Többnyire üresek a hűtők, de a rászoruló szülők minden nap főznek gyerekeiknek Rozsályon és Tisztabercelen, ahol az önkormányzat nem jelentkezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyerekétkeztetési pályázatára. A programmal az éhező gyermekeken segíthetnének, de a helyi vezetés attól tart ezzel leszoktatnák a szülőket a főzésről.
“Eddig volt, idén valahogy elmaradt”. Lázár János szomorúan állapítja meg Rozsály peremén álló háza udvarán, hogy idén nyáron nem mennek iskolás unokaöccsei és unokahúgai delente a község iskolájába ebédelni. A román határ közelében, a szatmári síkon fekvő Rozsály azon települések közé tartozik, amelyek nem pályáztak az Emmi gyermekszegénység elleni programja keretében szervezett nyári gyerekétkeztetési támogatásra.
A nyugdíjas, rossz szemére és más bajaira sok gyógyszert szedő férfi szerint tavaly nem csak az étel miatt, de a közös játék miatt is szívesen mentek a gyerekek ebédelni. “Itthon is főztünk, maradt is belőle.” A program híján idén nyáron azonban teljesen maguk oldják meg a gyerekek ellátását. Mit főzöl Ivett? – továbbítja kiáltva menyének az erre vonatkozó kérdésünket. Káposztás tészta és rántott karfiol készül, az egyik melléképület melletti hevenyészett féltető alatt álló csálé sparhelton.
> Magyarországon 36-54 ezer gyerek rendszeresen éhezik, több mint 200 ezer pedig időnként nem jut megfelelő mennyiségű élelemhez. Nekik különösen fontos a közétkeztetés, nemcsak az iskolai időszakban. Ennek érdekében 2002-ben vezették be a szociális nyári gyermekétkeztetést, ami rendszeres meleg étkezést nyújt a rászorulók egy részének. Az Emmi pályázatán idén is számos település indult (itt megtalálhatj a listát pdf-ben). A pályázat keretében anyagi támogatást nyújtanak ahhoz, hogy a gyerekvédelmi támogatásra jogosult családok gyermekeinek ebédet biztosítsanak.
Nincs önerő, vagy akarat
Több település vezetője azonban nem kérte ezt a támogatást. Az Abcúg kérdésére volt, ahol azzal indokolták az érintett önkormányzatok, hogy felújítás alatt áll az iskolai konyha, és nem tudtak volna főzni, másutt az önerő hiánya miatt nem pályáztak, de voltak olyan települések, amelyek szándékosan nem adtak be pályázatot.
Rozsályon sem pályáztak. Ezen nem múlik, hogy kapnak-e enni – mondt az illetékes jegyző az Abcúgnak telefonon. Szerinte a családok meg tudják oldani a gyerekek ellátását. Sokan termelnek maguk is élelmiszert a kertben, és sokan uborkáznak is. A település önellátó falu, a menzán iskolaidőben az önkormányzati földeken megtermelt zöldségeket főzik. Azért Lázár Jánosékon kívül más is volt, aki örült volna, ha idén is megy a program, és egy, a témában készült tanulmány szerzői is jelezték az Abcúgnak: a fehérgyarmati kistérség nem pályázó falvaiban koránt sem rózsás a helyzet.
A tél a kutya
Csilla és Béla négy gyereket nevel, kettő közülük tovább fog tanulni középiskolában. A szülőknek könnyebséget jelentene a nyári étkeztetés, elsősorban azért, mert többet járhatnának napszámba, ha nem kellene otthon főzni. Csilla azt mondta, húslevest és túrós tésztát készített kedden. Férje szerint viszont nem a nyári időszakkal van a gond, hanen a télivel. Amikor nincs napszám, és hideg van. Ráadásul idén várhatóan nem fognak kapni tüzelő segélyt az önkormányzattól. “A tél a kutya!” – mondja dühösen, majd elkerekezik, mert kezdődik a délutáni napszám. A két házzal odébb lakó Sarolta is azért örülne ha lenne étkeztetés, mert akkor többet tudna a párjával közösen gondozott uborkával foglalkozni. Ő lecsót főzött aznap a gyerekeinek, akik azonban inkább a süteményeket szeretik.
A faluban és általában a környéken sokan termesztenek uborkát. A két-két és fél hónapos nyári szezon alatt több százezer forint bevételre is szert lehet tenni egy-egy uborkaültetvénnyel. Saroltáék 1600 méternyivel foglalkoznak, azt tervezték, hogy a bevételből új házat vehetnek a mostani lelakott helyett, de az időjárás közbeszólt. A május végi nagy jégverés után újra kellett indítani az uborkanevelést, és várhatóan nem fog annyit hozni, amire eredetileg számítottak, így bizonytalan a költözés.
