Négy méter magas, 175 kilométer hosszú kerítést építene a szerb-magyar határra a kormány. Ezt szerdán jelentette be a külügyminiszter. Azt mondta, nem tudnak addig várni, amíg a menekültügyben megszületik a közös uniós válasz. A jogvédők szerint a határzár nem enyhíti a menekültek tömegét, csak eltereli őket és a korrupciót erősítheti.
Négy méter magas kerítéssel zárná le a szerb-magyar határt a kormány. Már utasították is Pintér Sándor belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a 175 kilométer hosszú határszakasz lekerítését. Ezt szerdán jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés szünetében. A szerb felet július 1-jén, a két kormány közötti csúcstalálkozón tájékoztatják a lépésről.
Szijjártó Péter szerint a kerítés felállítása semmilyen nemzetközi jogi kötelezettséget, vagy nemzetközi szerződést nem sért, és nem is egyedülálló döntés. A görög-török, valamint a bolgár-török határon zajló kerítésépítést, illetve az Észak-Afrikában fekvő spanyol enklávék körbekerítését hozta példaként.
Káros hatásai is lehetnek
Valóban nem sért nemzetközi szerződést, ha kerítést épít a határra a magyar kormány, de ez egy szűklátókörű intézkedés, ami alkalmatlan az embercsempészet visszaszorítására, a menekültkérdés megoldására – kommentálta a most bejelentett intézkedést Paradvi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az Abcúgnak. A jogvédő szervezet vezetője szerint a lépés céja világos, ne rajtunk keresztül jöjjenek a menekültek, de lesznek olyan hatásai is, amivel feltehetően nem számol a kormány.
Például növeheti a korrupció kockázatát. A sikerben érdekelt embercsempészek megpróbálják majd megvesztegetni a határőröket a határokon, és lehet, hogy felmegy az embercsempészet ára is. Pardavi Márta emlékeztetett, az évekkel ezelőtti viszonyokra, amikor különféle indokokkal vették le bizonyos összegkre az ukrán, román vagy épp a szerb határon átkelőket.
Az ilyen korrupció most is működik, a szerb hatóságok hétfőn 29 rendőrt, 9 vámost és 1 civilt fogtak el, akiket azzal gyanúsítaak, hogy az utóbbi 15 hónapban a szerb-magyar határ béregi (Backi Breg) határállomásán egy szervezett bűnbanda részeként „nem akadályozták meg a csempészetet és más bűncselekményeket, hanem pénzt és más ajándékokat fogadtak el maguk és a csoport más tagjai számára”, és visszaéléseket követtek el a szerbiai állampolgárok vízummentes utazásával kapcsolatban is.
Pardavi Márta szerint káros hatással lehet ezen a szomszédságpolitikára is egy ilyen lépés. Szerbia magyarországi nagykövete az Indexnek jelezte is, hogy ez nem segíti a menekültkérdés megoldását, ami nem is kizárólag Magyarország ügye, a problémára szerinte az összes olyan országnak, ahol a menekültek áthaladnak, közösen, Európai szinten kellene megoldást találnia. Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter pár napja azt mondta, felkészültek a határ lezárásával járó nehézségekre, de egy ilyen lépést a nemzetközi jogba ütközőnek tekintene. Ennek némileg ellentmond, hogy szerdán a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke arról beszélt, Szerbiának is jól jöhet a kerítés, mert akkor az illegális bevándorlók nem rajtuk keresztül igyekeznek majd észak felé.
A Helsinki Bizottság szerint ugyanakkor a kerítés kevésbé felkészült országok vagy veszélyesebb útvonalak felé irányítja majd a vándorokat, illetve megfosztja őket a menekülés legetőségétől. Pardavi Márta azt mondta, az illegális bevándorlást csak gerjeszti minden ehhez hasonló lépés, mivel nem biztosít lehetőséget arra, hogy jogszerűen érkezzenek menedékkérők az EU területére. Ebben az uniós migrációs politikának is van felelőssége, eleve olyan ország állampolgárainak nem is adnak ki schengeni vízumot, ahonnan nagyszámú menekült távozik.
Európában nincs máshol ilyen hosszú határzár
Bulgáriában tavaly döntöttek arról, hogy kerítést húznak a Törökországgal közös határon a sok illegális határátlépő ellen. Eddig egy 30 kilométeres szakasz épült meg, de az egész határszakaszon kiépítenék a három méter magas, tetején szögesdrótos akadályt. Bulgáriát sok bírálat érte jogvédők részéről a kerítés és a határőrök brutalitása miatt, erről a 444.hu-n olvashat bővebben.
Görögországban egy 12,5 kilométer hosszú szögesdrót kerítést emeltek még 2012-ben, hogy megakadályozzák az illegális határátlépők bejutását. A kérdéses térségben előzőleg napi 100 emberre becsülték a határsértők számát.
