Keresés

Játszóterekkel és start-upokkal hódítana vidéken a Momentum

_HD40140
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke I Fotó: Hajdú D. András

A Momentum Mozgalom nagyot ment az olimpiás aláírásgyűjtéssel, de alig vannak terveik, mit akarnak csinálni a kistelepüléseken. Két éve szerveződnek, mégis csak most kezdik faggatni a vidékieket, mi bajuk az élettel. Nem álltak be semmilyen ideológia mögé, de a fiatalok pártja sem akarnak lenni. A szélsőségeseken kívül bárkit beengednek, de nem tudják, mi lesz, ha összefeszülnek a holokauszttúlélők és az elhurcolt kulákok leszármazottai. Pedig jó lenne kitalálniuk, mert az LMP ebbe már beleszakadt. Körbejártuk, hol bukhat el a Momentum Mozgalom. 

Jött egy MSZP, jött egy Fidesz, jött egy Momentum. Kérdőjel. Figyelünk.

– mondta egy középkorú, szegedi férfi február 24-én Pottyondy Edinának, a Momentum Mozgalom koordinátorának. Ez volt a Momentum első vidéki rendezvénye azután, hogy több mint 266 ezer aláírást gyűjtöttek össze Budapesten az olimpiáról szóló népszavazáshoz. Azóta jártak már Komáromban, Balassagyarmaton és Győrben is. Decemberre megalakítanák az összes vidéki alapszervezetet, jövőre pedig elindulnának a választásokon.

Nincs ideje elolvasni a cikket? Hallgassa meg!

A vidéki eseményeket egy kaptafára szervezik: először előadást tartanak a Momentum megalakulásáról és alapvető céljairól, aztán öt-tíz fős csoportokban alaposan kikérdezik a helyieket a problémáikról. Az egyik ilyen szegedi csoportban gimnazista és egyetemista fiatalokon kívül három középkorú és egy nyugdíjas érdeklődő vett részt.

Az órákig tartó beszélgetésben olyan gondok jöttek elő, mint a hálapénz, a kórházi várólisták, a tekintélyelvű orvos-beteg viszony, a rossz minőségű iskolai kréták, vagy a látványos, de használhatatlan digitális táblák. A momentumosok egységes kérdőíveket használtak: külön rákérdeztek a lakhatási lehetőségekre, az albérletárakra, az úthálózat és a tömegközlekedés minőségére, valamint a helyi politikai viszonyokra is. “Botkával az az egyetlen baj, hogy MSZP-s. Az önkormányzati választáson szerintem rá szavaznék, de az országoson semmiképp” – mondta például egy gimnazista fiú, Pottyondy pedig szorgalmasan jegyzetelt. 

A momentumosok büszkék rá, hogy a népszavazási kampány előtt két évet szántak a szerveződésre, mert ezzel máris tudatosabbak voltak, mint az elmúlt években indult mozgalmak bármelyike. Valójában mégsem látni, mire készülnek, mert csak most, a szegedihez hasonló gyűléseken kezdték el összeszedni, mit kellene csinálni vidéken. A “cselekvés kis köreit” akarják létrehozni, amelyek “nemcsak pofáznak, hanem cselekednek, szolgáltatnak és létre is hoznak valamit” – mondta Fekete-Győr András, a Momentum elnöke.  

_HD49963
Fekete-Győr András a Momentum Mozgalom Rózsa utcai központjában I Fotó: Hajdú D. András

Szerinte ilyen szolgáltatás lehet például az, ha a kormány által dominált vidéki lapok helyett valós információforrásokat kínálnak az embereknek, vagy ha iskolán kívüli oktatást szerveznek idegen nyelvből, informatikából, vagy amiből épp szükség van rá.  “Ezt nem lehet egy központból megmondani, helyben kell majd kitalálniuk. Mi legfeljebb iránymutatást és erőforrást adhatunk. Ha improvizatív színházat akarnak csinálni a fiataloknak, akkor csináljanak, ha a vállalkozásindításról akarnak előadásokat szervezni, szervezzenek azt. Folyamatosan tartani fogjuk a kapcsolatot a helyi szervezetekkel, ezért felel a hálózatépítési munkacsoportunk”. Azt viszont még nem határozták meg pontosan, miben lesznek önállóak az alapszervezetek, és miben nem.

