Keresés

Így vigyáznak az én betegemre?

Sokat kell várni a kórházi folyosón vagy a rendelő várótermében, bántó hangnemet használt az ápolónő, az asszisztens, baj van a receptfelírásokkal – csak néhány azokból a panaszokból, amikkel a betegjogi képviselőket felkeresik. De vajon mit tehet a szakember, ha egy pszichiátriai beteg állításai alapján kellene eljárnia, vagy amikor a beteg gyerek ágya felett veszekednek a válófélben lévő szülők?

Nem volt megfelelő az orvosi ellátás, rosszul tájékoztattak, hálapénzt kellett adnom, várakoztattak, rám kiabált az orvos – ez csak pár indok azok közül, amivel 2014 első félévében felkeresték a betegjogi képviselőket – derül ki az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) adataiból. A jogvédelmi képviselőket leginkább a konfliktus-rendezést kívánó felnőttek keresik meg, de a fogyatékkal élők, hátrányos helyzetű kiskorúak, idős otthonban élő ellátottak, pszichiátriai betegek, bevándorlók és fogvatartottak is az ügyfelek között vannak.

Leggyakrabban az egészségügyi ellátáshoz való jog sérül – mondja Mina András, az OBDK munkatársa, betegjogi képviselő. A kritika legtöbbször az ellátás körülményeit érinti: a beteg vagy hozzátartozója türelmetlen egészségügyi dolgozókkal, kifogásolható bánásmóddal találkozik, panasz van a betegbeutalásra, betegirányításra, magára a vizsgálatra, a kezelésre és ápolásra. Az ilyen panaszok háttérében sokszor az áll, hogy az intézmények létszámhiánnyal küzdenek, az egészségügyi dolgozók pedig gyakran fáradtak. Súlyos orvos-szakmai tévedések, műhibák miatt kevesen fordulnak betegjogi képviselőhöz.

Mina András szerint a betegjogokon belül speciálisabb kérdéskör a gyermekek vagy a pszichiátriai betegek sérelme, rájuk még az egészségügyi törvényen belül is külön rendelkezések vonatkoznak, és kiszolgáltatottságuk miatt a jogvédők is nagyobb figyelmet szentelnek nekik.

„A pszichiátriai betegeknek a jog- és belátóképessége más, mint a mentálisan egészséges állapotú betegeknek. Esetükben nagyon nehéz megállapítani, hogy sérelmük mindössze vélt, vagy valós esemény során következett be. Ha azt mondja az érintett, hogy megrángatta az ápoló, meg kell próbálni tisztázni, hogy ez valóban megtörtént-e, és ha igen, hogyan történhetett meg. Ilyen esetekben mindenképpen szükséges az intézményben vizsgálatot kezdeményezni – meséli a betegjogi képviselő.

“Előfordult, hogy a pszichiátriai beteg kikerült a zárt osztályrészről, és úgy döntött, hazaindul. Ki állíthatja meg a kapuban? Azt mondja, hogy csak dohányozni megy, a portás nem tarthatja vissza. Néha megtörténik, hogy a zavart állapotú betegek kint kihűlnek egy padon, vagy balesetet szenvednek. Ilyenkor a hozzátartozó jön hozzánk azzal a teljesen jogos panasszal, hogy hát kérem, én az intézetre bíztam az édesanyámat, így vigyáznak rá?!” Van amikor érdemben már nem sok mindent tehet a betegjogi képviselő, levonhatja a tanulságokat, és tanácsokat ad, hogy ne forduljon elő újra ilyen.

Egy gyermeknél is nagyjából ugyanazok a dolgok adhatnak okot panaszra, mint egy felnőttnél, de az ő helyzetük azért speciális, mert ők nem cselekvőképesek, így nem dönthetnek önállóan. „Amikor egy beavatkozás orvosi szempontból indokolt lenne, de a szülők ebbe nem akarnak belemenni, akkor bíróságig is elmehetne az ügy, ilyenkor akár eseti gyámot is kirendelhetnek a gyerek mellé. Egy-egy ilyen vitás szituáció után a szülő úgy érzi, hogy nem úgy történtek a dolgok, ahogy ő jónak látta, ilyenkor a dolog vége az, hogy kopogtatnak a betegjogi képviselő ajtaján.”

Egyre gyakoribb, amikor elvált szülők gyermeke kerül kórházba. “Ki rendelkezik ilyenkor a gyermek egészségi állapotáról, mire terjedhet ki egy ilyen helyzetben a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő/törvényes képviselő joga? Gyakran a beteg gyerek ágya felett megy a perlekedés, és az egyezkedés, hogy akkor a másik szülőhöz tartozó nagymama vagy unokatestvér látogathatja- e a gyeret? Szomorú és embert próbáló ilyenkor a betegjogi képviselő munkája” – mondja Mina András.

Szerinte a konfliktusok békés megoldásának az egyik feltétele, hogy legyen a felekben hajlandóság a másik szempontjait megérteni, még ha nem is ért egyet vele mindenben.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!