Keresés

Kamerával figyelik meg a rabok ügyvédjeit a miskolci börtönben

A Magyar Helsinki Bizottság megfigyelői szerint törvénytelen és jogsértő, hogy kamera rögzíti az ügyvédek és ügyfeleik megbeszéléseit a miskolci börtönben. A jogvédő szervezet most kiadott jelentésében azt is kifogásolja, hogy a látógatófogadás után meztelenre vetkőztetik a rabokat, miközben plexifal választja el őket a rokonaiktól. 

A Magyar Helsinki Bizottság kedden tette közzé honlapján a miskolci börtönben végzett megfigyelések tapasztalatait összegő jelentését. A jogvédő szervet megfigyelői tavaly júniusban keresték fel a  a miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet.

A jelentés legfontosabb megállapításai:

  • Be volt kamerázva az ügyvédi beszélő helyisége, ami a Helsinki szerint törvénytelen, és még a rögzítés látszata is sérti az ügyvédi titkot és súlyosan korlátozza a védelemhez való jogot. Az intézet ezt az „ügyvédek személyi biztonságával és tiltott tárgyak bejutásának megakadályozásával” magyarázta. Észrevételében azt írta a börtönvezetés, hogy a közvetített kamerakép kizárólag a fogvatartotti tevékenység megfigyelésére szolgál, az üggyel kapcsolatos iratokba történő betekintés – a rendszer technikai szintje miatt – nem lehetséges. 

  • A Helsinki Bizottság felidézi, hogy a Legfőbb Ügyészség korábban állásfoglalást adott ki a kamera ügyében, ennek ellenére továbbra is rögzítik az ügyvéd és ügyfele megbeszéléseit.
  • Általános szabályként lépett érvénybe, hogy a látogatófogadáson („beszélőn”) megtiltották a hozzátartozókkal történő minden testi érintkezést (kézfogást, ölelést, puszit, csókot). Ez az egységes tilalom a gyerekekre is vonatkozik.
  • Az előző monitorozó látogatás óta plexilap választja el a fogvatartottakat és rokonaikat. Ennek ellenére a beszélő után minden elítéltnek meztelenre kell vetkőznie és guggolnia kell az őrök előtt, még a jó magatartású rabokkal sem tesznek kivételt.
  • A nem dolgozó fogvatartottakat átlagosan napi négyszer, míg a dolgozókat napi tízszer motozzák át.
  • A jelentésben megjegyzik, hogy annak ellenére végeznek ilyen szigorú ellenőrzéseket, hogy 2016-17-ben 1 millió átvizsgálásra vetítve eddig összesen 8 esetben találtak kábítószer-gyanús anyagot, mobiltelefont vagy SIM-kártyát.

  • A telefonálás magas költségei akadályozzák a kapcsolattartást a családtagokkal. Ezzel nem csak a kapcsolattartás joga került veszélybe, de az is, hogy a sikeres társadalmi visszailleszkedésüknek legyen némi esélye.

  • 160 százalékos a zsúfoltság a miskolci intézetben.

A teljes, 39 oldalas jelentés itt olvasható. 

Közleményében a Helsinki Bizottság felidézi, hogy 1999 óta végeztek börtönmegfigyeléseket a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BVOP) kötött megállapodás alapján, amelyet az országos parancsnok tavaly októberi hatállyal mondott fel egyoldalúan. 2017-ben még három börtönbe sikerült bejutniuk, ezek egyike volt a miskolci. Ezenkívül a kaposvári és az egri intézetbe jutottak el megfigyelőik. Utóbbi esetben még nem készült a jelentés.

A jogvédő szervezet szerint tavaly számos ponton szigorodtak a körülmények a börtönökben, a BVOP központilag megnyeste a fogvatartotti jogokat. A miskolci jelentés is ezt dokumentálja; hogyan mentek végbe ezek a változások, és milyen hatásuk lett a börtön belső életére. Korábban már írtunk róla, hogyan vált keményvonalassá az utóbbi időben a büntetés-végrehajtás vezetése, erről itt olvashat bővebben. A címlapi kép forrása a Helsinki Bizottság vonatkozó jelentése.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!