Keresés

Kimenekítik a gyerekeket a roma osztálytársak közül

Reménytelennek tűnik a szegregáció teljes megszüntetése a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában, hiába mondta ki a bíróság, hogy le kell állítani a roma gyerekek elkülönítését. A szegregációért felelős igazgató a per elvesztése után ugyanis a helyén maradt, és egyszerűen hazugságnak tartja a vádat, a pert és annak eredményét is. Közben az iskola fennmaradását is veszélyeztetheti, hogy az integrációs próbálkozások következményeként a nem-roma gyerekeket inkább elviszik az iskolából a szüleik. Riportunkból kiderül, hogy élik meg mindezt az érintett szülők és gyerekek.

„Az egész per egy hazugság volt, miért kellett volna tennem bármit is az ítélet óta?” – hangzott az iskolaigazgató ingerült válasza kérdésünkre: milyen lépéseket tett az iskolai szegregáció felszámolása érdekében az elmúlt fél évben, mióta jogerős ítéletben erre kötelezték. Molnár Károlyt a Nekcsei Demeter Általános Iskola kapujában csíptük el Gyöngyöspatán, ahol azért jártunk, hogy megnézzük, mi változott az iskolában, mióta a bíróság másodfokon is kimondta: az intézmény falain belül szegregáció valósul meg.

_HDA3777
A gyöngyöspatai iskolában 2004 óta tanultak szegregáltan a roma gyerekek| Fotó: Hajdú D. András

A 2014 októberében másodfokon lezárult pert a CFCF Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány indított az iskola ellen, még 2011-ben. Az ítélet akkor kötelezte az iskola fenntartóját és vezetését arra, hogy szüntessék meg a roma gyerekek szegregációját, ami úgy valósult meg az intézményben, hogy az évfolyamonkénti két osztályból a roma tanulók a földszinti “B”, a nem-roma gyerekek pedig az emeleten lévő “A” osztályokba jártak. Az iskola a perben azzal védekezett, hogy a 2012/2013-as tanév óta az alacsony gyereklétszám miatt évfolyamonként már csak egy osztály indul, így értelmetlen szegregációról beszélni. Kegye Adél, a CFCF ügyvédje szerint viszont a szegregáció, igaz, másképp, de megmaradt az iskolában. A gyöngyöspatai iskolai szegregációs ügyet nagy médiafigyelem kísérte végig, az ítélethirdetés óta azonban nem lehetett hallani arról, mi változott a Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Vagy mi nem.

Díszletnek átkerültek páran az emeletre

Tünde hétgyermekes gyöngyöspatai anyuka, két lánya jár most a Nekcsei Demeter Általános Iskolába. „Azt mondták, hogy a gyereknek tanulási nehézségei vannak, ezért lassabban haladó osztályba teszik őket, de kérdem én: hogyan tanuljanak szerencsétlenek, ha az 5-6-7. osztályosok gyengébbjei mind össze vannak rakva?” – teszi fel a költői kérdést az asszony. Az iskolában a szegregáció megvalósítására azt a már jól ismert módszert alkalmazta az iskola, hogy sok cigány tanulót sajátos nevelési igényűvé nyilvánítottak, és elkülönítetten oktattak – holott sokan közülük teljesen átlagos képességűek. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket egyszerűen speciális tanrendű, összevont – elvben felzárkóztató – osztályokban különítették el az iskola falain belül. Mivel a felzárkóztató osztályokba szinte csak roma gyerekek jártak, az iskolában térben is tökéletesen elkülönítették őket.

Tünde lányai, a hatodik osztályos Letti és az ötödikes Fruzsina korábban az iskola földszintjén tanultak, az 5-6-7. évfolyamok „gyengébb képességű” diákjaiból összevont osztályban, az idei tanévet viszont már a normál osztályokban kezdték az emeleten. Édesanyjuk viszont mégsem tud igazán örülni a fejleményeknek, mert a lányai most meg az óriási lemaradással küszködnek. Noha, a láthatóan megszeppent Lettinek tényleg komoly nehézségei voltak több tantárgyból is, a hátránya nem lett volna behozhatatlan, ha mindvégig integrált osztályban tanulhatott volna – vélekedik Tünde.  „Nagyon látszik, hogy az osztálytársai mennyivel előbbre tartanak” – tette hozzá a kislány édesanyja.

