Keresés

Két tűszedőn múlik, hogy lesz-e AIDS-járvány

A nyolcadik kerületi tűcsere központ bezárása óta több a takarító, több a rendőr, viszont a drogszemét mennyisége nem változott. Mindössze két embernek szabad felszednie a használt fecskendőket az utcákról, terekről, játszóterek környékéről. Egyiküket elkísértük a munkába.

MM_20140923_004
A Losonci téren óvoda és bölcsőde is van | Fotó: Magócsi Márton

“Nyár volt, az a kínais, puha gumis papucs volt rajtam, azt egyből átszúrta egy fecskendő. Ide ültem a padra, itt húztam ki a tűt a talpamból, aztán nyomtam a vért kifelé, hogy el ne kapjak mindenfélét” – mutatja a most már vastag, kék zokniba bugyolált lábát egy 57 éves nő, a nyolcadik kerületi Molnár Ferenc téren üldögélve. Az eset után egy hónapig hasmenése volt, de abban bízik, hogy ennél komolyabb baja nem lett. “Itt van már a környéken az AIDS, annak meg nincs semmi tünete, azért nem volna rossz elmenned egy vizsgálatra” – tanácsolja a mellette ülő, fiatalabb barátnője, aki munkája elvesztése előtt “az egészségügyben dolgozott, igaz, raktárosként”.

Az idősebb nő erre csak megvonja a vállát, lógatja a kezében lévő nejlonzacskót, benne egy megkezdett kenyér fél kilónyi maradékával. Azt mondja, neki végül is mindegy: a férje, akit 9 éven keresztül ápolt, júniusban meghalt, azóta a havi 36 ezer forintos özvegyi járadékból él. Munkát nem talál, így minden napját a hasonló helyzetben lévő ismerőseivel tölti, a tér valamelyik padján.

Könnyen járványt indíthat a hajléktalan prostituált

Nem ők az egyetlenek itt: “A drogosok akár itt, a tér közepén is nyakon szúrják magukat, aztán dobálják a bokrokba a dolgaikat, meg csinálják ott a szexet, sokszor fiú a fiúval” – dől a panasz a padon ülő társaságból. Gyakran látják, hogy fecskendőkkel üzletelnek a parkban, olyan lányok is, akik rögtön utána mennek az Illés utcai CBA környékére, ami esténként állítólag a helyi prostituáltak gyülekező helye. Ilyen körülmények között járványügyi szempontból különösen aggasztó, hogy a Kék Pont tavaszi kampányszűrésen HIV-fertőzött beteget diagnosztizáltak, egy különösen veszélyeztetett célcsoportból: az illető injekciós droghasználó, hajléktalan prostituált.

A Kék Pont 2006 óta működtetett ártalomcsökkentő központot a nyolcadik kerületben, ahol steril fecskendőket osztottak a drogfüggőknek, hogy ezzel akadályozzák meg az AIDS terjedését. A józsefvárosi önkormányzat szerint viszont a Kék Pont csak a droglobbit támogatta, és valójában maga a tűcsereprogram volt felelős azért, hogy növekedett a függők száma, és a kerületben eldobált drogszemét mennyisége is. Az önkormányzat ellehetetlenítette a Kék Pont tűcsere programját, szeptember elején kényszerültek végleg bezárni a kerületi központjaikat. Az alapvető jogok biztosa és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint az önkományzat olyan helyzetet teremtett, amelyben sérül a kerületben élők egészséghez és egészséges környezethez fűződő alkotmányos joga. Az itt lakók leginkább annyit érzékelnek a csatározásból, hogy pár hónapja többen tisztítják a kerület utcáit, és láthatóan megemelkedett a járőrőröző rendőrök száma is, akik a függőket próbálják elkapni – a drogszemét mennyisége viszont nem csökkent jelentősen.

“Meg kell hagyni, most körülbelül tized annyian vannak itt a téren, mint nyáron voltak. Jön a hideg, ilyenkor mindig behúzódnak valahova, meg félnek a rendőröktől. Azok meg két percenként járnak itt fel-alá. A múltkor egy drogos ránktámadott egy farönkkel. Fél perc sem telt bele, és már itt is voltak a rendőrök” – mondja az egyik férfi a Molnár Ferenc utcai padon. Szerinte ettől viszont még nem tűnnek el a drogosok, csak kitapasztalják, mikor és hol nem zavarják őket: a Molnár Ferenc térről például legtöbben a Leonardo da Vinci utca, a Szigony utca és a Losonci tér környékére költöztek.

A pelenka nem a drogosok hibája

Egy korábban begyűjtött, eldobott fecskendő | Fotó: Magócsi Márton
Egy korábban begyűjtött, eldobott fecskendő | Fotó: Magócsi Márton

A hideg, de vakító napsütéses kedd délelőttön nem tűnnek veszélyesnek ezek az utcák. Bár az itt dohányzó, beszélgető emberek főként betört abalaküvegek, elhanyagolt belső udvarok mellett álldogálnak, nem panaszkodnak a kerület tisztaságára: lehetne jobb is, de legalább takaríttat az önkormányzat minden nap. Viszont a takarítók (akik között felosztották a kerület összes utcáját, egyért 2-3 ember felel) nincsenek ennyire megelégedve a lakókkal: “Mire elérünk az utca egyik végéből a másikba, már fordulhatunk is vissza, mert annyi idő alatt teleszemetelik megint. Nemcsak  kis papírdarabokkal, cigi csikkel, hanem mindenféle háztartási hulladékkal. Gyakran még a használt pelenkákat is kidobják az utca közepére, pedig az is veszélyes hulladék. Lehet panaszkodni a drogosokra, hogy mennyit szemetelnek, na de ez nem az ő hibájuk” – mondta a Losonci téren a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat által alkalmazott takarítók egyike.

