Keresés

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a földtörvény miatt

Diszkriminációra teremt lehetőséget, összeegyeztethetetlen a letelepedési szabadsággal, valamint a tőke szabad áramlásával a magyar földtörvény az Európai Bizottság szerint. Ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. A bolgár, a litván és a szlovák földtörvényt is kifogásolják.

Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság aföldtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt. A magyaron kívül a bolgár, a litván és a szlovák földtörvényt is kifogásolják. A testület hivatalos felszólító levelet küldött, a tagállamoknak két hónapjuk van, hogy válaszoljanak.

Az Európai Bizottság szerint a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény egyes rendelkezései nem összeegyeztethetőek a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad áramlásával. A kormánnyla már júniusban párbeszéd kezdődött az ügyben, de a magyar illetékeseknek nem sikerült teljes mértékben eloszlatniuk a brüsszeli aggályokat.

A bizottság szerint az összes megnevezett ország földtörvénye több olyan előírást is tartalmaz, amelyek az uniós jog értelmében a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ezt pedig csak indokolt esetben, diszkrimináció-mentesen és arányosan lehet megtenni.

A bizottság szerint a magyar, a bolgár, a litván és a szlovák jogszabály olyan korlátozásokat is tartalmaz, amelyek lehetőséget teremtenek a diszkriminációra más országokból származó befektetőkkel szemben. Ilyen például, hogy a kifogásolt jogszabályok esetenként az adott országban bejelentett lakcímet, korábban ott folytatott üzleti tevékenységet követelnek meg.

„Miközben minden tagállam megteheti, hogy felállítja saját szabályait a vidékfejlesztés előmozdítása, a földek művelésben tartása és a termőföldárakra nehezedő spekulatív nyomás kiküszöbölése érdekében, ezt az uniós jog keretein belül kell megtenniük” – közölték.

A magyar jogszabályban az Európai Bizottság a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását kifogásolja, ami szerint a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön. Az adásvételi szerződések jóváhagyásával és bizonyos szakmai ismeretek meglétének követelményével szemben is fenntartásokat fogalmazott meg a testület – jelentette az MTI.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!