Alig akadt olyan község az országban, ahol nem arattak hatalmas győzelmet a nem szavazatok a vasárnapi népszavazáson, Pettend, a kis zsákfalu azonban ilyen hely: 47-ből 11-en a kormány ellen szavaztak. A sajnálat, a szolidaritás, Jézus útmutatásai – ezek vittek rá 11 pettendit arra, hogy a menekültek mellett szavazzanak. A polgármester szégyenkezik is miattuk.
98,35 százalék: NEM
1,66 százalék: IGEN
Ez a végeredménye a múlt vasárnapi, menekültkvótákról szóló népszavazásnak. Az igenek száma egyetlen településen sem előzte meg a nemek számát (ahol az első napokban mégis ezt jelezte az adatbázis, hamar kiderült, hogy csupán adminisztrációs hibáról van szó). Ezzel szemben volt 269 település, ahol mindenki nemmel szavazott, azaz egy igen vagy érvénytelen szavazat sem volt.
A legtöbb igen-szavazatot Budapesten és a megyei nagyvárosokban adták le, hiába szavaztak azonban a fővárosban közel tízezren igennel, ez az összes szavazóhoz viszonyítva csupán két százalékos eredményt jelentett. Van azonban egy falu Baranya megyében, ahol hiába volt ennél a számnál lényegesebben kevesebb igen- szavazat, mindössze tíz darab, olyan kicsi a falu, hogy ez valójában az ország legjobb igen-párti eredményének számít: 2 százalék helyett a szavazók 22 százaléka mondta azt, hogy ő a maga részéről szívesen látna menekülteket az országban.
Mit gondolnak a pettendiek a migránsokról? Kik azok a pettendiek, akik a kormánnyal, sőt, a falu többségével szembemenve nem helyett igenre szavaztak? Na és mit szól mindehhez a polgármester?
Az ember életéről van szó
“Ez egy hitvány falu, itt semmi sincs” – mondta Horváth Anna, aki éppen a kukáját próbálta a falu széléről behúzni a házához. Az idős nő ezt arra értette, hogy Pettenden se kocsma, se bolt, a kis falu egy erdő mögött bújik meg a baranyai pusztában. Még a templomon is látszik, hogy egykor jobb napokat látott, ma már nagy csimbókokban jön le a vakolat róla.
Hiába van azonban mindentől nagyon távol Pettend, az elmúlt hónapokban hatalmas fordulatszámon pörgő népszavazási kampány odáig is elért. Plakátok ugyan nincsenek, azok legközelebb a szomszédos – és nagyobb – faluban vannak csak kifüggesztve, de a helyiek mindegyiknének meg van a véleménye a vasárnapi népszavazásról, 46 százalékuk pedig el is ment voksolni, ami az országos átlag felett van.
“Én is leszavaztam, arra, hogy ne jöjjenek” – mondta Horváth Anna magától értetődően. “Mert ha jönnének, akkor megölnének minket” – folytatta, majd emlékeztetett rá, hogy Budapesten is felrobbantottak valamit. A falu másik végén a szintén idősödő József ugyanezt hozta fel érvként. “Itt az ember életéről van szó, ha megtörtént Franciaországban is, akkor itt is megtörténhet” – mondta. Viszont ő azért már tisztában volt vele, hogy a Teréz körúti robbantáshoz semmi köze nem volt a menekülteknek.
A 102 szavazásra jogosult pettendi közül 47-en mentek el szavazni, a többségük pedig – 36 ember – nem-szavazatot adott le. “Itt mindenki tudta, hogy nemmel kell szavazni” – mondta az Abcúgnak a polgármester, Lakatos Sándor. Mégpedig azért kellett nemmel szavazni, mert a polgármester szerint a falu népe nem akarja, hogy olyan emberek költözzenek a faluba, akik megnehezítenék az ottaniak életét. “Ha ők idejönnének, innen elmennének az emberek”- mondta. Pettendet ugyanis nagyrészt romák lakják, ők pedig a polgármester szerint nem jönnének ki a menekültekkel.
Lakatos Sándornak így kifejezetten kellemetlen érzés volt azzal szembesülnie, hogy Pettendről az a hír járja, ott teljesítettek a legjobban az igen-szavazatok. Tízen szavaztak igennel, és egy érvénytelen szavazat is érkezett.