Nekik nem is szabad hozzányúlniuk ahhoz a szeméthez, amit a drogosok hagynak maguk után. “Ha látok egy fecskendőt, akkor nem nyúlok hozzá, hanem hívom mobilon a tűszedő fiúkat, hogy intézzék el a dolgot” – magyarázta az egyik takarítónő. “Könnyű őket felismerni: vastag talpú cipő, egy “veszélyes hulladék” feliratú keményfedeles doboz, és mint a rák ollói, olyan a vége tűszedő botuknak.” A tűszedőket az önkormányzat alkalmazza, és a munkába állás előtt tájékoztatják őket arról, hogyan kell felszedni a veszélyes hulladékot. Mindőssze ketten dolgoznak naponta a nyolcadik kerület teljes területén. Külön mozognak nap közben, hogy minél nagyobb területet lefedjenek, és mielőbb oda tudjanak érni, ha valahova riasztják őket.

Két tűszedő lohol a teljes kerületben

“Jöhetsz velem, de csak akkor, ha tudod tartani a tempót. Meg azért figyelj a lábad elé ebben a vékony edzőcipőben, amikor a fekáliás helyre megyünk, bárhol lehet tű” – ezekkel a jó tanácsokkal engedte az egyik tűszedő, hogy mellé szegődjünk, amíg bejárta a nyolcadik kerület legrosszabbnak mondott részeit. “Kevés erre csak két tűszedő, de azért bírjuk. Megvan a térkép a fejünkben, felveszünk egy tempót, aztán tudjuk, hogy hol kell lassítani, ahol keresni kell a tűket” – magyarázza loholás közben a 43 éves férfi. Átjárók, járdaszegélyek, virágágyások. Amikor ezeket a területeket nézi át, akár a mondat közepén is megakasztja a beszédét, hogy kellőképp koncentrálni tudjon a munkára. “Na, ez még friss!” – kiáltott fel izgatottan egy kapualjban, amikor meglát egy eldobott, piros, fecskendő tűről származó kupakot. “Ezt még csak pár órája használhatták. Február óta csinálom ezt,  már meg tudom állapítani a tapasztalataim alapján. Ha itt van a kupak, 10-ből 8 esetben a fecskendőt is itt hagyták valahol a környéken” – mondta, és keresgélni kezdett a közeli bokrok aljában – végül nem talál semmit.

Egy fecskendő eldobott darabja és emberi fekália egy bokros részen | Fotó: Magócsi Márton
Egy fecskendő eldobott darabja és emberi fekália egy bokros részen | Fotó: Magócsi Márton

A férfi szerint napi 38-40 használt tűt szednek össze, de délelőtt lappangás van:  “A reggeliek már elmentek, most várják az elemózsiát a dealertől, majd egy-két óra múlva jönnek elő megint, kora délután. Ismerjük már nagyon őket, ki hol szokott lenni, de ők is tudják, hogy mi merre mozgunk. Félnek tőlünk. Persze, mert ha látjuk őket, ahogy éppen csinálják, akkor szólunk a rendőrségnek” – mondta a tűszedő, akinek a helyi lakók viszont nagyon örülnek. Az utcán többen ráköszöntek, mások az ablakból integettek a tűszedőnek, amikor elhaladt a házuk előtt. A férfi azt tartja a legfontosabbnak, hogy az óvodák, iskolák környékén rendben legyen minden: itt kezd minden reggel, hogy eltüntesse azokat az fecskendőket, amelyeket éjszaka a kerítés mellett hagynak, vagy akár bedobnak arra az udvarra, ahol a gyerekek nap közben játszanak.

Titkos razziák

Másik nagy feladatának tartja a különleges bevetéseket, csütörtökönként. Ez az egyetlen nap, amikor bemehetnek olyan házak belső udvarára, lakásokba, amelyekről valaki jelentette az önkormányzatnak, hogy feltehetően tele van drogszeméttel. Az egyszerű takarítók ezeket hívják egymás között önkormányzatis napnak: az önkormányzat szervezi meg, hogy a rendőrség, a közterületfelügyelők és a tűgyűjtők közösen razziázzanak egy helyszínen. “Csak annyit mondok, múlt csütörtök, Auróra utca 3, 30 fecskendőt hoztak ki egyetlen szobából” – súgta bizalmaskodva az egyik takarítónő, hozzátéve, hogy ezek az akciók titkosak, valószínűleg neki sem szabadna tudnia róluk.

(A Józsefvárosi Önkormányzattal heteken keresztül próbáltunk kapcsolatba lépni, hogy feltehessük a tűcsere programmal kapcsolatos kérdéseinket, és engedélyt kértünk arra is, hogy riportot készítsünk egy razziáról. A megkeresést megköszönték, de azt írták, nem tudnak rendelkezésre állni.)

A tűszedő egyórás keresgélés után azt mondja, hogy talán most már eleget láttunk a munkájából, és inkább menne tovább egyedül, mert fél, hogy nem tudjuk majd tartani az iramot, ha riasztják valahova. Sokszor kérnek tőle segítséget a takarítók, sok fecskendőt találnak, a tűcsere program bezárása óta is. “Bezárták a tűcserét? Hát az nem változtat semmin. Ugyanannyi tű kering itt a kerületben, beszerzik ezek valahogy, ha nem innen, máshonnan” – mondta a tűszedő. Hasonló véleményen volt a Dankó utcai Caritas mellett álldogálló két fiatal fiú is. “Ha már túlságosan ismerik az arcodat a patikában, és nem adnak el több fecskendőt, akkor is nagyon egyszerű a képlet: adsz valakinek 500 forintot, hogy menjen be, és vegyen neked. Mindig lesz valami hülyegyerek, aki megcsinálja. Még kevessebért is.”

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!