Lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében. Az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerült hűtlen kezelés, költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést tesz a hivatal.
A Kehi megállapította, hogy számos esetben indoklás nélkül, utólag módosították az értékelők által adott pontszámokat, úgy, hogy az befolyásolhatta a pályázók esélyeit a támogatások elnyerésére.
A Kehi emellett szabálytalanságokat tárt fel a költségek elszámolásában, és a saját használatra szolgáló tárgyak beszerzésével kapcsolatban is. Több esetben voltak a szerződések visszadátumozva, szabálytalanul csoportosították át a költségeket, és a megvalósítási határidőt is túllépték. Előfordult az is, hogy a kedvezményezettek ugyanazon költséget több támogatási szerződés terhére is elszámolták, illetve olyan cégtől származó számlákat számoltak el, amely az adott időpontban már nem létezett.
A Kehi megállapítása szerint az Ökotárs a pénzek elosztásában sem volt pártatlan: a vizsgált 55 kedvezményezett közül 21 szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között, ráadásul illegális pénzügyi tevékenységet is folytatott. Az alapítvány összesen mintegy százmillió forint összegben nyújtott kölcsönöket, amelyekből a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatásban részesült kedvezményezettek is részesültek. E kölcsönök után az Ökotárs kamatot is felszámított – állapította meg a Kehi vizsgálata.
A Kehi közleménye szerint a támogatások felhasználásával összefüggő szabálytalanságok öt esetben megalapozzák a költségvetési csalás, nyolc esetben a hűtlen kezelés, egyes esetekben pedig a dokumentumok visszadátumozása miatt a magánokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúját.
A Kehi a vizsgált 63 projektből összesen 61 esetben állapított meg szabálytalanságot.
A szervezet szerint az Ökotárs, és a pályázatkezelésben közreműködő konzorciumi partnerei igyekeztek akadályozni a vizsgálatot, emellett pedig feltételezik, hogy a folyamatban lévő nyomozás akadályozása érdekében adatokat töröltek, illetve az elektronikus levelezés egy részét megsemmisítették, vagy a hiányzó papírokat újra legyártották.
Korábban Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója elmondta: az alapítvány a honlapjukon is fellelhető értékelési szabályzattal és a Norvégiával kötött szerződéssel egyaránt összhangban hozta meg a döntéseit.
A pályázatokat előbb egy két- vagy háromtagú (külsőst is magába foglaló) értékelő bizottság pontozta, majd az így előállt listáról a Bíráló Bizottság döntött. Az alapítványnál 7, különböző összetételű Bíráló Bizottság működik. „Ezek az emberek nem bólogató Jánosok, jogukban áll felülbírálni a pontozók véleményét” – tette hozzá Móra.
Dr. Kadlót Erzsébet, Móra Veronika jogi képviselője néhány hete az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy nyilatkozott, hogy nem állja meg a helyét a hűtlen kezelés vádja.
Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs stratégiai tanácsadója és kuratóriumi tagja szerint a norvég adófizetők pénzét a norvégok ellenőrizhetik, más nem. Ők ezt rendszeresen meg is teszik, sőt, még a pályázatok elbírálásának folyamatában is résztvesznek. Fizikailag a pénz amúgy is Norvégiában van, az összegek lehívása pedig szigorú feltételekhez kötött, így mindenki értetlenül áll a sikkasztás vagy a hűtlen kezelés vádja előtt – jegyezte meg Foltányi.
A tiltott pénzügyi tevékenység vádjával kapcsolatban Foltányi korábban azt mondta, hogy ők adtak pénzt bizonyos civil szervezeteknek (évente 4-5 ilyen esetről tud), amiért természetesen kamatot is kértek, de csak annyit, mintha a bankban tartották volna a pénzt. Nem üzleti céllal adták ezeket a pénzeket kölcsönbe, hanem azért, mert ezek a civil szervezetek jellemzően forráshiányosak, és sok esetben a projektekhez szükséges önrészt sem tudták biztosítani, ezért volt szükség effajta segítségre.
Arról már korábban is írtunk, hogy jelen pillanatban nincs olyan hazai jogszabály, ami megfelelő alap lett volna a vizsgálatra. A Kehi azért hivatkozott a számára eljárási hatáskört meg nem állapító, a közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényre, mert maga a kormányzati ellenőrzés feladatait meghatározó államháztartási törvény a nemzetközi szerződés alapján nyújtott támogatások közül csak azok ellenőrzésére ad a Kehinek lehetőséget, amelyek az államháztartáson átfolynak, a norvég pénzek viszont nem ilyenek.
Kerestük az Ökotárs munkatársait, hogy a vizsgálat lezárultával is reagáljanak a vádakra, de egyelőre nem sikerült utolérnünk őket telefonon.
Megosztás