A marokkói spanyol enklávék is a kezelhetetlenségig fajuló migrációs nyomás ellen emeltek kerítést Melilla és Ceuta körül. A két város esete azonban speciális, mivel Spanyolországgal nincs szárazföldi összeköttetésük, hanem teljesen marokkói területbe ékelődve fekszenek.
Melillában 33 millió euróért épített a spanyol kormány harmadik kerítést is az addig meglévő kettő körül, hogy visszatartsa az Európába tartó illegáis határátlépőket. A 11 kilométer hosszan húzódó, eredetileg három méter magas kerítést 2005-ben hat méteresre magasították. Ceutában hasonló a helyzet, itt 8,4 kilométer hosszú a hat méter magas kerítés. Mindkét helyen 2005-ben voltak heves próbálkozások a zömében Afrika Szaharától délre fekvő területeiről érkező menekültek részéről, hogy áttörjék a kerítést. Az ostromban sokan meghaltak.
Biztonságos országok
Szijjártó Péter egyúttal bejelentette azt is, hogy el kell végezni azokat a jogi előkészítő munkálatokat, amelyek révén Magyarország az összes EU-s és EU-tagjelölt államot biztonságos országnak minősíti. Ez feltehetően azt jelentheti, hogy átírják a menekültügyi törvényt, mert annak értelmében jelenleg példul Szerbia nem minősül biztonságos harmadik országnak. Erről itt olvashat bővebben.
Szijjártó Péter szerint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy a térségben élő gazdák között felméréseket végeztek, és ők is rendkívül súlyos problémaként említették a bevándorlók vonulását a határ menti területeken. A külgazdasági és külügyminiszter azt is mondta, hogy a belügyminiszterek keddi uniós tanácskozásán kiderült: Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlási kihívás a tagállamok közül.
A külügyminiszter szerint a bevándorlás kérdése az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás, amire az uniós országok keresik a választ, de ennek megtalálása időigényesnek és hosszúnak tűnik. Ezért – bár „reméljük, hogy lesz közös európai megoldás” – Magyarország nem engedheti meg magának, hogy tovább várjon – mondta az MTI szerint.
Kósa Lajos szerda reggel a TV2-ben arról beszélt, hogy órási a nyomás, jelenleg ugyanis ötmillióan vannak úton Európába illegálisan, és „ezeknek töredéke politikai menekült, akit be kell engedni”.
Tavaly május óta mondják
A magyar kormány bevándorlás-ellenes retorikája már tavaly májusban, Orbán Viktor beiktatási beszédével elkezdődött. Orbán akkor azt mondta a Parlamentben: „Nem akarunk bevándorlást támogató politikát, és nem akarunk kezelhetetlen feszültséget okozó bevándorló tömegeket sem, de akarjuk a gyermekvállalás támogatását, és akarjuk a népességfogyás természetes úton történő megfordítását”.
Januárban, a Charlie Hebdo elleni terrorakció megemlékezésén pedig úgy fogalmazott: „Nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani”. Orbán ekkor hozzátette, hogy a politikai okok miatt vándorlóknak meg kell adni a menedéket.
A miniszterelnök áprilisban jelentette be, hogy nemzeti konzultációt indítanak a bevándorlás kérdésében. Ismét elmondta, hogy Európának nincs szüksége bevándorlókra, inkább jó család- és foglalkoztatáspolitika kell. Még ugyanezen a napon nyilvánosságra is hozták, milyen kérdések lesznek a nemzeti konzultációban. Többek közt rákérdeznek arra, hogy a „megélhetési bevándorlóknak” maguknak kelljen-e fizetni az ellátásuk költségét, és hogy a bevándorlás helyett inkább a születendő gyermekeket kell-e támogatni. Idén májusban jött a következő lépés: óriásplakátokon üzennek a Magyarországra érkező illegális bevándorlóknak. Az egész országban kihelyezett plakátokon három féle szöveg olvasható, ezek közül az egyik így szól: “Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”
Közben a Fidesz benyújtotta a menedékjogi törvény módosítását. E szerint lista készülne a biztonságos országokról, a menekültek esetében a tranzitországot is vizsgálnák, és ha az biztonságos, akkor nem kapnának menedékjogot a menedékkérők. A javaslat alapján a magyar rendőrség visszafordíthatná azokat az illegális bevándorlókat, akik biztonságosnak számító harmadik országból kísérlik meg a magyar határ átlépését. Mivel Magyarország jelenleg nem határos olyan országgal, ami nem tekinthető biztonságosnak, ez a lépés gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindenkit visszazavarnának abba az országba, ahonnan megpróbáltak belépni.
Megosztás