Magyarország az egyetlen olyan OECD-tagállam, ahol kevesebb jut most szociális kiadásokra, mint 2007-ben – derült ki a szervezet tagállamainak szociális kiadásairól publikált tanulmányából. A nyugdíjak tekintetében még nem állunk olyan rosszul – Magyarország a középmezőny tagja -, viszont kiemelkedően keveset költünk az egészségügyre és egyéb szociális juttatásokra. Fontos megjegyezni azonban, hogy a közzétett adatok kivétel nélkül az adott ország GDP-je arányában értendőek.
Tanulmányt publikált a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a szociális kiadások alakulásáról a szervezet különböző tagállamaiban.
Ezekbe a kiadásokba beletartoznak a nyugdíjak, a segélyek, az egészségügyi ellátás, egyéb szociális juttatások és ellátások.
A kutatásban összehasonlították, hogy az országok GDP-arányosan mennyit költöttek szociális kiadásokra 2007 és 2014 között. 2014-ben az OECD-tagállamok átlagosan a GDP-jük 22 százalékát fordították szociális kiadásokra, ám a különbségek nagyok: míg Franciaországban 30 százaléknál is több jut ezen kiadásokra, addig például a sereghajtó Mexikóban alig 10 százalék ez az arány.
Magyarország is megszerzett egy nem sok büszkeségre okot adó első helyezést, ráadásul egyedüliként: hazánk az egyetlen olyan OECD-tagállam, amelyik 2014-ben kevesebbet költött szociális kiadásokra, mint 2007-ben. A különbség 2007-hez képest körülbelül mínusz 1 százalék, de 2009-hez képest, amikor Magyarországon csúcson voltak a szociális kiadások, majdnem 3 százalék mínuszt jelent, ami drámai visszaesés. Ennél nagyobb csökkentés csak Görögországban, az Egyesült Királyságban és Észtországban ment végbe.
A kutatás kimutatta, hogy a tagállamok által nyújtott szociális juttattatások főképp pénzbeli ellátást jelentenek, csak a skandináv államokban, Nagy-Brtianniában és Hollandiában jut az egészségügyre és egyéb nem pénzbeli ellátásra ugyanannyi, mint segélyezésre.
Recesszióban többet kellene szociális kiadásokra fordítani
Recesszió idején a szociális kiadások GDP-hez viszonyított aránya növekedni szokott. Vannak azonban olyan államok, amelyekben az utóbbi évek nehéz gazdasági helyzete ellenére jelentősen csökkentek a szociális kiadásokra fordított összegek, legalábbis ahhoz képest, mint amikor a csúcson voltak. Kanadában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Izlandon, és Írországban 1,5-2,5 százalékkal csökkentek a szociális kiadások, a legnagyobb visszaesést – 3,5 százalékot – pedig Észtországban mérték. A leggyorsabb csökkenés egyértelműen Görögország esetében tapasztalható, ahol mindössze két év alatt – 2012 óta – 2 százalékot esett az e célokra fordított összegek aránya.
Közép-Európában egyedül Szlovéniában és Ausztriában magasabbak a szociális kiadásokra fordított összegek, mint Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban viszont alacsonyabbak.
A nyugdíjak jelentik a legnagyobb terhet
A legtöbb vizsgált ország esetében a legnagyobb terhet a nyugdíjak jelentik, azonban ez nagyban függ a népesség összetételétől. Két szélsőségként a tanulmány itt Olaszországot és Mexikót említi. Míg a dél-európai államban a nyugdíjakra fordított összeg a GDP majdnem 16 százalékára rúg, addig Közép-Amerikában ez a 2 százalékot sem éri el, köszönhetően a sokkal fiatalabb népességnek. Az sem mindegy azonban, hogy a munkát végző része a népességnek mekkora pénzbeli juttatásokat kap. Izland a GDP-jének 2,1 százalékát fordítja a nyugdíjakra, 5,3 százalékát pedig a dolgozó népesség pénzbeli juttatásaira. A másik véglet a korábban már említett Olaszország, ahol 15,8 százalék megy el a nyugdíjakra, és 3,3 százalék a munkát végzők támogatására.
Magyarország a nyugdíjak tekintetében a középmezőny tagja: a GDP kereken 10 százaléka megy el rá, mialatt 4,9 százalékot fordítunk a dolgozók pénzbeli támogatására.
Kiemelkedően kevés pénz jut Magyarországon az egészségügyre
A nem pénzbeli szociális ráfordítások tekintetében Magyarország a sereghajtók közé tartozik. Mindössze a GDP 4,9 százalékot fordítjuk az egészségügyre, és 2,4 százalékot egyéb szociális szolgáltatásokra. Mindkét szám nagyon alacsony, az egészségügyi ráfordítások tekintetében azonban csak 4-5 országot előzünk meg: a régiónkból Lengyelországot és Észtországot, a távolabbi országok közül pedig Izraelt, Törökországot, Chilét, Dél-Koreát, és Mexikót.
Megosztás