Fekete-Győr szerint az utóbbi években alakult pártok, mint az Együtt vagy a Párbeszéd a hibás megközelítésük miatt nem tudtak kitörni Budapestről. “Nem tudom, mindegyikükre jellemző-e, de van az a kioktató és arrogáns jelenség, amikor lemennek Budapestről vidékre, és megmondják a tutit. Adnak egy kis pénzt, hogy csinálják, amit mondanak, és soha többé nem térnek vissza. A Momentum tök más. Mi nem válaszokat adunk, hanem kérdezünk”.

Budapesten kívül eddig Szegeden alakult momentumos alapszervezet, ők tavaly ősz óta dolgoznak. Eddig két egyetemi beszélgetést szerveztek, egyet Európa és az iszlám kapcsolatáról, egyet pedig az amerikai elnökválasztás tanulságairól. Mihálik Edvin alapszervezeti elnök szeretne kimozdulni az egyetemi közegből, de hogy konkrétan hogyan, azt csak a szegedi rendezvény összegzése után fogják kitalálni. Szerinte a játszótérfelújítástól a jogsegélyig sok minden szóba jöhet.

20170205 Nolimpia Momentum Mozgalom aláírásgyűjtés a budapesti olimpiáról szóló népszavazásért
Fotó: Magócsi Márton

Nem véletlen ez a tanácstalanság, hiszen országos hálózatot építeni egyáltalán nem könnyű. Az utóbbi 10-15 évben egyedül a Jobbiknak és az LMP-nek sikerült valamennyire, ráadásul a Jobbik erősen szélsőséges és leegyszerűsítő üzenetekkel kampányolt, amivel mindig könnyebb tömegeket megmozgatni.

Boros Tamás, a Policy Solutions elemzője szerint a Jobbik és az LMP már meglevő társadalmi szerveződésekre épültek rá. A Jobbik eleinte az egyetemi HÖK-ökre, később a szélsőséges, nacionalista csoportokra, az LMP pedig a zöld, környezetvédelmi és más civil szervezetekre. A Momentumnál ez jórészt hiányzik, bár Fekete-Győr szerint próbálnak építeni a szakkollégiumi hálózatra és egyetemi szakmai körökre is. A HÖK-öktől viszont inkább óvakodnak. “Mutass egy olyan HÖK-öt, ahol nem lopják szét a hallgatókra szánt pénzeket” – mondta.

“Szerencsés együttállás volt, hogy az alapító elnök, Kovács Dávid egyben HÖK-elnök is volt” – emlékezett vissza a Jobbik kezdetére Nagy Ervin, a párt egykori alelnöke. “Jobboldali újságírókat, értelmiségieket hívtunk meg egyetemi rendezvényekre: Bayer Zsoltot, Tóth Gy. Lászlót és másokat. A párt még meg sem alakult, de már hatvan egyetemi szervezetünk volt. Amikor 2002-ben a jobboldal elvesztette a választást, mi pedig kijöttünk az egyetemről, tudtuk, hogy pártot kell csinálnunk”.

“Fáradságos időszak volt, ahová hívtak, mentünk” – mondta a jobbikos alapszervezetek létrehozásáról. “Megvolt az az előnyünk, hogy a MIÉP-ből kilépett önkormányzati képviselők bennünk látták az új radikális jobboldali pártot, ezért sokszor hívtak minket vidéki rendezvényekre”.

Egy volt LMP-s koordinátor szerint a zöld mozgalmi hálózat mellett jól jött a szervezkedéshez Schiffer András telefonkönyve is, aki amúgy is politikailag aktív családból származik, “egész életében erre a szerepre készült. Az a típusú ember, aki már az iWiW-en is célzottan gyűjtötte az ismerőseit. Minden megyében volt valaki, akit fel tudott hívni, hogy nem lenne-e kedve helyben szervezni az LMP-t. Volt, ahol ez bejött, de volt, ahol egy kamionsofőr faszit hívott fel, aki egyáltalán nem tudott embereket bevonzani. A Jobbikhoz képest az a különbség, hogy mi nem tudtunk jelen lenni a kistelepüléseken. Szerintem az LMP túlnyerte magát azzal, hogy hirtelen bekerült a parlamentbe, és nem maradt energia a szervezetépítésre”.

_HD40033
Fotó: Hajdú D. András

A Jobbikban viszont “fontos volt, hogy nem Budapestről halásztuk az embereket, hanem olyan emberek kerestek meg minket, akik eleve a helyi igényekre akartak reagálni. Nagy szabadságot adtunk az alapszervezeteknek, ha akartak, Trianon-emlékművet állítottak, vagy helyi környezetvédelmi dolgokban vettek részt. A lényeg, hogy helyi ügyeket ragadtak meg” – mondta. A Jobbik közösségépítésében aztán nagy szerepe volt a Magyar Gárdának is, de ez Nagy számára már túl radikális és ellenőrizhetetlen volt, ezért inkább kilépett a pártból.