A cigánysor majd’ minden második házánál foglalkoznak uborkával. A házak mögött sűrű sorokban zöldellik a karók közé feszített hálóra felfuttatott uborka. Kedd dél körül sokan éppen a műtrágyát keverték az öntözővízhez, amit csöpögtetős rendszerrel juttatnak a növények tövére. Az eszközöket, a szivattyút, az öntözőcsöveket, a műtrágyákat, a növényvédő szereket, a magokat bizományba kapják, ezek költségét a leadott uborka után járó pénzből vonják le tőlük. Munka pedig sok van vele: hajnalban kell kelni, hogy még a nagy hőség előtt le tudják szedni az éppen beérő termést, aztán elvinni az átvevőtelepre, majd méret szerint szétválogatni a megfelelő géppel.
Elmehetne napszámba
A gyerekek 70-75 százaléka éhesen fekszik le – Bak Béla, a szomszédos Tisztaberek cigány kisebbségi önkormányzatának képviselője szerint ezért is lenne szükség a településen a nyári étkeztetésre, de itt sem pályázott az önkormányzat. Többen is hiányolják. “Nem arról van szó, hogy nincs meg a gyerekeknek, ami kéne, de ami jár az jár” – mondja a négy cingár gyereket nevelő Éva, aki a közeli Túrricsét hozza fel példának, ami pályázott, és nyert is támogatást. Éva azt mondja, káposztás paszulyt főzött kedden, a gyerekek meg is ették, ők nem válogatnak. A nő szerint azért is jó volna, ha lenne nyáron is étkeztetés, mert akkor így hó vége felé ő is elmehetne napszámba, és máris kétszer akkora lenne a család bevétele, mint úgy, hogy otthon marad vigyázni és főzni rájuk.
A szomszéd utcában Dezsőék is hiányolják ezt a lehetőséget, de, mint mondja, így is megoldják az unokák etetését. Egyikük kedvence a mákos tészta, az előző nap az volt a menü. Itt, a Haladás utca sarkán azonban kisebb vita alakul ki az egyik csenevész fa árnyékban gyükekező helyiek között arról, hogy valóan nem kapnak-e szervezetten élelmet a gyerekek a településen: az épp arra bicikliző Lázár András szerint – aki az önkormányzatnál szokott kisegíteni – napi háromszor lehet enni a közösségi házban, de Dezsőék állítják, voltak fenn a gyerekekkel két hete, és akkor nem kaptak semmit. “Úgy volt, hogy megszűnik, mert nincs rá keret, de aztán lett” – mondta Lázár András. A közösségi házban valóban lehet enni, annak, aki arra jár, de ezt nem a helyi önkormányzat szervezi, hanem a kistérségi társulás. Itt játékos foglalkozásokat is tartanak, mondják az ott dolgozók, akik szerint általában 15-20 gyerek jár fel rendszeresen. Ők hol egy-egy szelet kenyeret, hol főtt ételt, vagy zöldséget kapnak, de előfordul, hogy bográcsoznak is, de szűkös a keret.
“Leszoktatjuk a szülőt arról, hogy főzzön.”
Kónya Géza (Fidesz-KDNP) polgármester szerint ez nem jó, és többek között ezért is döntöttek úgy néhány környékbeli település vezetőjével együtt, hogy nem adnak be pályázatot a nyári gyerekétkeztetésre. A másik ok az örök elégedetlenség volt. “Mindig ment a vita: ki miért kapott, ki miért nem, vagy hogy ki mennyit kapott” – mondta az Abcúgnak. Ezért inkább egyéni segélyt fizetett az önkormányzat azoknak a családoknak, amelyek jogosultak lettek volna az étkeztetésre. Ha pályáznak, az 3 millió forintba került volna, de így több mint hatmilliót fizettek ki, a körülbelül kétszáz érintett gyerek családjának. A polgármesterek szerint viszont jobb így, mert “Előrébb vannak avval, hogy a szülő azt vesz, amit éppen akar.”
Kónya Géza elismeri, hogy sok gyermek éhezik önhibáján kívül, de ha valaki szül, szerinte az ő kötelessége a gyerek megfelelő nevelése. Valóban vannak, akik rászorulnak, de sok olyan van, hogy érdemes megnézni, a szülő mit tett azért, hogy jól nevelje fel a gyereket – mondta.
A témában korábban készült egy kutatás is, ami más mellett részletesen taglalta az önkormányzatok elutasító magatartásának okait is, itt elolvashatja a levont tanulságokat. A tanulmány szerzői korábban arról is beszéltek, hogy gyakran nem merik bevallani a szülők, ha nem jut elég étel a gyereknek. Az mindenesetre érdekes tapasztalat volt, hogy a Rozsályon és Tisztabercelen megkérdezett családok többségénél alig volt valami a hűtőben, ha egyáltalán volt hűtőjük.
Megosztás