Fotó: Hajdú D. András
Nem találtak barátokra | Fotó: Hajdú D. András

„Ha a magyarok nem lesznek, lehet, hogy itt nem lesz iskola”

Ugyan hivatalosan nincs számon tartva, ki cigány származású és ki nem, a helyi szülők úgy látják, mióta kötelezték az iskola fenntartóját az integrációra, csak súlyosbodott az a probléma, hogy „a magyar szülők folyamatosan viszik el a gyerekeiket más iskolába”, többek szerint főleg a közeli Gyöngyösre, ahol ráadásul egy nyolcosztályos gimnázium is működik. Így ha nem-roma szülők gyerekei az alsót még Gyöngyöspatán járják is, gyakori, hogy felső tagozaton 8-10 főre csökkennek az osztálylétszámok. A már bemutatott ötödikes Fruzsinának például a legjobb barátnőjét íratták ki a szülők a Nekcseiből pont most ősztől, a kislány szerint azért, „mert nem szeretnék, ha sok cigány osztálytársa lenne”. A jelenlegi helyzetben tehát valós lehet Tünde félelme, aki így fogalmazott:„Ha a magyarok nem lesznek, lehet, hogy itt nem lesz iskola”.

_HDA3982
A gyöngyöspatai roma gyerekeknek önkéntes fejlesztőtanárok segítenek a felzárkózásban  | Fotó: Hajdú D. András

Azt, hogy gyermekeiket pontosan milyen indokkal helyezték át ősszel az emeleti osztályokba, sem Tünde, sem Anita, egy másik gyöngyöspatai szülő, nem tudták megmondani. „Egy-két gyereket kivettek abból a csoportból, hogy mégse mondhassa senki, hogy elkülönítik a cigány gyerekeket” –vélekedik a fejleményekről a 36 éves édesanya. Neki három gyermeke van, ebből két ötödik osztályos jár a Nekcseibe – ősz óta ők is vegyes osztályba. Anita szkeptikus azzal kapcsolatban is, hogy az iskola személyzetének a hozzáállása meg tudott-e változni ilyen rövid idő alatt. „Hiába volt az ítélet, ha a tizenkét éves lányomat képes lekurvázni a tanárnője” – fakadt ki az asszony.

Ha nincs fürdőruhád, ünneplőd, és még rossz is vagy, kimaradsz

A szegregációs per anyagából az is kiderül, hogy a Nekcsei Demeter Általános Iskola sok más módon is elkülönítette a roma és nem-roma gyerekeket a mindennapi iskolai életben: nem járhattak például át az iskolával szomszédos uszodába úszásórákra a roma gyerekek. Mivel azonban az ítélet ezt a vádpontot (a napközi és az étkeztetés kapcsán megvalósuló szegregáció vádjával együtt) elvetette,  sok tanulónak továbbra sem adatik meg a társaiknak járó lehetőség.  A megkérdezett szülők szerint pusztán azért, mert a gyerekeknek nincsen fürdőruhája/úszónadrágja. „Az iskolának kötelessége volna biztosítani felszerelést annak, akinek nincs” – vélekedett egyikük. „Annak a szerencsétlen gyereknek borzalmas lehet a medence széléről nézni a többieket” – tette hozzá.

