X

Elszigetelt, kiszolgáltatott lányokból lesznek az emberkerekedők áldozatai

Szemétlerakásért büntetett szexmunkások Budapest és közvetlen környéke útmenti türelmi zónáiban, 2016. augusztus 19-én.

36 ezer ember él Magyarországon jelenleg is emberkereskedelem áldozataként, aminek csak egy, viszont annál gyakoribb formája a szexuális kizsákmányolás vagy kényszerprostitúció. Az áldozatok jellemzően kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatal lányok, nők, akiket sokszor megtévesztéssel rángatnak bele a prostitúcióba a gyenge pontjaikat pontosan ismerő futtatók. Vannak, akiket fogva tartással, vannak, akiket egyszerű megfélemlítéssel tartanak az iparban, ahol a pénz teljes egészében a futtatóé, a lányoknak pedig a munka és a verés marad. Az elkövetők csak a legritkább esetekben kerülnek bíróság elé, az áldozatok ugyanis rettegnek a szabad lábon maradó családtagok, szövetségesek, de leginkább az elkövető bosszújától.

Prostitúcióra kényszerítés, munkacélú kizsákmányolás, házi rabszolgaság azaz csicskáztatás. Mind az emberkereskedelem különböző formái. Nem kell feltétlenül konkrét adásvételre gondolni a szó hallatán, elég, ha az elkövető megtévesztéssel vagy kényszert alkalmazva hasznot húz az áldozatából.

A modern kori rabszolgaság mértékét vizsgáló Global Slavery Index legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon körülbelül 36 ezer ember él jelenleg is emberkereskedelem áldozataként, míg az egész világon 40,3 millióan.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet, az IOM kutatásai ezeket az eredményeket tovább részletezik:  Magyarországon évente 5-20 ezer fő közé teszik a kényszerprostitúció, 10-40 ezer fő közé a munkacélú kizsákmányolás áldozatainak számát. Az Európai Unióban nálunk csak Bulgáriában és Romániába rosszabb a helyzet.

Az áldozatok valódi számát csak becsülni lehet, ugyanis az emberkereskedelemhez kapcsolódó bűncselekmények egy része soha nem is kerül a hatóságok szeme elé. A becsült áldozatszámhoz képest beszédes adat, hogy a bejelentett esetek száma évente nem éri el a százat.

Főleg prostitúcióra kényszerített vagy szexrabszolgaként tartott nőkkel, lányokkal foglalkozik a Baptista Szeretetszolgálat 14 éve működő emberkereskedelem elleni programja.

A szervezet védett házakban – úgynevezett shelter-ekben – bújtatja a fogvatartóik vagy futtatóik elől menekülő áldozatokat, akikkel közben szociális szakemberek, pszichológusok foglalkoznak, hogy a saját tempójukban, de feldolgozzák a velük történteket.

A szeretetszolgálat három védett házat működtet országszerte, amik összesen egyszerre harminc főt tudnak befogadni. Egy-egy ilyen, kívülről teljesen átlagos családi háznak látszó – ingatlanban átlagosan 1,5-2 évet maradnak az áldozatok. Ha azonban a veszély hosszabb ideig fennáll, esetleg nehezen megy a saját lábra állás, tovább is segíti őket a szeretetszolgálat.

A cikkünkben szereplő nők mindegyike a szeretetszolgálat jelenlegi vagy volt pártfogoltja.

Közös pont a magányos kilátástalanság

Az emberkereskedelem-történetek, ahogy az a cikkünkben szereplő fiatal nők elbeszéléseiből is kiderül, nagyon sokfélék. Egy közös azonban mégis van bennük.

Jellemzően olyan emberek esnek áldozatul ennek a bűncselekmény-típusnak, akik mögött nem áll támogató családi vagy baráti háttér, akik éppen kilátástalan, ezért kiszolgáltatott helyzetben voltak, amikor bajba kerültek.

“Tipikusan fiatal nők kerülnek hozzánk, akiket félrevezetés eredményeként tudtak prostitúcióra kényszeríteni”

– magyarázta Toszeczky Renáta, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjában résztvevő nőkkel dolgozó szociális munkás, akivel a cikkünkben szereplő történetek rögzítése után beszélgettünk.

Ezek a nők vagy úgy jelentkeztek egy munkára – például takarítani -, hogy fogalmuk sem volt róla, hogy prostitúcióról van szó, de olyanok is vannak, akik tudatosan szexmunkára készültek, az azonban közben derült ki, hogy sohasem fognak a munkájukért pénzt látni. Amikor pedig ki szerettek volna szállni, futtatóik ezt nem hagyták.

Különösen veszélyeztetettek az állami gondozásban felnőttek

Az áldozatok háttere sokféle lehet, de a témával foglalkozó szakmai anyagok is hangsúlyozzák, hogy különösen sokan az állami gondozásban, főleg gyermekotthonokban felnőtt nők, lányok közül kerülnek ki.

