Keresés

Kipaterolnák az egri hajléktalanokat a város szélére

Penészes a fal, ingatag a tető, büdös a szekrény Eger egyetlen hajléktalanszállóján. A város elköltöztetné az intézményt, ki is néztek egy helyet a külvárosban, ahová felhúznának egy korszerű épületet. A helyiek azonban nem szeretnének hajléktalanszállót a szomszédjukba, a hajléktalan emberek pedig attól tartanak, hogy nem tudnak majd bejutni a városba a kilométerekre lévő új otthonukból.

“Én vagyok itt talán a legrégebben. A feleségem meghalt, 17 évig voltunk együtt, albérletben laktunk. Infarktust kaptam, volt egy szívműtétem Debrecenben, és utána nem tudtam hová menni hirtelen, ezért idekerültem”. Kovács István évek óta él az egri hajléktalanszállón, a Kertész utcai Gondozói házban. Állandó lakhatási szerződése van, a 26 ezer forintos rokkantnyugdíjából 15 ezret fizet, cserébe viszont koszt, kvártélyt kap.

Kovács harmadmagával lakik egy lepukkant kis szobában. “Nem akarom mondani, hogy penészes a fal, hátul le van jőve a vakolat, nincs hely” – mondta. Elvárás, hogy elpakolják a cuccaikat, de ha bepakol a rozoga szekrénybe, büdös lesz a ruhája, és azt már hiába mossa utána.

“Albérletbe nem tudok elmenni, hiába fognék össze a haverral, ő 29-et kap én 26-ot, az kevés” – mondta. Dolgozni nem tud elmenni a betegsége miatt, az éjjeli menedékre meg nem szívesen költözne át, pedig ott fizetni sem kéne. Viszont jóval többen laknak egy kicsi, de szintén lepukkant szobában.

20150902_123238
Az egri hajléktalanszálló Fotó: Albert Ákos

Az egri hajléktalanszálló 55 éve felhúzott épülete lassan megadja magát: nem felel meg a az előírásoknak, lassan ráomlik a bentlakókra, és még kicsi is. A város évek óta próbálja elköltöztetni a szállót, és most úgy néz ki, ez sikerülhet is: a város szélére. A hajléktalanok nem szívesen mennének, az új szálló környékén lakók pedig mindent megtesznek, hogy ne is költözzenek.

Egerben mindenkire odafigyelnek

“Egerben sokkal jobb a helyzet, mint Budapesten” – mondta az Abcúgnak Varga István, az egri Gondozói Ház vezetője. Az Egerben élő körülbelül 130hajléktalan közül hetven főnek tud a város lakhatást biztosítani, de az utcaszolgálattal és az orvosi ellátással a többieket is eléri. 34-en aludhatnak éjjelente a menedékhelyen, 10-en élhetnek hosszabb időn keresztül az átmeneti szálláson, és van egy 26 fős ápoló-gondozó otthonuk is, ahol idős, otthonnal nem rendelkező, többnyire beteg vagy mozgáskorlátozott emberek élnek.

Varga szerin már az éjjeli menedékhelyen is kialakult egy olyan lakóközösség, melynek tagjai nap mint nap visszajárnak, így ott is megvan mindenkinek a saját ágya, illetve az ellátás részeként – segélyszervezetek segítségével – az étkezést is meg tudják oldani.

“Az egri hajléktalanok jó része férfi” – mondta Varga István. Megromlik a viszony a házastársak között, elválnak, a felek közül valamelyik az utcára kerül – így zajlik főképp a hajléktalanná válás. Varga szerint mindez még nem lenne probléma, ha az illetőnek lenne jövedelme és megmaradnának a társadalmi kapcsolatai. “Előbb-utóbb azonban ezeknek a kapcsolatoknak vége, az illető pedig egyre lejjebb csúszik, és végül itt köt ki” – mondta. Az ő feladatuk, hogy ezeket a kapcsolatokat újjáépítsék. Varga szerint az elmúlt öt évben 25-en kerültek ki véglegesen az otthonból a sorsuk rendeződése miatt.