Nem csak az uszodahasználati korlátozások maradtak – ha más formában is – fél évvel az ítélethozatal után a helyi szülők szerint. Úgy tűnik, továbbra is működik a fizikai elkülönítés például az óraközi szünetekben vagy az iskolai ünnepségeken. „A rosszak nem mehetnek le az udvarra játszani, olyankor nekünk a tanteremben kell maradni” – mondta egy felső tagozatos tanuló. „Akinek meg nem volt szép ünneplőruhája, az én időmben az iskolai ünnepségeken sem vehetett részt” – emlékezett vissza egy már általános iskolából kimaradt társa. Az ilyen esetekre rábizonyítani, hogy szegregációt valósítanak meg egyébként a jogvédők szerint is nehéz. Könnyű rájuk ugyanis azt mondani: a rosszaságért vagy a nem megfelelő öltözékért bárkit bent tartanak a teremben, függetlenül attól, hogy roma vagy nem. A felszerelés hiánya, vagy éppen a szülők munkaügyi helyzete miatti eltérő bánásmód gyakorlatban viszont szinte mindig a roma tanulókat hozza hátrányos helyzetbe.

„Én inkább vissza akarok menni”

„Én inkább vissza akarok menni a régi osztályomba, mert az újban nincsenek barátaim” – érkezik a meglepő mondat az ötödikes Mezei Alextől, aki szinte egész délután a kísérőnk volt a településen. Alex teljesen természetesen beszél arról, hogy a „magyarok nem szeretik a cigányokat”, ami, úgy tűnik, állandó téma a gyerekek között. Alex például a katolikus templom mellett elhaladva is megjegyzi: ő nem jár ide, mert „itt nem látják szívesen a cigányokat”. A városközpontban sétálva pedig arról is mesél, hogy nem igazán szereti Gyöngyöspatának ezt a részét: „a mi környékünkben az a jó, hogy ott simán kimehetünk az utcára játszani, errefelé meg ránk szólnak érte” – mondja.

_HDA3753
Alexnek  éles esze ellenére sem lesz könnyű bekerülnie egy jó középiskolába| Fotó: Hajdú D. András

A szerény, de nagyon szépen, választékosan beszélő kisfiúval az iskolából hazafelé sétálva a Mezei család városszéli otthonába is betérünk. Alex édesanyjával, Edittel, és két testvérével, Danival és Enikővel él szegényes, de rendezett körülmények között, a cigánysoron. Testvére, Enikő enyhe értelmi fogyatékos, ezért speciális iskolába jár Gyöngyösre, csakúgy, mint Alexszel egyidős testvére, Dani. Dani azonban Edit szerint nem azért került át egy másik intézménybe, amiért kishúga – Daninak büntetésből kellett a gyöngyösi kisegítő iskolába mennie, mert megverte a gyöngyöspatai iskola igazgatója, Molnár Károly fiát.

Danit 2012-ben egy vizsgálat alapján enyhe értelmi fogyatékosnak nyilvánították – úgy, hogy egy 2007-es vizsgálat viselkedészavarosnak, ámde teljesen átlagos értelmi képességűnek írta le a fiút. Az akkor hatodik osztályos korú gyerekként a második osztályt kezdte el két éve a gyöngyösi iskolában. Editék később próbálták kiharcolni, hogy Dani visszatérhessen a gyöngyöspatai iskolába, hiszen a fiú értelmi képességei nem indokolnák, hogy speciális iskolába járjon. Editék perrel is próbálkoztak, Danit azonban mindmáig nem vették vissza – tulajdonképpen arra hivatkozva, hogy kezelhetetlensége miatt nem tudják vállalni a tanítását. Az, hogy „ez az ember a helyén maradhatott” nem jelent mást, mint hogy nincs meg a valódi szándék a helyzet megoldására – vélekedik Edit, és itt nem csak Dani ügyére, hanem az egész szegregációs kérdésre gondol – teszi hozzá.

