Keresés

Közmunkások segítik a menekültáradattal birkozó hivatalt

Tempót váltott 2016-ra a magyar menekültügy: még a tavalyihoz képest is jóval kevesebb menedékkérőt fogad be az ország, pedig már akkor is Európa sereghajtója volt. Szinte minden menedékkérőt elutasítanak, az országból azonban a többségüket nem tudják kirakni. Eközben a BÁH már közmunkásokat is alkalmaz, hogy bírják a menekültáradatot.

Az Eurostat menekültügyi adatai szerint tavaly Magyarország volt a második leginkább elutasító állam az unión belül a menekültekkel: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) a beadott és érdemben el is bírált kérelmek mindössze 15 százalékát találta megalapozottnak. Ez azt jelenti, hogy tavaly egész évben 3420 érdemi eljárásból összesen 505 menedékkérő kapott védelmet Magyarországon. A többieket elutasították. Az EU-n belül egyedül Lettország bánt ennél rosszabbul a menekültekkel.

Fotó: Hajdú D. András

A BÁH által az Abcúg kérdésre megküldött adatok szerint azonban idén még ennél is elutasítóbbá vált a magyar állam. 2016 első negyedévében összesen 12 944 menedékkérelmi eljárás indult Magyarországon. Ezeknek a nagy része érdemi döntés nélkül le is zárult, a menedékkérők ugyanis még azelőtt továbbutaztak, hogy döntés született volna az ügyükben. Így is maradt azonban 1003 olyan menekült, akik kivárták, míg a magyar hatóságok döntést hoznak az ügyükben.

A nagy részük azonban hiába várt: 945 kérelmet ugyanis a BÁH elutasított, és csak 22 menedékkérő kapott menekültstátuszt, 35-en oltalmazottit, egy embert pedig befogadottként ismertek el. Ez azt jelenti, hogy a magyar hatóságok idén már nem 15, hanem az érdemi kérelmek csupán 5,7 százalékát fogadták el.

Mindenképpen kiutasítás lesz a vége

Az elutasított kérelmek túlnyomó része ott bukott meg, hogy nem mentek át az úgynevezett elfogadhatósági vizsgálaton. Ez egy teljesen új dolog a magyar menedékkérelmi eljárásban, tavaly szeptemberben vezették be egy sor új jogszabállyal együtt. Ekkor állították fel a határzárat is, amelynek leglátványosabb eleme a déli határra felhúzott kerítés, illetve ekkor ismerték el biztonságos harmadik országként Szerbiát is.

Mindkettő fontos új szabály, az elfogadhatósági vizsgálattal együtt ezek garantálják ma azt, hogy Magyarországon alig kapnak menekültstátuszt a menedékkérők, sőt, a lehető legrövidebb úton megpróbálják kipaterolni őket az országból.

Akik ugyanis bizonyíthatóan a kerítésen keresztül érkeznek az országba, határzársértést követnek el és büntetőeljárás indul ellenük, amelynek a végén kiutasítják őket az országból. Polt Péter legfőbb ügyész pénteken azt válaszolta egy parlamentben feltett képviselői kérdésre, hogy tavaly szeptember óta több mint 2900 ügyben emelt vádat az ügyészség határzár tiltott átlépése, illetve határzár megrongálása miatt, a büntetés pedig a legtöbb esetben kiutasítás volt.

Fotó: Hajdú D. András

Elképzelhető azonban, hogy egy menekültre nem tudják rábizonyítani, hogy a kerítésen keresztül érkezett (mert például nem érik tetten). Viszont ha beadja a menedékkérelmet, akkor a BÁH nem kezdi el rögtön az érdemi vizsgálatot, hanem elindítja az úgynevezett elfogadhatósági vizsgálatot. Ez a vizsgálat volt a felelős szinte mindegyik elutasító döntésért az elmúlt negyedévben. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy felmérik, biztonságos harmadik országból érkezett-e  a menekült. A legtöbben Szerbián keresztül érkeznek Magyarországra, amely tavaly szeptember óta biztonságos harmadik országnak számít (a szerb menekültügyi rendszer hiányosságairól itt írtunk bővebben).