“Ez rossz fényt vet ránk” – mondta a polgármester. Márcsak azért is, mert szerinte az egész falu a Fideszt támogatja, még ő is, bár a választáson függetlenként indult. “A jelenlegi kormány emelte ki a falut a mélyszegénységből, 46 ember dolgozik jelenleg a közmunkában” – mondta. Ő pedig nem szeretné, hogy a rossz eredmény miatt esetleg elapadjon a kormányzati támogatás, bár konkért szankcióra azért nem számít.
Sajnálom őket, de ne jöjjenek ide
A helyiek közül többen is próbáltak magyarázatot találni rá, miért is lett ekkora az igenek aránya a faluban. Többek szerint azért, mert a faluban két keresztény gyülekezet is működik, akik kifejezetten együttérzőek a családos menekültek iránt. Az egyik gyülekezet vezetője azonban azt mondta, náluk nem esett szó a találkozókon menekültekről, és amúgy ő is nemmel szavazott, és csodálkozik is rajta, hogy ennyi igen szavazat született. A másik gyülekezet egyik tagja is azt mondta, nem szokott szó esni a menekültekről az istentiszteleteken.
A falu szélén élő nyudíjas Ibolya szerint a fiatal gyerekesek szavazhattak igennel, egyszerűen azért, mert a migránsoknak és nekik is vannak gyerekeik, a tévében pedig azt látják, hogy az ő gyerekeiket ütik, ezért megsajnálták őket. “Én is sajnálom őket” – mondta Ibolya, miután lecsítitotta a férjét, aki terroristáknak és nőerőszakolóknak nevezte őket. “Azt azért nem, ezek csak menekültek” – mondta. De azért ő is nemmel szavazott, mert fél tőle, hogy ha idejönnek, elveszik a házát.
Jézus is elfogadatott minket
A vallás, az együttérzés, a család – a falubeiek nem tippeltek rosszul, ezek mind közrejászottak abban, hogy sokan igennel szavaztak a népszavazáson.
“Jézus is elfogadott minket, azt mondta nem utasíthatjuk el a bajbajutottakat” – mondta az épp közmunkából érkező Lakatos Norbert. Ő igennel szavazott. Szerinte a menekültek emberek, nem állatok, sőt, üldözöttek, akiknek szükségük van a segítségre “Ez az egész a jólelkűségen múlik” – mondta. A nemmel szavazók szerinte attól félnek, hogy rossz emberek vannak a menekültek között. “De hát köztünk is vannak!” – mondta.
Bea a férjével szintén igennel szavazott. “Ha én menekülnék más országba, azt szeretném, hogy engem is befogadjanak a gyerekeimmel” – mondta. “A gyerek a lényeg” – hangsúlyozta, és szerinte a menekültek között rengeteg a család.
Nagy Attila különös helyzetben volt: szinte ő az egyetlen a falubeliek közül, aki találkozott is már menekülttel. Ő ugyanis tavaly Debrecenben volt juhász, és Budapesten keresztül járt haza vonattal, éppen akkor, amikor a Keletinél gyülekező menekülteknek megtiltották a továbbutazást. “Családokat láttam, akik barátságosak voltak” – mondta.
“Mi itt szegények vagyunk, tudjuk mi az a nélkülözés” – magyarázta Attila. Ők is tudják, hiszen háborús övezetből jönnek. A terrorizmust nem támogatja, nem szeretné, hogy gyilkosok szaladgáljanak az országban, de szerinte két különböző dologról van szó. “Ezek menekültek és Magyarországnak segítenie kell nekik” – mondta.
Így ő igennel szavazott. A felesége, Éva nemmel. Attila szerint beszélgettek róla, de nem tudták meggyőzni egymást. Éva azt mondta, fél a menekültektől, elsősorban az unokáit félti tőlük. Mindenesetre a kérdés nem vitatéma közüttük. “Többen is sajnálják itt őket” – mondta Attila a faluról.
Éppen ekkor kiabált oda az utca másik oldaláról egy férfi, a kapuban nézelődő szomszédjára mutogatva: “Ők is igennel szavaztak! Mire amaz visszakiabált: “Ne hazudjál!”
Megosztás