Október óta reneszánszukat élik a kormányellenes tüntetések, a legnagyobbakat pedig eddig ismeretlen egyetemisták szervezték. Kifaggattuk őket, milyen több tízezres tüntetések szervezőjének lenni. Kiderült, hogy drága mulatság a tüntetésszervezés, de bőven visszahozza az árát. A Kossuth térre egyszerű embereket vinni, onnan viszont már lehetetlen kirobbantani őket, a legtöbb munka pedig az adományokból felhalmozott aprópénz beváltásával van.
60 ezren a MAGÁN nyugdíjukért, Százezren az internetadó ellen, Egymillióan az internetadó ellen, 1000 milliárdán a tisztességes adózásért, Nem Némulunk El. Nem, ez nem valamiféle számháború. Ezek azok a Facebook-csoportok, amelyek az elmúlt pár hét nagyobb kormányellenes tüntetéseit szervezték, kezdve az internetadó elleni első tüntetéssel még október 26-án.
Azt megelőzően jó régen látott Magyarország utoljára olyan tüntetést, amelyre több tízezren mentek el. A 2010-es kormányváltás óta pedig csupán egyszer fordult elő, hogy a kormány visszavonulót fújt valamilyen ügyben egy tüntetés hatására (ez a tandíjellenes tüntetés volt, az elmúlt négy év tüntetéseiről itt nézhet meg egy infografikát). Orbán Viktor miniszterelnök azonban október végén, a második, a Reuters véleménye szerint százezres netadóellenes tüntetés után bejelentette, hogy nem vezetik be az új adót, helyette inkább konzultációt kezdenek az internetről. Ezzel lényegében visszavonta a netadó ötletét.
A tüntetések azonban ezzel sem fejeződtek be, sőt, a netadó mellett már a korrupció, a magánnyugdíj-pénztárak államosítása ellen és a pedagógusok mellett is szerveződtek tüntetések. Ezek mind több ezer embert tudtak megmozgatni és már nem csupán egy ügy mellett vagy ellen szóltak, hanem általánosságban is a kormány leváltását követelték. A netadó utáni egyik legnagyobb szerveződésnek, a Közfelháborodás Napjának például már nem is volt konkrét ügye, hanem csokorba szedte a kormány legvitatottabb intézkedéseit. De kik és hogyan hozták össze ezeket a tüntetéseket?
Végre nem a budapesti vízfej diktált
“Kiraktam a témában egy posztot, és nagyon ment” – mesélte az Abcúgnak Gulyás Balázs, a netadótüntetések egyik szervezője, miért fogott neki a szervezésnek. Ő amúgy a Fideszfigyelő nevű blog szerzője, az internetadó ötletét azonban annyira felháborítónak találta, hogy nem csak a blog Facebbok oldalára tette ki, hanem csinált neki egy külön Facebook-oldalt. Ez lett a Százezren az internetadó ellen. “Ezt azóta már 240 ezren lájkolták, többen mint a Fidesz hivatalos oldalát” – mondta Gulyás. Jelenleg az ő oldalát követik a legtöbben a tüntetések Facebook-oldalai közül.
Amikor elindult az oldal, csinált egy eseményt is a Facebookon. Ez volt az első netadós tüntetésre való felhívás. Pár nap alatt több tízezren jelezték, hogy ott lesznek. “Láttuk a Facebookon, hogy ez egy nagyobb dolog lesz, mint amire először számítottunk. Rájöttünk, hogy lehet, többre lesz szükség annál, hogy valaki kiáll egy platós kocsira” – mondta. Végigtelefonálta az ismerőseit, köztük volt Hallgatói Hálózatos aktivistákat, akiknek volt már tapasztalatuk a tüntetésszervezésben, bejelentették a tüntetést a rendőrségen, és szereztek hangosítást is. Az eredmény egy több tízezres tüntetés lett.