Belvárosból egy ipari területre

A szálló azonban így is tele van.“Jó részük dolgozik, reggel elmegy, főleg közmunkába” – mondta Varga. Sokan gyűjtögetnek is, vasat vagy üveget váltanak vissza, “marha sokat dolgoznak, talpalnak”. A hatvanas években épített, eredetileg munkásszállónak felhúzott épület viszont, úgy látszik, eddig bírta. “Egy sor feltételnek nem felelünk meg, nincs meg az egy főre eső négyzetméter, nincs elegendő mellékhelység, nincs akadálymentesítés” – mondta Varga. Egyes helységek már életveszélyessé váltak, mégis a lerobbant épületben él a lakók többsége.

Az egri önkormányzat 2008 óta tervezi, hogy elköltözteti a Gondozói Házat a Kertész utcából. Vásároltak is egy lerobbant irodaépületet a várostól távol eső, de közigazgatásilag még Egerhez tartózó Felnémeten. Idén pedig végre támogatást is nyertek a felújításához: az EU 180 millió forinttal száll be a projektbe.

20150902_141627
Az új hajléktalanszálló épülő épülete Felnémeten Fotó: Albert Ákos

A helyszín kiválasztásánál szempont volt, hogy az ingatlan nagy legyen, jelentős telekkel, és az is, hogy minél kintebb álljon, a város szélén. “Az önkormányzatok mindenütt – többek között a lakosság igényei miatt is – arra törekednek, hogy ezt a fontos szociális feladatot a város kevésbé sűrűn lakott részén lássák el, ezek a területek pedig többnyire a város szélén helyezkednek el” – indokolta a helyszínválasztást az egri önkormányzat.

Így került végül az új szálló egy ipari telep közepére, egy vonatpálya mellé, öt kilométerre Eger központjától, Felnémetre. A helyiek ellenkezését azonban még így sem úszta meg az önkormányzat. A Felnémetért Lokálpatrióta Egyesület vezetésével több helyi is tiltakozni kezdett, petíciót is indítottak a hajléktalanszálló ellen, amelyet a párezer fős városrész lakosai közül több mint háromezren írtak alá.

Mégis ki szeretné, hogy idejöjjenek?

“A felnémeti lakosság többségének az álláspontja, hogy nem szeretnénk, hogy ez a hajléktalanszálló ide kerüljön” – mondta az Abcúgnak Bódi Zsolt, a Felnémetért Lokálpatrióta Egyesület vezetője. Bódi szerint a helyiek attól tartanak, hogy idővel drasztikusan megnőhet a szállóba költöző lakók száma, a hajléktalanok a településen fognak járni-kelni – például a közeli boltba -, az ingatlanok értéke pedig csökkenni fog a szálló odaköltözésével.

Hozzátette, hogy még az is felmerült, hogy népszavazást kezdeményeznek arról, hogy Felnémet váljon le Egerről. Egy 2013-as törvénymódosítás szerint azonban ehhez nem csak az kéne, hogy a felnémetiek, hanem, hogy az egriek több mint fele igennel szavazzon, ez pedig szerinte nem reális. Így marad a hajléktalanszálló.

“Tisztelet a kivételnek, de ezek a hátrányos sorsú emberek nem mindig úgy élik a napjaikat, ahogy azt a közösség el tudja fogadni” – mondta Bódi. Szerinte a helyiek nem a hajléktalanok ellen vannak, viszont fenntartásokkal fogják fogadni őket, a szállóról ugyanis azt gondolják, hogy nem Felnémeten van a helye, hanem Eger valamely jobban elkülönített városrészében.

“Mégis ki szeretné, hogy idejöjjenek ezek a csavargók?” – fakadt ki egy idős férfi a szálló leendő helyéhez közeli Bervai lakótelepen. Szerinte a hajléktalanok csak a botrányt csinálják, berúgnak, az utcán döglenek az asztalok alatt. “Mégis mit várjunk tőlük, hogyan fognak viselkedni?” Egy nő azt mondta, a nagyszülők félve fogják majd kiengedni az utcára az unokáikat, és attól tartanak, hogy a házuk értéke, amiért egész életükben dolgoztak, semmivé válik.

Tolószékkel nehéz lesz a városba utazni

“Ki fognak onnan utálni minket” – mondta Kovács István, az évek óta az átmeneti szálláson élő hajléktalan rokkantnyugdíjas. Azt mondta, fél a költözéstől, az újságban ugyanis azt olvasta, hogy a helyiek nem szeretnék, hogy ők Felnémetre menjenek. “Azt mondták, hogy a hajléktalanok nem mehetnek be a környéki boltba” – mondta, és hozzátette, hogy ő inkább maradna, hiába lepusztult a szálló, a Kertész utcában legalább már megszokták őket.