Civilként nincs esély

“Eleinte nehéz volt beadni magamnak, hogy ez párt és politika, én is annyira kiábrándult voltam. Pedig a politika lehet egy nemes hivatás, sőt annak is kell lennie” – mondta Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a mozgalom Rózsa utcai központjában. A falakon az elmúlt hetek momentumos címlapjai, az asztalokon üres sörösdobozok: a sötét pincehelyiség úgy fest, mintha valami underground mozgalom szívében lennénk, pedig a Momentum kezdettől fogva arra törekszik, hogy fősodratú politikai párttá váljon. Az utóbbi hetekben ezért sokszor hangsúlyozták, hogy két évig szándékosan nem léptek a nyilvánosság elé, inkább a szervezéssel voltak elfoglalva.

Fekete-Győr 2014 januárjában fogalmazta meg magának először, hogy átlagpolgárként felelőssége van az ország sorsában, amit civilként nem tud befolyásolni, csakis politikusként. “A fejemben volt rengeteg ismerősöm, akikről tudtam, hogy hasonlóan gondolkodhatnak. Mindig szerettem közösségben lenni, sok embert ismerek nagyon jól, ezért tudom, hogy kell őket meggyőzni. A felelősségtudattal sok emberre tudtam hatni” – emlékezett vissza a kezdetekre, amikor parkok padjain próbálta rávenni a barátait, hogy kezdjenek valamit. Végül kapcsolatba került néhány bibós szakkollégistával (ahonnan a rendszerváltás idején a Fidesz is indult), ők pedig hozták a saját, politika iránt érdeklődő ismerőseiket. Aztán egyre többen lettek, olyanok is, akik foglalkoztak már közélettel, például a netadós tüntetések idején aktív Nemes Balázs.

_HD49936
Fotó: Hajdú D. András

2015 márciusában ült le először a kilenc alapító, és még azon a nyáron megtartották az első nyári tábort, amin Fekete-Győr szerint nagyjából hetven ember vett részt. Közéleti témájú előadásokat hallgattak például Tölgyessy Péter politológustól és egykori parlamenti képviselőtől, Bass László szociológustól és másoktól. “Az első tábor után már kialakult egy közösség, lehetett érezni, hogy itt kompetens emberek vannak”. A következő nyári táborban már kétszázan voltak, de évközbeni rendezvényekkel is próbálták fenntartani a lelkesedést, ahol politikai kérdésekről vitatkoztak és közben elkezdték szervezni az egyesületet is.

Működik ez világos értékrend nélkül?

“Azt tudtuk, hogy ez egy anti-establishment, vagyis rendszerkritikus párt lesz. De a gazdaságpolitikában például volt egy szabadpiaci, liberális és egy baloldali vonal is, akik vitatkoztak egymással” – mondta Fekete-Győr. Ezek a szembenállások azóta sem tűntek el, közös minimummá

  • a teljesítményelvűséget,
  • a szolidaritást,
  • a pozitív nemzetképet,
  • a nyitottságot,
  • az árokásás felszámolását,
  • a kompromisszumkészséget és
  • a pozitív gondolkodást tették.

“Sok közösséget láttam megbukni, amely kimondta, hogy csakis a polgári konzervatív vagy a balliberális értékekben hisz. A mi közösségünk ezt félretette” – mondta Fekete-Győr, aki szerint éppen ettől új típusú a közösségük, igaz a 2010-es választások előtt az LMP is hasonló elképzelésekkel robbant be a politikai életbe, majd a parlamentbe is. “A korábbi felosztásban nem szeretnénk magunkat elhelyezni, más felosztás pedig jelenleg nincsen” – mondta Schiffer András az LMP korábbi társelnöke 2010-ben a Magyar Narancsnak.

