Keresés

Kegyetlen választásokra kényszeríti a hajléktalanokat az elhibázott rendszer

Aki hajléktalanszállóra kerül, azt szinte biztos, hogy kemény választások elé állítja majd a rendszer. Döntenie kell például, hogy aznap rehabilitációra megy-e nappal, vagy a menedékhelyre éjszaka. A hajléktalanok jogvédői és az ellátó intézmények nem győzik hangoztatni a rendszer visszásságait, az Emmi mégis ragaszkodik hozzá. Pedig nem csak plusz adminisztrációs terhelés, hanem visszaélésekre is lehetőséget ad.

Három éve hozták létre, de már nem sokkal az indulása után látható volt, hogy hibás rendszer a KENYSZI (Központi Ellektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről), a hajléktalan-ellátás admninisztrációs rendszere. A lényege, hogy egy adott szolgáltatást igénybe vevő ügyfelet az ellátó intézménynek kell TAJ száma alapján regisztrálnia, így követhetővé válik, hogy ki, mikor vett igénybe ellátást.

Nem is lenne baj a KENYSZI-vel, ha arra lehetne használni, amire elvileg létrejött: javítani az ellátórendszer átláthatóságát és színvonalát. Például, hogy az igénybevett szolgáltatások nyilvántartásával az ellátórendszert a használói igényeire lehessen szabni. Azonban a KENYSZI – az ügyfelek és az ellátó intézmények egybehangzó véleménye szerint – éppen az ellenkezőjét teszi.  Nem csak adminisztrációs bonyodalmakat okoz, hanem visszaéléseket tesz lehetővé, hatására pedig a legrosszabb helyzetben lévők szorulhatnak ki az ellátásból.

Egy hibás találmány története

Egészen idén januárig például előfordulhatott, hogy egy hajléktalan sorba állt egy nappali melegedőnél, ahol csak egy teát fogyasztott el, mert az ellátmány elfogyott, és mert tisztálkodni ott épp nem volt lehetőség. Egy másik ellátó helyen viszont már bukta a meleg ételt vagy a fürdőszoba használatot, mert az ellátására az előző intézmény kapta meg az állami támogatást. Ilyenkor csak az intézmény döntésén múlt, hogy kapott-e ellátást – állami támogatás nélkül.

Az ellátó intézmények ugyanis normatívát kapnak minden egyes náluk regisztrált hajléktalan ember után,  de – ahogy az előbbi példa mutatja, egészen idén januárig egynél több nappali melegedő nem regisztrálhatott egy embert. Ezt a súlyos visszásságot A Város Mindenkiért (AVM) nevű szervezet és több hajléktalan-ellátó intézmény nyomására megszüntetette az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amelyhez a KENYSZI-t működtető Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) is tartozik. Egy másik fronton viszont még lehetetlenebb helyzetbe hozza a kormány a hajléktalan embereket.

Választhat: rehabilitáció vagy éjjeli menedékhely

Az idei költségvetési törvény ezúttal az egyszerre többféle szociális ellátás igénybevételére szorulókat lehetetleníti el – magyarázta az Abcúgnak Udvarhelyi Tessza, az AVM tagja. Ennek következménye ugyanis, hogy az NRSZH kizárta bizonyos szociális és gyermekjóléti szolgáltatások együttes állami finanszírozását.

Egy nap, egy személy után csak egyetlen típusú ellátás költségeit állja az állam ezek közül a szolgáltatások közül:

  • gyermekjóléti központ
  • szociális étkeztetés
  • házi segítségnyújtás
  • időskorúak nappali intézményi ellátása
  • fogyatékos és demens személyek nappali ellátása
  • pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása
  • gyermekek napközbeni ellátása
  • hajléktalanok átmeneti intézményei (átmeneti szállás, éjjeli menedékhely).

A felsorolásból látható, hogy a hajléktalan ellátással sok más típusú szociális ellátás ütközik, Udvarhelyi Tessza szerint jóval többel, mint korábban. Az állami normatívát ütközés esetén az az ellátó intézmény kapja, amelyik előbb regisztrálta az ügyfelet. A másik intézmény döntésén múlik, hogy saját kontójára fogadja-e, vagy elküldi a hozzá másodsorban érkezőt.

Így fordulhat elő, hogy egy hajléktalan állampolgár részt vesz például családgondozáson vagy (szülői) pszichológiai tanácsadáson, aznap éjjel már nem aludhat átmeneti szállón vagy éjjeli menedékhelyen. A szenvedélybetegek rehabilitációjának sem sokat használ, ha a szakellátás helyett – érthetően – az éjjeli szálláshelyet választják. Udvarhelyi Tessza szerint ezzel a szabályozással  – nem tiltja, de nem finanszírozza az ellátást – az állam a szolgáltatókat abban teszi érdekeltté, hogy elutasítsák az ügyfelet.  Az egyre csökkenő állami normatíva miatt pedig egyre kevesebb ellátó intézmény engedheti meg magának, hogy az ütközés ellenére is vállalja az ellátást.

Az ütközések miatt valamelyik ellátónak akár a büdzséje fele is ugorhat

A hajléktalanokat ellátó intézményeknek is több bajuk van a KENYSZI-vel – tudtuk meg Aknai Zoltántól, a budapesti hajléktalan-ellátó intézményeket tömörítő szervezet, a Tízek Társasága elnökétől. A Tízek Társasága egy kérdőíves felmérést készített a rendszer megítéléséről 69 ellátó intézmény részvételével, amiből az rajzolódik ki, hogy

…a KENYSZI nagyon sok szervezet számára többletmunkát jelent, nem javítja a szolgáltatások színvonalát, ráadásul sok esetben kifejezetten káros az ügyfelek és a szakemberek közötti viszonyra.