_HDA3798
Edit és gyermekei: Alex, Enikő és Dávid. Dávid az igazgató fiával verekedett, most büntetésből kisegítő iskolában tanul | Fotó: Hajdú D. András

Muszájból…

Az iskolától öt perc sétára van csak, integrált nevelésben viszont minimum fényévekre, a gyöngyöspatai Bokréta Egységes Óvoda-Bölcsőde, amelyet a megkérdezett gyöngyöspatai roma szülők is dicsértek. Az intézményben sikerrel működik az úgynevezett Integrációs Pedagógiai Program (IPR), amelyet saját kezdeményezésre vezettek be 2009-ben – mondta az Abcúg.hu-nak Fodor Márta vezető óvónő, akivel Gyöngyösön találkoztunk. A program lényege, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek után állami pályázati pénzt kapnak a résztvevő intézmények, amelyet sokféleképpen elkölthetnek – a lényeg, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek a többiekkel együtt legyenek. Az ebből a keretből szervezett óvodai programjain az iskola alsó tagozatos tanulói és szüleik is részt vehetnek – magyarázta Fodor Márta, aki ügyel arra, hogy a két intézmény ne szigetelődjön el teljesen egymástól.

Az integrált nevelés része az is, hogy az óvoda a szülőket is megpróbálja jobban bevonni – folytatta Fodor Márta. Fontos, hogy maguk a roma szülők is tudatosítsák, hogy a gyermekeiknek jó, ha nem csak romák között nőnek fel. Ez ugyanis az óvodapedagógus szerint nem minden szülőnek evidens, sokan például azért nem pártolják az integrációt, mert attól félnek, hogy a gyereküket ott bántani fogják. A pedagógusokkal szemben is nagyon gyakran túlságosan rosszhiszeműek a szülők – magyarázta Fodor. Óvodavezetőként ezért sikernek éli meg, hogy neki és a többi óvónőnek jó kapcsolata van roma és nem-roma szülőkkel egyaránt.

_HDA3994
Fodor Márta szerint fontos, hogy a szülők ne féltsék gyereküket az integrációtól | Fotó: Hajdú D. András

Ősztől a Nekcseiben is fut az IPR program, értesüléseink szerint ugyanis ennek bevezetésére kötelezte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) az iskolavezetést. A Klik sajtóosztályán is érdeklődtünk a felől, milyen konkrét lépéseket tettek a szegregáció megszüntetéséért. Válaszában az intézményfenntartó közölte, hogy a gyöngyöspatai iskolában 2013/2014-es tanévtől megszüntte az utolsó gyógypedagógiai tantervű osztályt is,  a tanárok pedig az IPR program keretében a hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő képzésben vettek részt. Az idei tanévtől (az elviekben már az előző iskolai évtől kötelező) a napközi is elérhető mindenki számára.

A Klik válaszából úgy tűnik, az IPR programon kívül nem nagyon érkezik állami támogatás a szegregáció felszámolására, ugyanis a hátrányos helyzetű gyerekek vagy uniós támogatásból, vagy alapítványi és céges felajánlásokból kapnak segítséget.   A válaszlevélből végül az is kiderül, hogy a Klik semmilyen módon nem ellenőrzi, hogy az iskolában nem folytatódik-e bármilyen módon a roma gyerekek elkülönítése. Szerintük ugyanis az, hogy csak egy első osztály indulhat a lecsökkent gyereklétszám miatt, “eleve kizárja az elkülönítést”.

A riport elkészítésében közreműködött a Careamic Program, melynek önkéntesei 2014 szeptembere óta aktívak Gyöngyöspatán. Hetente szerveznek kerámiázást felnőtteknek, illetve kreatív foglalkozásokat gyerekeknek egy helyi roma család házában – az ő programjukon találkozhattunk a szülők és gyerekek többségével. Hámori Éva keramikus és Galicza Pál alapítók azt mondák, azért próbálják minél több kreatív szabadidős (művészeti) tevékenységbe bevonni a helyi gyerekeket és szüleiket, mert “félelmetesen szűkösek a hátrányos helyzetű roma gyerekek lehetőségei Gyöngyöspatán” és a gyerekek „olyan dolgokhoz nem jutnak hozzá, amit mi alapvetőnek tartunk a gyerekeink számára” – hangsúlyozta Hámori .

_HDA3841
Munkában a Careamic Program| Fotó: Hajdú D. András

:

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!