Mégsem kell Washingtonnal kötött államközi szerződés a CEU további budapesti működéséhez, elég lesz csak New York állammal megállapodni – értesült a HVG. A lap információi szerint már úton is van a megállapodás.
Elállt a kormány a lex CEU-ként elhíresült törvény azon feltételétől, miszerint a Central European University (CEU) további magyarországi működéséhez az Egyesült Államok szövetségi kormánya és a magyar kormány államközi megállapodása szükséges. Elég lesz ehelyett egy, az egyetem székhelyállamával, azaz New York állammal kötött megállapodás.
A HVG értesülései szerint ez már úton is van: már csak a dokumentum pontos szövegét várja információik szerint a kormány New York állam képviselőitől, és pár héten belül aláírhatják azt, a CEU működéséről szóló kétoldalú oktatási megállapodást, amelyet a felsőoktatási törvény nagy vihart kavart április módosítása szabott feltételül az intézmény működéséhez – írja a lap.
Ezzel teljesül a lex CEU-ban megszabott két legfontosabb feltétel egyike, a másik azonban, miszerint az egyetemnek a székhelyállamában is kell valamiféle oktatási tevékenységet folytatnia, még teljesítetlen marad. Ez viszont akár úgy is megoldható, hogy a CEU megállapodást köt egy, New Yorkban kampuszt fenntartó egyetemmel. Így akár a szeptemberi tanévkezdetig megoldódhatna a CEU sorsa, és továbbra is Magyarországon működhetne az egyetem – írta a hírhez kapcsolódóan a 444.
Mindebből az látszik, hogy a kormány igyekszik kihátrálni az egyetem további magyarországi működését lényegében ellehetetlenítő intézkedéseiből. Ennek jelei már júliusban is látszódtak, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter egy másik Magyarországon működő külföldi egyetem, a McDaniel College további budapesti működéséről kötött megállapodást Maryland állammal. Szijjártó akkor azt mondta:
„Ha valaki nem politikai balhét akar kreálni, hanem meg akar állapodni, akkor az nagyon gyorsan meg is tud állapodni a magyar kormánnyal a további működésről.”
– utalva a CEU-ra.
Az úton lévő megállapodás elismeri, amit az amerikai kormány különböző tisztségviselői nyilatkozatain keresztül már többször egyértelművé tett: a szövetségi kormánynak nincs jogköre belépni a CEU vagy más egyetemek működéséről folytatott tárgyalásokba. Végső nyomatékot ennek az álláspontnak az adott, amikor Betsy DeVos szövetségi oktatási miniszter június közepén levelet írt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek a CEU-törvény ügyében, amelyben kiemelte: az Egyesült Államokban az oktatás elsődlegesen szövetségi tagállami és helyi felelősség, a kívánt államok közti megállapodást nem a szövetségi állammal kell megkötni.
A CEU-ügy a kormány meghátrálásával fordulatot venni látszik, a külföldi egyetemek magyarországi működését szabályzó törvény ugyanis a Soros György alapította CEU elleni kormányzati offenzívaként indult, ami mostanra láthatóan lendületét vesztette. Hogy a törvény mennyire a CEU ellehetetlenítéséről szólt, jól mutatja Lázár János egyik kormányinfós megnyilvánulása, miszerint Soros György migrációs politikája miatt változott a kormány hozzáállása a CEU irányába.
„Itt mi békében megvoltunk egymás mellett CEU – Fidesz-kormány az elmúlt években, a változás ebben akkor állt be, amikor Soros György egy programot hirdetett arra nézve, hogy Európa határait meg kell nyitni, és évente egymillió bevándorlót kell Európába behívni”
– mondta július elején a miniszterelnökséget vezető miniszter.
Bár az egyetem működését illető szankciók most puhulni látszanak, az egész CEU-ügy arra tökéletesen jó volt, hogy a közbeszédben elinduljon Soros György démonizálása, ami július elején, a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” feliratú, Soros György fekete-fehér portréját ábrázoló óriásplakátok kikerülésével ért a tetőfokára. A zsidó üzletembert két világháború közötti antiszemita plakátokra hajazóan ábrázoló plakátkampány ellen sokan tiltakoztak: hazai zsidó szervezetek, sőt az izraeli nagykövet is elítélte azokat. Majd a Sorossal konfliktusban álló izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu visszavonatta a nyilatkozatot a nagykövettel.
A CEU-ügy még március végén kezdődött, ekkor egy, a Magyarországon működő külföldi egyetemek szabálytalanságait feltáró jelentés nyomán nyújtotta be a felsőoktatási törvényt módosító, a külföldi egyetemek hazai működését újraszabályozó tervezetét a kormány, amiről hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a CEU-t érintheti a legrosszabbul. Az 1992-ben alapított egyetem Magyarországon maradása továbbra is kétséges, mivel az újonnan elfogadott jogszabályok szerint, ha nem teljesít addig minden feltételt, 2018 januárjától törvényellenesen működik majd Budapesten.
Megosztás