Összehangolják a menekültek ellátását a hat nagy karitatív szervezet és a hatóságok. Erről Soltész Miklós államtitkár beszélt, aki szerint elsősorban a rászorulókra – idősek, betegek, gyermekesek – figyelnek majd. Azt mondta, fontos a szervezettség és a kiegyenlített ellátás, különben az újonnan érkezők követelőzők lesznek.
Már a menekültek megsegítéséről is szól a kormányzati kommunikáció. Szerdán Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára több csatornán is beszélt a kérdésről. Az üzenetek a kormányzati propaganda ismétlésén túl – hogy zömében gazdasági bevándorlók érkeznek, – arról is szóltak, hogy az állami és karitatív szervezetek segítsék az elesetteket, de főleg azokat.
Soltész Miklós az M1 aktuális csatornán azt mondta, a b evándorlók 90 százaléka nem politikai menekült, hanem gazdasági okok miatt hagyta el hazáját. Erről árulkodik szerinte a ruházatuk, a náluk lévő elektronikai cikkek.
A valóban rászorulók
Az államtitkár a nap folyamán karitatív szervezetek képviselőivel tárgyalt a rászoruló menekültek megsegítéséről. Azt mondta, hogy a valóban rászorulóknak fognak humanitárius segítséget nyújtani: elsősorban idős és beteg embereknek, gyermekes családoknak.
Soltész Miklós figyelmeztetett a menekültek segítésének hátulütőire: hogy a legnagyobb szeretettel és jó szándékkal is nagy kárt lehet okozni mind Magyarországnak, mind a bevándorlóknak. Szerinte fontos a kiegyenlített ellátás, mert a migránsok mobiltelefonon, informálják a következő csoportokat a gyűjtőtáborpokról. Így az újabbak már konkrét elvárásokkal érkeznek, és követelőzőkké válnak, ha nem kapják meg azt az ellátást, amit a korábban érkezők.
Hatan hat helyen
A kormány és a segélyszervezetek – Katolikus Karitász, Magyar Református Szeretetszolgálat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Vöröskereszt, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet – megegyeztek, hogy a feladatokat egymás között megosztva segítenek ellátni az illegális bevándorlókat. Hat helyen lesznek jelen: az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kérésére a röszkei és a kiskunhalasi, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) kérésére pedig a Nagyfán, Debrecenben, Vámosszabadiban és Bicskén működő tárborokban.
Abban is megállapodtak, hogy a jövőben heti rendszerességgel egyeztetnek egymással és az államtitkársággal, és akár jogszabály-módosításokat is kezdeményeznek, hogy könnyítsék a dolgukat.
Az államtitkár szerint fontos a szervezett segítségnyújtás, mert a több tucat országból érkező migránsoknak az európaitól eltérő vallási, étkezési szokásaik vannak, ezért nem mindegy, hogy milyen élelmiszer, ruha jut el hozzájuk. A rosszul választott adomány ugyanis sokszor a kukában vagy a piacon végzi.
Mi kell a táborokba?
Az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága múlt pénteken fordult a Karitatív Tanács tagjaihoz a Magyarországra érkező migránsok humanitárius megsegítése érdekében. Ezt követte az a hétfői egyeztetés, amelyen a karitatív szervezetek azt kérték az ORFK, a BÁH és a MÁV képviselőitől, hogy mondják meg, hol és milyen segítségre lenne szükségük. A szerdai egyeztetésre a hatóságok elkészítették a feladatlistát.
A táborokban a legnagyobb szükség matracra, ágyra és ágyneműre, gyógyszerre, tartós élelmiszerre, ruhaneműre, tisztító és higiéniás szerekre, valamint biztonságos gyermekjátékra van. A táborokban lakók lelki segítésében és a gyermekek ellátásában is segítséget kértek a karitatív szervezetektől. (MTI)
Megosztás