X

A kormány következő célpontjai a két tannyelvű iskolák

Új kritériumoknak kell megfelelni azoknak az iskoláknak, amelyek két tannyelven oktatják a diákokat. A miniszteri rendelet október végén jelent meg a Magyar Közlönyben, a feltételek pedig gyakorlatilag betarthatatlanok – írja a Népszabadság. Szakértők szerint e rendelet célja is a felsőoktatásba bejutók számának csökkentése, jelen esetben anyagi alapon való szelektálással.

Láthatóan szűkíteni akarja a két tannyelvű intézmények körét a kormány, legalábbis a rendeletben foglalt feltételek erre engednek következtetni. A jövőben ugyanis csak azok az intézmények maradhatnak meg, amelyekben a képzés indulásának tanévére beiratkozott tanulók legalább 80 százaléka az intézményben marad érettségikor is, valamint a tanulók 90 százaléka az érettségi mellett középfokú nyelvvizsgát is tesz.

Ezeket a követelményeket ráadásul 2017 őszéig teljesíteni kell, tehát azokra az évfolyamokra is vonatkozik, amelyek már megkezdték tanulmányaikat.

A nol.hu-nak nyilatkozó egyik igazgató nemtetszését fejezte ki a rendelettel kapcsolatban, ugyanis szerinte az, hogy egy iskola megfelel-e ezeknek a kritériumoknak, független attól, hogy milyen munkát végeznek a  pedagógusok, és hogy milyen a képzés minősége. Sokan lemorzsolódnak – főleg az első év végeztével -, így érthetetlen, hogy miért az első évfolyam alapján számolnak, amely tulajdonképpen egy próbaév. A tanár szerint ha ezt a lemorzsolódást szeretnék szabályozni, akkor a százalékokat az első év végén esedékes felmérő után kellene előírniuk az érettségihez, nem a belépéskor. Tovább veszélyezteti az említett 90 százalékot, hogy az érettségi vizsgaszabály szerint a tanuló nem köteles a célnyelvből emelt szintű érettségit tenni (ez egyenértékű a középfokú nyelvvizsgával), ha úgy dönt, hogy neki elég a középszintű érettségi – mondta a neve elhallgatását kérő intézményvezető.

A döntést több korábbi esethez hasonlóan nem előzte meg egyeztetés a szakmai szervezetekkel a kormány részéről.

Tisztán látszik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) két államtitkárságán egymásnak ellentmondó döntések születnek: míg a felsőoktatási államtitkárság döntése szerint 2020-tól a felsőoktatásba való belépés feltétele lesz a nyelvvizsga megléte, addig a közoktatási most ellehetetleníti azokat az iskolákat, amelyek a legnagyobb arányban juttatják középfokú nyelvvizsgához tanulóikat.

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere korábban azt mondta: azért jó, hogy csúcsminisztériumához számos terület tartozik, mert így könnyebb megteremteni a területek közti együttműködést.

Szakértők szerint a két terület vagy nem kommunikál egymással, vagy a minisztérium célja az, hogy szűnjön meg ez az iskolatípus, és csak az a diák jusson érettségi mellé nyelvvizsgához, akinek a szülei ki tudják fizetni a külön nyelvtanárt. Ez nagyjából azt is jelentené, hogy a felsőoktatásba a jövőben csak a tehetősebb szülők gyermekei juthatnának be.

Categories: Hirek Média
Lestyánszky Ádám:
Related Post