Keresés

Olaszliszka ne a gyilkosságról, a boráról legyen híres

Biztos, hogy a mélyszegénységből az éhbérért végzett utcasepréssel, viárgültetéssel, árokásással lehet a legjobban kiemelkedni? A Polgár Alapítvány alacsony összegű kölcsönt nyújt hátrányos helyzetű romáknak, hogy vállalkozóvá váljanak, és elkezdjenek a piacra termelni. Olaszliszkán éppen az ország első cigány borászata jön létre.

“Amikor először mentünk ki dolgozni a szőlőbe, a szomszédok hívták a rendőrséget: jönnek a cigányok szőlőt lopni! Ma már látják, hogy normálisan dolgozunk, ma már nyolcvan hektáron” – mutat büszkén a köd fedte hegyoldalra Fercsák László, akinek az a vágya, hogy Magyarország első cigány borásza legyen.

Fercsák László az Olaszliszka melletti szőlőben | Fotó: Magócsi Márton
Fercsák László az Olaszliszka melletti szőlőben | Fotó: Magócsi Márton

háromgyerekes, 31 éves férfi Olaszliszka nyomorúságos cigánytelepéről, pusztán nyolc általános elvégzése után küzdötte föl magát idáig. Három évvel ezelőtt kezdett a Tokaj-Hegyalja lankáin gazdálkodni: a Polgár Alapítványtól kapott hitelbőlt szőlőt bérelt, munkásokat alkalmazott, a megtermelt szőlőt pedig helyi kereskedőházaknak adta el. Fercsák az első évben 1o hektáron dolgozott 8 állandó munkással, majd az első év sikerei után megháromszorozták a bérelt területet. Idén már nyolcvan hektáron gazdálkodtak, 25-27 emberrel. “Az első két évben nyereséges volt a vállalkozás, de idén szerencsétlenek voltunk. Alacsony volt a felvásárlási ár, ráadásul októberben jött kétszer három nap eső, és lerohadt a szőlő fele” – mérgelődik Fercsák, de azért nem csügged. Bízik a jövő évi jobb termésben, és azt is tervezi, hogy nemcsak szőlőt fognak művelni, hanem belevágnak a bortermelésbe is.

Olaszliszkai roma, az a vég

A vállalkozásban részt vevő két fiatal fiú, Ádám és Károly annak örülnek a leginkább, hogy a tisztességesen elvégzett munkáért a közmunkánál jóval nagyobb bért kapnak, és bebizonyíthatják: a cigányok is tudnak dolgozni, ha kapnak munkát. Az nem segít az előítéletek leküzdésében, ha az ember Olaszliszkáról származik.

“Ha azt mondom, hogy olaszliszkai vagyok, az bélyeg. Olaszliszkai roma, az meg már a vég. Érzi azt az ember belülről, hogy máshogy bánnak vele, ha elmegyek a kórházba, vagy a hivatalba, vagy a postára” – mondja egy idős férfi a falu “alvégén”, nem messze Szögi Lajos koszorúkkal borított emlékművétől. Már nyolc éve, hogy a férfit meglincselték a cigánysoron, miután elsodort az autójával egy helyi kislányt. Az évfordulón a Gój Motorosok azóta is minden évben felvonulást tartanak a faluban.

A nyolc éve meglincselt tanár, Szögi Lajos emlékműve | Fotó: Magócsi Márton
A nyolc éve meglincselt tanár, Szögi Lajos emlékműve | Fotó: Magócsi Márton

“Azt akartuk, hogy eltűnjön az olaszliszkai bélyeg. Olaszliszka ne a gyilkosságról, hanem például a szőlőtermesztésről legyen híres. Egy olyan projektről, ami a cigányok ötlete volt, mi segítettünk, ők pedig sikeresen működtetik” – mondja Szőke Judit, a Polgár Alapítvány elnöke.

magánalapítványt hat évvel ezelőtt azért hozták létre, hogy hátrányos helyzetű romák felemelkedését segítse. “Az induláskor megkerestük az önkormányzatokat, hogy segítsenek. Például adjanak földet, amin az emberek gyógynövényeket termeszthetnek, vagy szállítóeszközt, raktárakat. Hat évvel ezelőtt az önkormányzatok még azt mondták, hogy nekik ehhez semmi közük, nem tudnak segíteni nekünk, mert a munkanélküliség megszüntetése állami feladat” – mondta Szőke Judit. Ehhez képest óriási változás volt, hogy öt év alatt a legfőbb munkáltatókká váltak az önkormányzatok. “A közmunka a legkevésbé kockázatos vállalkozás. Mindent a mi adóforintjainkból fizetnek, az önkormányzatnak gyakorlatilag semmit nem kell hozzáadnia.”

A Polgár Alapítvány olyan alternatívát szeretne nyújtani, amely a tartós munkanélkülieknek a közmunkánál jobban fizető, értelmesebb munkát ad, és amelyben kevésbé vannak kiszolgáltatva az emberek a helyi hatalomnak. Azt szeretnék elérni, hogy a munkanélküliek valamilyen formában vállalkozókká váljanak: a helyi emberek ötleteit az alapítvány alacsony összegű, kamatmentes kölcsönnel és mentorálással támogatja. Az alapítvány kezdeményezte a kezdetben európai uniós forrásból, kísérleti projektként elindított Bangladesből származó szociális mikrohitelezési programot is. Tesztelték, hogyan lehetne a magyar viszonyokra szabni. Bár az EU elégedett volt az elért eredményekkel, a magyar állam nem találta támogatásra érdemesnek a koncepciót, így az erre a célra létrehozott külön szervezet jelenleg csökkentett üzemmódban, kizárólag magánadományokból folytatja a programot.