Középen Gulyás Balázs | Fotó: Hajdú D. András
A közel egy hónappal később megrendezett Közfelháborodás napja hasonlóképpen indult. Azt már nem Gulyásék szervezték, hanem egy közel nyolcfős társaság. A főszervező, Nemes Balázs Gulyáshoz hasonlóan szintén egyetemista. “Régóta érdekel a közélet” – mondta. A két évvel ezelőtti diáktüntetéseken még csak résztvevő volt, most ő szerkeszti a 18 ezer lájkolóval rendelkező Nem Némulunk El oldalt.
“A Közfelháborodás Napját mi csináltuk, semmiféle segítségünk nem volt, semmilyen szervezet, platform, akármi, és erre nagyon büszkék vagyunk. Még ha nem is lett tökéletes a szervezés – mondta Nemes. A budapesti tüntetés végén a tömeg odanyomult a parlamenthez, és több órán keresztül dulakodott az épület védelmére kirendelt rendőrökkel. Komolyabb incidens, sérülés azonban nem történt.
Nemes szerint a Közfelháborodás napja annyiban előremutató volt, hogy országos szinten voltak tüntetések, vidéki nagyvárosokban, sőt, külföldön is. “Végre nem a budapesti vízfej diktált” – mondta.
Mire figyeljen egy tüntetésszervező?
“Egy ilyen nagy tömegnél jól ki kell találni a menetrendet előre” – mondta Gulyás Balázs, mire érdemes odafigyelni a tüntetések szervezésénél. Például az első netadó-ellenes tüntetésnél kerülni akarták a Kossuth teret, mert aznap ott a fociultrák tüntettek.
“A Kossuth tér egy áldott-átkozott hely, oda vinni könnyű embereket, onnan el viszont nagyon nehéz” – mondta Nemes Balázs. Ők azért szervezték oda a tüntetésüket, mert a résztvevők toronymagasan ezt akarták a szavazásaikon. Átvinni a tömeget a a térről a NAV elé, a Széchenyi utcába viszont már nem sikerült.
Gulyás szerint, amikor eldöntötték, hogy nem a Kossuth térre mennek “akkor adta magát a Fidesz-székház, hogy oda”. A József Nádorról térről az Andrássy úton keresztül vitték a tömeget. “Az Oktogon után láttam, hogy nagyon jelentős a tömeg, nem fognak feloszlani a székháznál, így a rendőrséggel konzultálva módosítottuk az útvonalat, és inkább a Hősök terére mentünk” – mondta. A tüntetésnek is ott lett vége, a tömeg egy része azonban így is átment a Fidesz-székházhoz, betörték az ablakokat és monitorokkal dobálták meg az épületet.
“A pénzügyi és a jogi felelősség nem tréfa dolog” – mondta Nemes Balázs. “Amikor az emberek elkezdenek felmászni az emelvényekre és az oszlopokra, az egyrészt balesetveszélyes, másrészt komoly anyagi kárral járhat” – tette hozzá. Szerinte sokkal több rendező, több világítós mellény és jó konferanszié kell.
Sok a munka az apró beváltásával
A profibb technikájú tüntetések szervezése nem olcsó mulatság. Gulyás szerint a legnagyobb netadó elleni tüntetés egymillió forintba került, a Közfelhábordás Napjára pedig 700 ezer forintot költöttek Nemes Balázsék. “Hálaég kiderült, hogy a színpadért meg a hangosításért utólag kell fizetni” – mondta Gulyás Balázs.
Ez jól jött nekik, a tüntetéseken ugyanis közadakozásból tudtak pénzt gyűjteni a szervezési költségekre. “Próbáltuk professzionálissá tenni a gyűjtést, például láthatósági mellénnyel, a gyűjtődobozra kirakott tüntetés-logóval” – mondta Gulyás. Egy hivatalos külsejű szervezőnek ugyanis nagyobb eséllyel adnak az emberek pénzt. Gulyás maga is gyűjtött a tüntetéseken, azt mondta, neki egyszerűbb volt, hiszen a résztvevők már ismerték a médiából.
Nemes Balázsék hasonló módon gyűjtöttek. “Elég sok munka volt az apró beváltásával, az 5-200 forintos érmék száma ezer felett volt” – mondta. Mindkét szervező azt nyilatkozta, hogy pénzügyi pluszban zárták a tüntetéseket, a Közfelháborodás Napján majdnem duplaannyi pénzt gyűjtöttek, mint amennyibe a szervezés került.