Ha a menekékérők három nap alatt nem tudják bizonyítani, hogy okkal utaztak tovább Szerbiából, akkor az ügyüket a BÁH nem is vizsgálja érdemben, hanem kiutasítják őket az országból, vissza Szerbiába.

Képtelenek kitoloncolni a menekülteket

A rendszerben ott a hiba, hogy a harmadik országok, például Szerbia, nem kötelesek visszafogadni a kiutasított migránsokat, így csak a töredéküket tudják valóban kitoloncolni. Ez nagyságrendileg a következőképpen néz ki: a 444.hu által még a múlt hónapban kikért adatok szerint a menekültügyi törvény tavaly szeptemberi változásai óta csak a Szegedi Törvényszék 2639 embert utasított ki az országból azért, mert azok a kerítésen keresztül érkeztek. Szerbia ugyanakkor csak 84 főt fogadott vissza a magyar rendőrségtől idén május 11-ig. A BÁH pedig tavaly egész évben mindössze 183 főt küldött el Magyarországról repülővel, idén április végéig pedig csupán 123 embert. Ez azt jelenti, hogy a nagy részüket hiába utasították ki, valójában itt ragadtak az országban.

A hivatal szerint amúgy az okozza a nehézségeket a kitoloncolásoknál, hogy muszáj, hogy a menekülteknek legyen rendes, hivatalos útiokmánya, anélkül ugyanis sehová sem tudják visszaküldeni őket. Ha ilyenek nincsenek, akkor azt a BÁH-nak vagy a rendőrségnek kell beszereznie. Ezt viszont a BÁH szerint jelentősen megnehezíti az, ha a kitoloncolásra váró külföldiek, vagy annak az államnak a hatóságai, ahová vissza akarják őket küldeni, nem együttműködőek, erre pedig gyakran van példa.

Fotó: Magócsi Márton

De mi lesz azokkal, akiket kiutasítottak, de nem tudnak hová visszaküldeni? Először is őrizetbe kerülnek, ott azonban maximum csak kétszer hat hónapot tarthatják őket, azután átkerülnek egy nyitott állomásra, ahonnan már akár tovább is utazhatnak, igaz, státusz nélkül. A BÁH szerint június elején 723 fő tartózkodott menekültügyi őrizetben, a nyitott táborokban pedig 1370-en.

Közmunkásokat is dolgoztat a BÁH

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra nehezedő nyomással korábban külön cikkben foglalkoztunk. Az Abcúgnak küldött válaszában a BÁH maga is elismeri, hogy a rekordszámú Magyarországra érkező menekült “óriási erőpróba elé” állította a hivatalt. Még úgy is, hogy 2013-ról 2015-re egészen pontosan megduplázták azoknak az ügyintéző munkatársaiknak a számát, akik a menedékkérelmek elbírálásával foglalkoztak. 2013-ban még csak 57 ilyen munkatárs volt a hivatalnál, 2015-ben viszont már 114.

A hivatal szerint azonban a 2015-ben befutott 177 ezer menedékkérelmi ügyet csak úgy tudták kezelni, hogy a hivatal más szakterületei is bekapcsolódtak a munkába. “Folyamatosan került sor belső átirányításokra, amely egyben azt is jelentette, hogy a munkatársaink többsége lakóhelyétől gyakran távol, 24 órás munkarendben dolgozott. A kormány 2015 második felétől plusz pénzt biztosított, hogy még több embert vehessenek fel, ezen felül pedig még lehetőséget kaptak arra is, hogy felvegyenek 120 közmunkást.

Mindezek ellenére az Abcúg forrásai szerint az utóbbi évek során többen is felmondtak a hivatalnál, mert már nem bírták a rájuk nehezedő nyomást. Azt a válaszában a BÁH is megerősítette, hogy voltak, akik nem tudták vállalni “a jelentős munkaterhet”, az átlagos fluktuáció azonban az ügyintézők körében nem haladta meg a hivatal egészének átlagos fluktuációját, amely az utóbbi öt évben 14 százalékos volt.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!