellett volna tárnia.
Az elsőfokú ítélet még ebben is a TASZ-nak kedvezett, mert bár a büntetések önmagukban törvényesek voltak, egy gyakorlat akkor is sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot, ha az azt alkotó egyedi intézkedések, vagyis maguk a bírságolások törvényesek. Az Abcúg tavaly áprilisban is alig talált olyan roma családot Gyöngyöspatán, ahol ne lapult volna a fiókban legalább egy csekk úton sétálásért vagy éppen azért, mert hiányzott a csengő a bicikliről.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb botránya volt
Gyöngyöspatán 2011-ben jelentek meg a helyi Jobbik kezdeményezésére a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai. A fekete ruhás férfiak két hétig folyamatosan járőröztek a cigánysoron, majd felbukkantak a Véderő és a Betyársereg nevű szervezetek is, állításuk szerint azért, mert baj volt a közbiztonsággal, a jogvédők szerint viszont megfélemlítették a romákat. A masírozásból az elmúlt évek egyik legnagyobb botránya lett, az indulatok tömegverekedésig fajultak. Hónapokon keresztül politikusok, rendőrök és civilek tömegei próbáltak rendet tenni a faluban, egyszer még Pintér Sándor belügyminiszter és az amerikai nagykövet is megjelent.
A demonstráció a település központjában kezdődött, ami a TASZ szerint is jogszerű volt, onnan viszont árpádsávos zászlókkal a faluvégi cigánysorra vonultak, és átadtak egy petíciót a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, amelyben felszólították a “cigánybűnözés befejezésére”. A tömeg durva, cigányellenes jelszavakat skandált: “Szappant főzünk belőletek!” “Dolgozni menjetek, ne lopni”. A konfliktus egy április 26-i tömegverekedésben csúcsosodott ki.
Megosztás