A konkrétumokról kérdeztük Aknait, aki a Menhely Alapítvány vezetőjeként is tapasztalja a rendszer hátulütőit. “Mióta a finanszírozásunkat a KENYSZI nyilvántartásába bekerülő ügyfeleink számához kötik, sok hajléktalan-ellátó intézmény működése nem stabil” – magyarázta Aknai. Ennek oka, hogy az adott évi állami finanszírozást az előző év végén leadott igénylés alapján kapják az intézmények, akiknek tehát előre meg kell becsülniük, hány ügyfelet kell majd ellátniuk a következő évben. Az adott évben kiutalt támogatás elszámolását utólag ellenőrzi az állam, általában két év az átfutási idő. A fel nem használt állami támogatást pedig vissza kell fizetni.

A KENYSZI rendszer bevezetése óta azt a normatívát is vissza kell utalni az intézményeknek, amit az ütközések, tehát az egyszerre két helyen szolgáltatást igénybe vevők után nem használhattak fel. Aknai szerint viszont ezzel lehetetlen tervezni, az ütközéseket egyszerűen nem lehet megtippelni – mondta. Noha a nappali melegedők ütközése már kikerült a szabályozásból, ezután több szervezetnek milliós visszafizetési kötelezettsége keletkezett. A Menhely Alapítványnak például 50 millió, ami az alapítvány idei költségvetéséből jönne le, és körülbelül a felét tenné ki. “50 százaléknyi bevételkiesés bedőlést jelent bármilyen szervezetnél” – tette hozzá. Az egy nap – egy nappali melegedő szabály eltörlése után még nem tiszta, vissza kell-e majd fizetni a vonatkozó állami normatívát.

Úgy regisztráltak, hogy ott se voltam

Az ellátórendszer alulfinanszírozottsága és a látogatószámhoz kötött normatíva miatt persze megjelentek a visszaélések is. Az AVM akciókutatása szerint például több hajléktalannal előfordult már, hogy az intézménynél, ahová mentek, szóltak nekik, hogy a nyilvántartás szerint ma már nem kaphatnak ellátást . A szervezet egyik aktivistája arról számolt be nekünk, hogy egy XIV. kerületi éjszakai szállón úgy regisztrálták a KENYSZI-ben, hogy ott sem járt már napok óta. A férfi tanúkkal tudja bizonyítani, hol volt éppen akkor, úgyhogy az AVM utcajogásza segítségével  beadvánnyal élt az intézmény ellen, amelyik visszaélt az adataival.

Udvarhelyi Tessza szerint az előbbi eset súlyos visszaélés, és nem egyedi, azonban fontos kontextusba helyezni ahhoz, hogy érthető legyen. “Ezek az intézmények a normatíva miatt csinálják ezt, egyszerűen túl próbálnak élni” – mondta. A KENYSZI szabályainak ezév eleji módosításával úgy tűnik, mintha fejlődött volna a rendszer, amiből valójában folyamatosan vonja ki a pénzt az állam. 2014 végéig például az intézmények a működési engedélyükben meghatározott számú ügyfél másfélszerese (150 százalék) után igényelhettek normatívát, idéntől viszont ez 120 százalékra csökkent. Ez épp a kamuregisztrációval ellentétes dologra: a klienseik számának csökkentésére, a hozzáférés korlátozására ösztönzik az intézményeket. Pont, mint a megszüntetett egy nap – egy nappali melegedő szabály.

Nem kéne ráerőltetni az egyenruhát…

Szolgáltatásalapú finanszírozást javasol Aknai Zoltán a rendszer finomítására. Szerinte ugyanis az a fő probléma, hogy egy nagyon differenciált szolgáltatói palettára akarják ráerőltetni a KENYSZI-t, ami fennakadásokat okoz. Az intézményektől ugyanis lehetetlen és felesleges is elvárni, hogy ugyanazt csinálják. Mindenki másra specializálódott – fizikai képtelenség lenne minden szolgáltatást egy-egy ellátó profiljába bezsúfolni. Addig pedig, amíg a hajléktalanok más-más helyen jutnak csak különféle alapellátáshoz, nem lehet a hozzáférést így korlátozni. A szolgáltatásalapú finanszírozással a különböző szolgáltatástípuskat be lehetne árazni, és ha kell, nem a meglátogatott ellátóhelyek, hanem az igénybe vett szolgáltatástípusok alapján korlátozni – mondta Aknai Zoltán.

Az ügyet azóta az alapvető jogok biztosa is vizsgálta. Az ombudsman áprilisi jelentése szerint a hajléktalan-ellátás biztosítottságát veszélyezteti, tehát “az állam élet- és méltóságvédelmi kötelezettségének teljesítése és a jogbiztonság követelménye szempontjából visszás” a jelenlegi rendszer. A jelentés javasolja az emberi erőforrások miniszterének a KENYSZI működésének és jogszabályi hátterének újbóli felülvizsgálatát.

Az Emmi megkeresésünkre azt közölte, hogy sok esetben jogosnak tartják a civil szervezetek kritikáját, és ezért kezdeményezték a költségvetési törvény módosítását. Például maguk is feloldanák az ütközést az éjjeli menedékhely és az időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátás együttes igénybevétele esetében, mivel az éjjeli menedékhelyek nem nyújtanak teljes körű ellátást. Szintén támogatják, hogy azok is részesülhessenek szociális étkeztetésben, akik éjszaka hajléktalanszállón húzzák meg magukat.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!