Vannak, akiket “külsős” férfiak, a szakzsargonban csak “loverboy-oknak” nevezett futtatók csábítanak el, hitegetnek a szerelmükkel, halmoznak el ajándékokkal, hogy aztán fokozatosan elszigeteljék a környezetétől, rászoktassák a drogra, és végül belerángassák a prostitúcióba. Azok a fiatalok, akik nagyon gyakran már a családjukban abúzus áldozatául estek, ráadásul a gyermekotthonokban az alapvető ellátáson kívül sokszor semmilyen plusz figyelmet, törődést nem kapnak, könnyű prédának számítanak.

Az otthonokból ráadásul különösebb akadály nélkül bármikor megszökhetnek a fiatalok, de még ha maradnak is, az ott dolgozó szakemberek sokszor nem tudják, hogyan segítsenek nekik: Toszeczky Renáta szerint nagy hiányosság, hogy a gyermekvédelemben dolgozók jó része nem ismeri az emberkereskedelem ellátórendszer tagjait.

De van összefüggés a prostitúció és a gyermekkori szexuális zaklatás között is: a kiskorú prostituáltak 80 százaléka 10 éves kora előtt lett először szexuális zaklatás áldozata – állítja az emberkereskedelem áldozatainak rehabilitációjával foglalkozó Névtelen Utak Alapítvány. (Magától értetődik, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba is kerülnek emiatt szép számmal gyerekek.)

Külföld, külföld, külföld

Bár interjúalanyaink között is szerepel olyan nő, akit egy magyar faluban tartott fogva évekig egy család, a környék lakossága pedig egy kis pénzért bármikor szexelhetett vele, az áldozatok többsége külföldről kerül a Baptista Szeretetszolgálat védett házaiba.

Miután odakint már segítséget kértek a rendőrségtől vagy valamilyen más szervezettől, a már említett Nemzetközi Migrációs Ügynökségen vagy az adott szervezeteken keresztül kerülnek kapcsolatba  a szeretetszolgálattal a fogvatartóiktól elmenekült nők.

Svájc, Németország, vagy a spanyol bulisziget: Ibiza tipikus helyek, az elkövetők pedig legtöbbször magyar állampolgárok. Gyakori, hogy egy egész család tarja fogva és kényszeríti prostitúcióra a nőket – az sem ritka, hogy egyszerre többet.

Kevesen végzik rács mögött

Részben ebből adódik Toszeczky Renáta szerint, hogy nagyon kevés ügy végződik feljelentéssel és jogi értelemben büntetéssel. Az áldozatul eső nők ugyanis félnek a közvetlen elkövetők szabad lábon maradt családtagjainak, barátainak bosszújától.

A szociális munkás az Abcúgnak azt mondta: bár az ideális az lenne, ha minden esetben bíróság elé állítanák az elkövetőket,

ha az áldozatokat tényleg veszélyeztetné, ők sem javasolják, nem erőltetik a feljelentés megtételét.

Aki vállalja, hogy feljelentést tesz, annak ráadásul sokszor évekig tartó büntetőeljárást kell végigcsinálnia, ami nagyon megterhelő az áldozatoknak. Egyik riportalanyunk 2011-ben szabadult fogva tartóitól, de csak 2016-ban hirdetett jogerős ítéletet a bíróság az elkövetők ügyében. Közben pedig a bíróság – bár erre minden lehetősége meglett volna – még azt is nagyon nehezen akarta engedélyezni, hogy az áldozatnak ne egykori fogva tartói előtt kelljen vallomást tennie.

Toszeczky Renáta szerint jobban jár, akinek az ügyében az elkövetőt külföldön állítják bíróság elé, mert ezekben az esetekben – jellemzően Nyugat-Európában – gyorsabban születik ítélet, és az ügy folyamán több segítséget kap az áldozat. Mint azt egyik interjúalanyunktól megtudtuk, Svájcban még a lakhatását is biztosították volna, amíg le nem zajlik az ügye, ha vállalja, hogy feljelentést tesz.

Ha az elkövetők szabad lábon is maradnak, bizonyos idő elteltével sokszor egyszerűen felhagynak az áldozatok keresésével, vagy azért, mert félnek a hatóságok reakcióitól, vagy pedig azért, mert azóta könnyűszerrel találtak már mást az elvesztett lányok helyett.

Ha megszűnt a közvetlen veszély, a védett házakban élő nők – ha vannak, akkor gyerekeikkel együtt – sokszor a védett házak környékén telepednek le, de olyan is akad, aki visszamegy oda, ahonnan származik. A munkakeresés és saját lábra állás azonban nem egyszerű mutatvány a sokszor gyerekeiket egyedül nevelő, alacsony iskolai végzettségű anyáknak, akik még sokáig rászorulhatnak a Baptista Szeretetszolgálat és a hozzá hasonló szervezetek segítségére.

Categories: Egyéb
Tags: Baptista SzeretetszolgálatemberkereskedelemprostitúcióTársadalom
Neuberger Eszter :

Comments are closed.