X

Kamu egyeztetésekkel vágja át a kormány a civileket

Látszatintézkedés, nincs érdemi munka, alacsony a színvonal – a legtöbb civil szervezet képviselője így értékelte a kormány Emberi Jogi Kerekasztalának első két évét. Bár az alapötlet mindenkinek tetszik, és vannak pozitív tapasztalatok is, a Helsinki Bizottság már kilépett, és mások is követhetik őket.

Rosszul szervezett látszatintézkedésnek tartja a legtöbb civil szervezet az Emberi Jogi Kerekasztalt, amelyet azért hozott létre a kormány 2012-ben, hogy a sérülékeny csoportok problémáiról folytasson párbeszédet az érdekképviseleti és civil szervekkel. A Kerekasztalba 45 civil szervezet jutott be pályázat útján, majd a kormány képviselőivel együtt 12 tematikus munkacsoportra oszlottak. Bár akkor mindenki üdvözölte a kezdeményezést, a civilekkel folytatott beszélgetéseinkből az derült ki, hogy a munkacsoportok kevés eredményt hoznak.

Púp a kormány hátán

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója, Muhi Erika a romaügyi munkacsoportról azt mondta, az elmúlt két évben végig érezték, hogy „az egyeztetés csak púp a kormányzat hátán”, így hiába próbálták tartalommal megtölteni az üléseket. „Javasoltuk, hogy vegyenek napirendre bizonyos kérdéseket, de erre nem voltak hajlandóak. Beszélni akartunk a gyűlölet-bűncselekményekről és a rendőrség etnikai profilalkotásáról, de hiába. Egyszer sem szavaztunk a témakörökről, a kormány által erőltetett oktatási kérdésekhez pedig emberi jogi szervezetként nem nagyon tudunk hozzászólni. Aki viszont kompetens lett volna ebben, azt nem vették fel a csoportba”.

Hasonló képet fest a romaügyi csoportról a TASZ beszámolója is, amelyből kiderül, hogy mivel a gyűlölet-bűncselekményekkel külön munkacsoport foglalkozik, ők a gyűlöletbeszédről és a társadalmi előítéletesség kérdéseiről hiába szerettek volna beszélni, erre nem volt lehetőség. Muhi szerint volt olyan ülés, amire csak nehezen jutottak el, mert későn érkezett a meghívó, ráadásul a csoport szakmailag sem volt hibátlan. „Az egyik ülés előtti este kiküldtek egy háttéranyagot, amelyben több tárgyi tévedés volt. Ez is mutatja, mennyire súlytalan ez az egész”. A Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese, Nagy Gábor részeredményekről beszélt: „Több javaslatunk is volt, főként a megvitatandó témák kapcsán, amelyek egy részét elfogadták és napirendre tűzték”.

Konkrétumok nincsenek, ígéretek vannak

Az LMBT-munkacsoportban viszont úgy érzik, jó színvonalon zajlik a munka, noha egyelőre itt sem tudtak konkrét eredményt elérni. A Háttér Társaság és a Magyar LMBT Szövetség ügyvivője, Dombos Tamás szerint tavaly rendszeresen tartottak üléseket, és ígéretet kaptak arra is, hogy a minisztériumok értékelni fogják az általuk leadott intézkedési javaslatokat. „Alapos szakmai munkát végeztünk, és szép, lassú építkezés folyik” – mondta.

A két szervezet ezen kívül részt vesz az idősügyi, a menekültügyi, a gyermekek és a nők jogaival, valamint az egyéb gazdasági, szociális és kulturális jogokkal foglalkozó munkacsoportokban is, de ezekről már nincs ilyen jó véleménnyel. „A nőjogi csoport rendszeresen ülésezik ugyan, de a civileknek alig volt beleszólása a napirendre kerülő témák meghatározásába. A többi munkacsoportban nagyon gyenge színvonalú a munka: csak egy-két ülést tartottak, és azok jegyzőkönyvei sem készültek el.  A problémákat nem tudtuk felvetni, csak a kormány véleményét hallgattuk meg.”

Dombos a nyilvánosság hiányára is panaszkodott, de állítása szerint hiába kérték, hogy tegyék elérhetővé a jegyzőkönyveket. Az ülések emlékeztetői a tizenkét munkacsoportból hét esetében vannak fent a Kerekasztal honlapján.

A gyermekek jogaival foglalkozó munkacsoport egyik tagja szerint a 2013-ban megtartott két ülésen egyáltalán nem történt érdemi munka. Egy hasonló területen működő szervezet képviselője csak a Kerekasztal első, plenáris ülésén vett részt, de azóta egyetlen meghívót sem kapott, pedig több munkacsoportba is jelentkezett.

Kálozi Mirjam az Autisták Országos Szövetségét képviselte a Kerekasztal plenáris ülésén, amit „igencsak formálisnak” talált, és az volt a benyomása, „a minisztérium pusztán egy kötelezettségnek tett eleget a találkozóval, noha az alakuló üléstől érdemi munka még nem is volt elvárható”. A továbbiakban, a munkacsoportokban ugyan személyesen nem vett részt, de Kálozi az Autisták Országos Szövetségén keresztül „semmilyen érdemi munkáról vagy ülésről” nem értesült a fogyatékossággal élők jogaival kapcsolatban. A TASZ beszámolója szerint az ezzel foglalkozó csoport mindössze egyszer ülésezett.

Kezdődnek a kilépések

A Magyar Helsinki Bizottság szeptember 10-én jelentette be, hogy a civil szervezetekkel szembeni kormányzati fellépés hatására kilép a Kerekasztalból, de az ottani munkával egyébként sem voltak elégedettek. „Sokszor röviddel az ülés előtt kaptunk csak meghívót, a napirendről pedig általában nem kérték ki a véleményünket. Ha mégis, akkor volt, hogy hiába tettünk javaslatot. Nem beszéltünk például az alaptörvény-módosításokról és az új Ptk.-nak a közösséget ért sérelemmel kapcsolatos rendelkezéseiről sem, pedig ezek emberi jogi kérdéseket is érintenek. Persze voltak pozitív tapasztalatok is, de alapvetően ez egy látszatintézmény, és nincs érdemi hatása a jogalkotásra” – mondta Kádár András Kristóf, a Bizottság társelnöke.

Időközben kilépett a Kerekasztalból a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a European Roma Rights Centre is. A NEKI a civil szervezetekkel szembeni kormányzati fellépéssel és a Kerekasztal rossz működésével indokolta döntését.

Információink szerint más szervezetek is fontolgatják, hogy a közeljövőben elhagyják a Kerekasztalt, de vannak, akik a párbeszéd lehetősége miatt úgy érzik, maradniuk kell.

Októberben folytatják

Az általunk megkérdezett civilek azt mondták, tavasz óta egyetlen munkacsoport sem ülésezett, az Igazságügyi Minisztérium szerint pedig októberben várható a folytatás. A tematikus csoportok új vezetőiről egyelőre semmit sem mondanak, és csak az biztos, hogy a Kerekasztalt is működtető Emberi Jogi Munkacsoport élén Répássy Róbert, a minisztérium parlamenti államtitkára váltja Kovács Zoltánt, korábbi társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárt.

Categories: Hirek Politika
Szurovecz Illés:

Comments are closed.