Keresés

Kizárni nem fognak, de odacsaphatnak

Az internetadó és az oroszbarátság könnyen felbőszítheti az Európai Uniót, és Washington után Brüsszel is nyomást gyakorolhat a kormányra. Nemzetközi jogászok szerint kizárástól vagy a pénzek befagyasztásától nem kell félni, de lehet, hogy Brüsszel keményebb üzemmódra kapcsol.

„Elképzelhető, hogy kimerültek az informális eszközök, és ha a kormány továbbviszi a mostani külpolitikai irányvonalat, az Európai Unió akár keményebb eszközökhöz is nyúlhat” – mondta Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, aki meglepődött a kormány Amerikával szembeni viselkedésén. Ráadásul szerinte a szélsőjobb európai megerősödése és a gazdasági válság felhívta a figyelmet az emberi jogok fontosságára, ezért Brüsszel amúgy is folyamatosan emeli az elvárásokat a tagállamokkal szemben.

Az uniós szankciók azért kerültek ismét előtérbe, mert a Heti Válasz úgy tudja, az Európai Bizottság (EB) november 1-jei megalakulásával Brüsszelből is megerősödhet az Orbán-kormányra nehezedő nyomás, ami most inkább az Egyesült Államok felől érzékelhető. Magyarország a korrupciós botrány, az oroszbarátság és az internetadó miatt kerülhet ismét a figyelem középpontjába, ráadásul a lap szerint most az Európai Néppárt sem fog kiállni a Fidesz mellett.

A Heti Válasz azt írja, háromféle módon indulhatnak vizsgálatok a kormánnyal szemben. Az egyik a túlzottdeficit-eljárás, erre azonban kevés esély van, mert a tervek szerint a 2015-ös hiány 2,4 százalékos lesz, vagyis jóval a három százalékos limit alatt marad. A második a magyarországi nagyberuházások vizsgálata, ami főleg az útépítéseknél tárhat fel szabálytalanságokat, a harmadik pedig a koppenhágai normák betartásának ellenőrzése.

Szankciók lehetnek, felfüggesztés nem

A koppenhágai normák olyan alapkövetelmények, amelyeket minden tagállamtól elvárnak a csatlakozáskor. Ide tartoznak

  • a demokratikus választások
  • az alapvető szabadságjogok
  • és az emberi jogok.

Az EU-ban régóta napirenden van, hogy ezeket a csatlakozás után is folyamatosan ellenőrizni kellene. Holland külügyminiszterként különösen támogatta ezt az ötletet Frans Timmermans, az új Bizottság alelnöke, aki a meghallgatásán már utalt is arra, hogy adott esetben lépéseket kell majd tenni Magyarországgal szemben.

Hoffmann Tamás szerint kérdéses, hogy Magyarország megfelelne-e egy ilyen átvilágításnak. „Attól függ, hogyan értelmezzük a demokráciát. Formálisan biztosan megfelelünk, hiszen az alapkövetelmények teljesülnek. Ha viszont összetettebben értelmezzük, a Bizottság romló tendenciaként is értelmezheti a magyar folyamatokat” – mondta. Bár Hoffmann könnyen el tud képzelni egy keményebb fellépést, nem hiszi, hogy ez a tagság felfüggesztéséig vezetne. „Ehhez Németországnak is nyomást kellene gyakorolnia, de ennek most nincs igazán politikai realitása”.

Apróságok helyett nagyban nyomulhat a Bizottság

„Amíg Brüsszelnek nem volt gondja az új alaptörvénnyel, vagy a médiatörvénnyel, addig Magyarország is támogatta a koppenhágai kritériumok erősebb betartatását” – mondta Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. Azóta viszont ez megváltozott, márpedig a szankciós szabályok módosításához a tagállamok is kellenek, vagyis a Bizottság lehet akármilyen elszánt, egymaga ezt nem tudja véghezvinni.

Így Lattmann nem lát nagy esélyt egy nagyhatalmú koppenhágai bizottság létrejöttére, hacsak nem alakít egyet az Európai Parlament, de annak legfeljebb véleményezési jogköre lenne. Ezt persze Lattmann szerint nem szabad alábecsülni. „A Velencei Bizottság sem tud szankciókat alkalmazni, de mivel tekintélyes testület, adnak a véleményére. Ha egy ehhez hasonló koppenhágai bizottság jönne létre, figyelni kellene rá, de az uniós forrásokat például nem tudná befagyasztani” – mondta.

Lattmann szerint az EB részéről akkor jöhet erősebb nyomás, ha megváltozik a testület szerepfelfogása. „Eddig főleg technikai részletekbe kötöttek bele, de lehet, hogy a jövőben koncepciókat is kritizálnak majd. Az elmúlt egy év lépései, például az internetadó és a paksi beruházás alapot adhatnak erre, de mindez egyelőre ködszurkálás”.

Ausztriával nem jött be

Az EU történetében eddig egyszer volt példa arra, hogy politikai okokból súlyosabb szankciókat alkalmazzanak egy tagállammal szemben. Amikor 2000-ben a Jörg Haider féle nacionalista Osztrák Szabadságpárt koalíciót alkotott a néppárttal, az uniós országok karanténba zárták Ausztriát. Ezt viszont hamar fel kellett oldani, mert kiderült, hogy Ausztriában mégsem bomlanak fel a jogállami keretek.

Lattmann szerint az EU azóta fél elhamarkodott politikai döntéseket hozni, és Magyarországgal kapcsolatban is ezért ekkora a megosztottság. Hoffmann úgy gondolja, a karantén sikertelensége miatt tolódott Brüsszel az informális nyomásgyakorlás felé, ami mostanra talán elégtelennek bizonyul Magyarországgal szemben. Ha így van, akkor, ha felfüggesztésre, vagy forrásbefagyasztásra nem is, keményebb szankciókra mindenképp számíthat a kormány.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!