Hat órakor csak néhány százan gyülekeztek az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt, mire azonban elértek a Ludovikáig, már ezernél is többen voltak a tüntető diákok. A felsőoktatási autonómiáért és az átlátható döntéshozatalért tüntettek, és a kormány hatástanulmányait követelik.
Az elején még csak öt-hatszázan vonultak azon a tüntetésen, amelyet a kormány felsőoktatási reformja ellen szerveztek ez Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elé. Tudósítónk szerint viszont így is nagy hangzavart keltenek, hiszen a tüntetés elején sípokat osztogattak a résztvevők közt.
Az Emmi előtt a diákok ismét elmondták a korábban közzétett követeléseiket: azt akarják, hogy a minisztérium teljes egészében vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztést, valamint az új felsőoktatási törvény tervezetét, és kezdjen széleskörű egyeztetést. A felszólaló hallgatók azt mondták, az egyetem jogi autonómiája már nem biztosított, a tüntetéssel pedig ezt szeretnék visszaszerezni.
A minisztérium előtt felszólalt Deák Dániel, a Corvinus Egyetem oktatója is, aki szerint a „változtatásokat lenyomják az egyetemek torkán, ami sérti a demokráciát”, és bírálta az egyetemek vezetőit is, „akik úgy tesznek, mintha egyeztetnének, pedig valójában inkább az államtitkárt tekintik szövetségesnek”.
A beszédek után a tömeg a Ludovika térre indult, hogy tiltakozzon a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola megszüntetése ellen. A több kilométeres gyalogútnak fél 9-re értek a végére, ekkor már viszont több mint ezren voltak a tömegben, a Ludovikánál pedig várták őket a Wallenberg diákjai is. Az első felszólaló Dinók Henriett, a CFCF jogvédő szervezet kurátora azt mondta,, hogy ez a magyar oktatás történetének sötét napja. Ezzel a Kúria délelőtti döntésére utalt, amelyben kimondták, hogy a Huszár-telepi iskola Nyíregyházán nem szegregál, ezért mégsem fogják megszüntetni.
Fotó: Magócsi Márton
Felszólalt három diák is, egy társadalmi tanulmányok, egy pszichológus és egy filmszakos hallgató, ők mind azt mondták, nincs rá ok, hogy megszüntessék a szakjaikat. Ezután Hammer Ferenc médiakutató lépett a színpadra, és azt magyarázta, hogy az Európai Unió célja 2020-ig a befogadó és kivitelezhető oktatás megteremtése. „A kormány fejjel lefelé fogta meg a papírt” – mondta, szerinte ugyanis mindent fordítva csinálnak. Hozzátette, hogy a kormány intézkedései őt, mint oktatót zavarják a tanításban, pedig neki felelőssége van a diákjai felé. Hozzátette, hogy szerinte csak akkor szabad egy egyetem, ha gazdaságilag, és kutatói szinten is független. Hammer beszéde után az addig sípoló tömeg feloszlott. A szervezők azt követelik a kormánytól, hogy hétfőig hozzák nyilvánosságra az egyetemi átszervezésekről készített hatástanulmányokat.
Fotó: Magócsi Márton
A hallgatók először hétfőn tiltakoztak, miután kiderült, hogy a minisztérium több alapszakot is megszüntetne, köztük a nemzetközi és a társadalmi tanulmányokat is. Bár másnap a Felsőoktatási Kerekasztal több szak esetében is meggondolta magát, a diákok szerint az Emmi valójában nem értette meg a követeléseket. Mai közleményükben azt írták: „Nem néhány szak léte a kérdés, hanem az egyetemi autonómia. Elvárjuk, hogy hozzák nyilvánosságra a törvénytervezet alapjául szolgáló szakmai háttéranyagokat és hatástanulmányokat! Követeléseinket fenntartjuk: vonják vissza az előterjesztést és követeljük a teljes körű érdemi egyeztetést minden érintett bevonásával”.
A 444.hu ma délután azt írta, az egyetemek hétfőig kaptak időt a minisztériumtól, hogy megtervezzék, hogyan alakítanák át a végül megmaradó képzéseket, mert jövő szerdán már szavazni akar róla a kormány. A lapnak nyilatkozó oktatók szerint „vicc, hogy négy munkanap alatt kellene nemzetközi példákkal alátámasztva, rendesen átgondolva, mindenkivel egyeztetve átszabniuk egy teljes képzési szerkezetet”.
Megosztás