A szobatársa, Janicsák István azt mondta, ő az orvoshoz szokott besétálni a városba. A Kertész utcából nem kell sokat mennie, hiszen majdhogynem a város közepén van, Felnémetről viszont már volánbusszal kéne utazni, a szerény nyugdíjából pedig nem tudja, hogyan fogja futni a bérletre.

20150902_123224
Janicsák István nem tudja, lesz-e elég pénze bérletre Fotó: Albert Ákos

A szállón élő hajléktalanok közül van, aki azt mondta, a jég hátán is megél, neki nem számít, hol van helyileg a szálló, más pedig úgy vélte, faluról származik, a falut szereti, így neki mindenképpen jobb lesz Felnémeten. De még így is sokan vannak, akiknek komoly gondot fog okozni, hogy a szálló a város szélére költözik.

János 2010 óta él az Ápoló Otthonban. A fél lába hiányzik, mozgáskorlátozott, mint ahogy sokan mások is az otthonban. Az elektromos kocsijával szokott begurulni a Dobó térre vásárolni. József tolókocsiban ül, őt az egyik ápoló szokta betolni hetente egyszer. “Ilyenkor elmegyünk a megyei könyvtárba, megnézzük a kiállítást” – mondta.

20150902_130114
János elektromos kocsival szokott begurulni a Dobó térre Fotó: Albert Ákos

Mindketten attól félnek, hogy az új helyről nehezebben tudnak majd bejutni a városba Jánosnak teljesen fel kéne töltenie az elektromos autót, de lehet, hogy még úgyis messze lenne a Dobó tér. Józsefet autóval kellene bevinni, de ha vécére kéne mennie, jöhetne is vissza azonnal, a városban ugyanis nincs olyan nyilvános toalett, amit mozgássérültek is tudnának használni.

Icipici szobák helyett korszerű épület

“A megye legkorszerűbb szociális intézménye lesz” – mondta az új épületről Varga István. Szerinte ugyan többet kell majd utazni a városba be és ki, de ez inkább a munkába járókat fogja érinteni. Az Ápoló Otthon lakóinak a többsége ágyhoz kötött, ők eddig se nagyon jártak el, a többieket pedig egy autóval fuvarozzák majd.

“Új, nem ilyen szűk, kényelmesebb, tágasabb, akadálymentesített, lift is lesz benne” – sorolta Varga, miben lesz jobb az új intézmény. 70 helyett 88 ember is elfér majd benne, és a szobák is nagyobbak lesznek, ami azért fontos, mert a sok mozgássérült embernek kell a hely még ahhoz is, hogy át tudjanak ülni a kocsiból az ágyukra. “Ez icipici, Józsi bácsi meg Jani el sem fér egymás mellett a két kerekes székkel” – mutatta az egyik ápoló Józsefék jelenlegi szobáját. A gondozók irodája és a konyha is szebb lesz a mostaninál.

Valahol nekik is lakniuk kell 

Az új hajléktalanszállót most már biztosan megépítik, a felújítási munkálatok már elkezdődtek, az önkormányzat pedig fejlesztéseket ígért a helyieknek: útfelújítást, térfigyelőkamera-rendszert. Varga szerint októberre lehet kész a felújítás, jövő tavaszig pedig beszerzik a szükséges engedélyeket, utána pedig költözhetnek. A lepukkant Kertész utcai intézmény végleg megszűnik.

“Lehet, hogy én egyedül vagyok itt a véleményemmel, de azt mondom, hogy nem kell a hajléktalanszállótól félni” – mondta egy felnémeti közértes. Nincs egyedül, más is úgy vélte, hogy valahol ezeknek az embereknek is lakniuk kell. “Koszosak, büdösek, rájuk jobban oda kell figyelni. Egy kis szociális érzékenység kell ide” – mondta a közértes, aki a beszélgetés végén azért elárulta, hogy bár a hajléktalanoktól nem tart, de menekülteket semmiképpen sem kéne befogadnia a városnak.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!