Munka kellene, de kevés az ötlet

“Az a baj, hogy a szegény településeken általában nincs senkinek semmi ötlete és hite sem, hogy gondolkozzon azon, hogy hogyan tehetné jobbá a sorsát. Mindenki nagyon szeretné, ha megnyílna egy üzem, és mehetnének dolgozni, de képzettség, tudás, minden nélkül”- mondja Szőke Judit.
Az alvég Olaszliszkán | Fotó: Magócsi Márton
Az alvég Olaszliszkán | Fotó: Magócsi Márton

A Polgár Alapítványnak az a célja, hogy a hátrányos helyzetű településen megtalálják azokat a vállalkozó szellemű, lelkes embereket, akik képesek arra, hogy a helyi közösségben vezető szerepet töltsenek be, de emellett alkalmasak arra is, hogy egy budapesti alapítvánnyal tartsák a kapcsolatot. “Az Alapítványnak van foglalkoztatási programja, roma tehetségkutató programja és krízisprogramja is. Általában az utóbbival megyünk oda a településre: jó minőségű adományokat viszünk a lakosoknak, így vesszük fel velük a kapcsolatot. Megnézzük, hogy van-e olyan ember, akivel érdemes együttműködnünk. Azt hittük, egy ilyen sok sebből vérző településen, mint Olaszliszka, egy budapesti alapítvány csak belebukni tud a projektbe, viszont Lacival szerencsénk volt.”

Fercsák Lászlót már 23 évesen megválasztották a cigány kisebbségi önkormányzat elnökének. “Mélyvíz volt az nekem, két nap múlva rögtön jött a gyilkosság. Tévében kellett nyilatkozni, lenyugtatni a kedélyeket” – emlékszik vissza Fercsák. Az 1800 fős Olaszliszka ma is két részre van szakadva: a lakosságának negyven százaléka cigány, ők laknak az alvégen, a magyarok a felvégen. Az óvodába, iskolába csak cigányok járnak (175 magyar gyereket inkább a környező településekre utaztatnak a szüleik), de még azt is lehet tudni a faluban, hogy melyik a cigányok kocsmája, és melyik a magyaroké. Fercsákot a felvégen, és az alvégen is jól ismerik. Azt mondják, ő paterolta ki a faluból az uzsorásokat, kisboltot nyitott, és őstermelőként már korábban is foglalkozott szőlőtermesztéssel.

Olaszliszka roma szÅlÅtermelÅk
Fercsák László | Fotó: Magócsi Márton

“13 éves koromtól dolgozom a szőlőn, elles az ember ezt-azt, a metszést, hajtásválogatást, a permetezést. Itt Tokaj-Hegyalján a borászok nagy része cigányokkal dolgoztat. Nekem mindennel el kell számolnom, az alapítványnak fizetem vissza a kölcsönt, az emberek bérét meg főleg munkahelyteremtő pályázatokból, bértámogatással fizetjük” – mondja Fercsák. Az első évben olyan embereket alkalmazott, akik értettek mindenhez, és be tudták tanítani azokat, akik utánuk jöttek. Fercsák hat havonta lecseréli a munkás gárdát, hogy akik már megtanulták a borászat alapjait, máshol vállalhassanak munkát, vagy akár Fercsákhoz hasonlóan saját vállalkozást indíthassanak be.

Polgármester is lehetett volna, borász lesz

“Laci azt csinálja nagyon jól, hogy nem gádzsósan vezeti az embereket, hogy ha egy nap nem jössz, ki vagy rúgva. Alkalmazkodik a nincstelen emberek zavaros életéhez, sajátos rendet tart fent. Nem baj, ha valaki otthon marad egy nap a beteg anyjával, majd ledolgozza máshogy” – mondja Szőke Judit. Másrészt Fercsák nem elégszik meg a szőlőműveléssel, folyamatosan új kezdeményezésekkel áll elő – Szőke szerint Olaszliszka jó példa arra, hogyan lehet egy településen megvalósítani egy valóban komplex programot, ami a foglalkoztatás mellet az élet más területein (lakhatás, oktatás, érdekvédelem stb.) is változást képes elindítani.

A Dankó Pista utca, az olaszliszkai cigánytelep | Fotó: Magócsi Márton
A Dankó Pista utca, az olaszliszkai cigánytelep | Fotó: Magócsi Márton

Fercsák például felkereste az olaszliszkai elhagyott házak tulajdonosait, és megszervezte, hogy olcsó bérleti díj fejében a legrosszabb helyzetben lévő cigánysorról, a Dankó Pista utcából néhány család átköltözhessen jobb körülmények közé. Pályáztak a Roma Oktatási Alaphoz is, 5 millió forintból felújítottak és kibéreltek egy házat, ahol délutánonként tanodai foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek. Fercsák tanulni is elkezdett: beiratkozott egy Aranykalászos Gazda tanfolyamra, mert igazi borász szeretne lenni Tokaj-Hegyalján. “Ha már dolgozunk, azzal nem csak 5-1o millió forintot szeretnénk megkeresni, annál jóval többet. Eddig szerencsére mindig úgy volt, hogy amit elkezdtem, azzal még nem volt gond – kivétel a termés, ha rossz volt az idő.”

“Cigány polgármester is lehetett volna belőle, de nem indult. Nem tudja jól koordinálni az embereket. Vannak olyanok, akik meg tudnák fojtani egy kanál vízben, mert olyan kocsival jár, amire nekünk sem telik” – mondja két férfi egy felvégi kocsmában. Azt mondják, teljes nyugalom azért még mindig nincs a faluban, abban viszont cigány, nem cigány is egyetért, hogy a meglincselt Szögi Lajos emlékművét ki kellene vinni a temetőbe. “Most már ne legyen mindig szem előtt, nem kell mindig felszaggatni a régi sebeket.”

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!