Nemes Balázs | Fotó: Magócsi Márton
“Természetesen az utolsó fillérig le van számolva minden” – mondta Nemes Balázs. Hozzátette, a maradék pénz egyelőre tartalékban van, a további sorsáról még nem döntöttek. Gulyásék azt tervezik, hogy valamely jövőbeli netadó tüntetésre vagy jótékonysági célra fogják költeni a pénzt.
A hideg tartja vissza az embereket
A tüntetéseik sikerét Gulyás és Nemes is a témában látja. “Volt egy elképesztően ostoba ötlet, az internetadó” – mondta Gulyás. Ez beindította az embereket, és az első tüntetés is katalizátorként működött, hiszen fizikailag is látszott, hogy mennyi embert mozgat meg a tiltakozás. “A második tüntetés kedden volt, ami klasszikusan nem egy jó tüntetés időpont, mégis többen mentek ki rá” – mondta Gulyás.
Később már a sikerek vitték tovább a tüntetések lendületét, például a netadó visszavonása. Nemes szerint az általuk szervezett Közfelháborodás Napja pedig már azért volt előrelépés, mert nem kellett hozzá egy olyan konkrét ügy, mint az internetadó. “Egyszerűen mindenki annyira frusztrált, hogy nézni is rossz” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy nem fél-e, hogy kifulladnak a tüntetések, Gulyás azt mondta, logikus, hogy most nem mennek ki annyian, mint korábban. Egyrészt most hidegebb lett, ez pedig egy fontos tényező. Másrészt a mostani témák, mint például a NAV-korrupció bár felháborítóak, közel sem annyira megfoghatóak, mint az internetadó.
“Nyilván nem lehet minden nap százezer emberrel végigsétálni Budapest belvárosán” – mondta Nemes Balázs. Szerinte viszont nem is ez a lényeg, hanem az az üzenet, hogy “nem félünk”.
Nem célunk leuralni egy szervezést sem
Idén még két tüntetés lesz, december 14-én és 16-án. Előbbin a költségvetés ellen fognak tiltakozni, utóbbi pedig a Közfelháborodás napjához hasonlóan általános érvényűen fog tiltakozni a kormányzati intékedések ellen. Ezeket nem Gulyásék vagy Nemesék Facebook-csoportja szervezi, de ők is támogatják a tüntetéseket.
“Van kommunikáció a különböző szerveződések között” – mondta Gulyás. Ő például fel fog szólalni a december 14-ei tüntetésen is, holott a szervezésben nem vesz részt. “Van, aki a netadós tüntetéseken szónok volt, a NAV-tüntetéseken pedig a platós kocsiról skandáltatja a tömeget” – mondta Gulyás. Hozzátette, hogy a különböző szerveződésekkel szoktak egyeztetni egymással, például azért, hogy egy napra ne legyen meghirdetve két tüntetés.
A legutóbbi egyeztetésen azonban nem tudtak megegyezni arról, hogy a két tüntetést összehangolják egy óriástüntetéssé. Az Index cikke szerint a probléma abból adódott, hogy a 14-ei tüntetés szervezői mindenképpen a költségvetés elfogadása előtt akarnak tüntetni, míg a 16-ai tüntetés szervezői már nem akarták más időpontra szervezni a keddre meghirdetett tüntetést. A különböző csoportok ezért a csütörtöki egyeztetés után inkább kiadtak egy közleményt, ami arra buzdítja az emberek, hogy mindkét tüntetésre menjenek el.
Ennek a két tüntetésnek a Százezren az internetadó ellen és a Nem Némunk El gárdája azonban nem szervezője, sőt, ők a közeljövőben nem is terveznek tüntetést szervezni. Viszont minden más tüntetésre kilátogatnak. „Egyelőre úgy látjuk, hogy a legjobb másoknak is átadni a stafétabotot, nem célunk leuralni egy szervezést sem” – mondta Nemes Balázs.
Megosztás