Saját embereire bízná a kormány a számára kényes bírósági ügyeket. Egy minisztériumi előterjesztés szerint az új, közigazgatási bíróságokon dőlne el egy sor olyan per, amely az elmúlt években fejfájást okozott a kormánynak. Ide tartoznának a közérdekű adatigénylések, valamint a Nemzeti Bank, a Médiatanács és más állami szervek döntéseinek jogszerűségéről szóló perek is.
Új bíróságok létrehozását javasolja a kormánynak az igazságügyi minisztérium, amivvel a politika számára fontos ügyek egy részét jól kontrollálható szervezethez delegálnák- írja a 444.hu. A „közigazgatási bíráskodásról” szóló javaslat szerint közigazgatási bíróság néven új szervezet jönne létre, ez lenne az új rendszerben a másodfok, a neve pedig „közigazgatási felsőbíróság” lenne.
Itt határoznának például a Nemzeti Bank, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és más állami szervek döntéseinek jogszerűségéről, és a tervek szerint itt dőlnének el a közérdekű adatokért indított perek is. Utóbbiak sok fejfájást okoztak a kormánynak az utóbbi években, így lehetett feltárni a Nemzeti Bank alapítványainak pénzosztását és azt is, hogyan bukott milliárdokat a Magyar Nemzeti Kereskedőház – emlékeztet a lap. Az új bíróságon ítélnék meg a választási ügyeket is, így például az idei, Választási Irodánál történt incidenst is.
Az új rendszer nem igényel jelentős módosítást, egyszerűen ahol most a törvényekben az szerepel, hogy a hivatalok döntései ellen bíróságon lehet fellebbezni, ott majd közigazgatási pert lehet indítani, vagyis az új bíróság lenne az illetékes.
A 444.hu úgy tudja, a szervezet elnöke Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság vezetője lehet. A szabályok alapján olyan, mintha ráírták volna a posztot: éppen két évig dolgozott bíróként, az előírt 20 éves közigazgatási jogi tevékenysége pedig megvan. Az új bíróság felét nem is bírók adnák, hanem közigazgatásban dolgozó jogászok, például kormánytisztviselők. Vagyis a végrehajtó hatalomból érkező emberekre bíznák az igazságszolgáltatást, ami veszélyeztetheti a hatalmi ágak függetlenségét.
Az Országos Bírói Hivatal (OBH) hivatalosan nem támogatta a tervet, pedig ezt a szervezetet Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége vezeti. Ennek ellenére az OBH-nál a jogállamiságot és a bírói függetlenséget veszélyeztetőnek írták le az elképzelést.
Lázár: Nem csókos bíróság
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón tagadta, hogy az új intézményhez kényes politikai ügyeket küldenének, és határozottan cáfolta azt is, hogy Patyi András lenne a bíróság elnöke. Szerinte közigazgatási felsőbíróság szervezésére azért van szükség, mert ez harminc éve megoldatlan feladat, és az a céljuk, hogy akinek közigazgatási ügye van, annak minél előbb döntés szülessen a problémájában, írja az Index tudósítása. A miniszter szerint „teljes hülyeség”, hogy az OBH nem ért egyet a közigazgatási bíróságok bevezésétével.
Lázár nem cáfolta, hogy kormánytisztviselők is lehetnek majd tagjai az új testületnek, de szerinte ez nem politikai ügy.