_HD40118
Fotó: Hajdú D. András

Az LMP eredeti formációja végül három évet sem bírt ki. 2013 januárjában Párbeszéd Magyarországért (PM) néven új párt alakult azokból a tagokból, akik össze akartak fogni a poltikába visszatérő Bajnai Gordonnal. Köztük volt Scheiring Gábor korábbi parlamenti képviselő is, aki szerint részben azért szakadtak szét, mert nem rögzítették eléggé az ideológiai alapelveiket. “Nem kell ezt nagyon komolyan venni, mert a valóság nem az ideológiákhoz igazodik. De valamennyire kellenek világosan meghatározott értékek. Volt, aki zöld kisgazdapártot, más öko-polgári pártot, más meg öko-újbaloldali pártot látott belénk. Ennél muszáj világosabbnak lenni, és ezt egyelőre a Momentum részéről sem látom” – mondta. “Az LMP-be is egyszerre érkeztek mindenféle értékrendű emberek, akiket a kampány alatt hajtott a lelkesedés, de amikor utána a melegházasságról vitatkoztak a helyi szervezetek, az nagyon megosztó volt”.

Hallgassa meg, Fekete-Győr Andrást, mit mond a Momentum ideológiáiról!

A már idézett, korábbi LMP-s koordinátor szerint a párt 2009-es hirtelen növekedése rengeteg ellentéthez vezetett, és aki a választások után a párt közelébe került, az már “nem lelkesedéssel, hanem kicsinyes belső konfliktusokkal találkozott. Valakinek az LMP volt az új SZDSZ, másnak meg Fidesz-bérenc, és ezt az LMP nem tisztázta. Nem folytatott le olyan vitákat, amikben évtizedes családi sérelmek is benne vannak. Valaki a holokausztról beszélt állandóan, más meg arról, hogy elvitték a kulák nagyapját, és kisöpörték a padlást. Hosszú évek kellenek ahhoz, hogy ezeket kibeszélje az ember. Az LMP-n viszont hatalmas nyomás volt, folyamatosan menni kellett előre, és ez kiélezte a feszültségeket”.

“Én tényleg abban hiszek, hogy ezt végig tudjuk így csinálni” – mondta erről Fekete-Győr, aki szerint ebben a Momentum közösségi vitakultúrája fog segíteni, ami arra épít, hogy mindenről vitatkoznak, és a végén mindenki számára megnyugtató megoldás születik. 

De nem tudom megmondani, mi lesz, ha belép még tízezer ember. Ez a következő időszak kihívása lesz. Emlékeztetnünk kell majd egymást, hogy nekünk felsőbbrendű céljaink vannak annál, mint hogy megosztó kérdések miatt szétváljunk.

_HD40012
Fotó: Hajdú D. András

Szerinte így is képesek lesznek olyan közös szakpolitikákat kidolgozni, amelyekkel egyetért a tagság. “Vegyük például az egészségügyet. Meghívtunk olyan szakértőket, akik értenek hozzá, vitatkoztak róla, és megalkották az egészségügyi víziónkat. És mindenki más azt mondja: oké, ti értetek hozzá, srácok. A lényeg, hogy amikor elkezdünk politizálni, akkor ezt őszintén, hitelesen, tisztességgel tegyük”.  Igaz, a Momentum egészségügyi víziója inkább általánosságokat tartalmaz, mint hogy “a forráshiány kezelése mellett javítani fogjuk a felhasználás hatékonyságát is”, hogy “biztosítjuk a megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat ahhoz, hogy minden egészségügyben dolgozó honfitársunk megbecsülésben űzhesse hivatását”, vagy hogy “a szenvedélybetegségek kezelése, az egészséges életmód, a tömegsport és a rendszeres testmozgás kiemelten fontosak a Momentumnak”.

Mihálik Edvin szegedi  elnök is abban bízik, hogy az ellentéteket majd vitákon keresztül tudják tompítani, ennél konkrétabb elképzelései viszont egyelőre nincsenek arról, hogyan fogja kezelni az eltérő értékrendekből fakadó konfiktusokat. Kizárni senkit sem akarnak, egyedül a szélsőségesen gondolkodókra mondta, hogy ők már nem férnének bele a közösségbe.

Ha nem érdeklik őket az ideológiák, még lehetnének a fiatalok pártja

Boros Tamás, a Policy Solutions elemzője szerint egy fix értékrend helyett az életkor szervezhetné egységbe a Momentum táborát. “Az Y-generáció egy létező társadalmi csoport, amelynek többségére jellemzők az olyan közös értékek, mint az erős szabadságvágy, az individualizmus, a nyitottság vagy a teljesítményorientáltság” – mondta. “Ezek fontos értékek, amelyek nem illeszthetők be a hagyományos jobb-bal felosztásba, és jó alternatívát jelenthetnek a Fidesz által képviselt bezárkózáspárti értékrenddel szemben. Ráadásul, ha meg tudnak ragadni olyan problémákat, mint a fiatalok lakáshelyzete vagy munkavállalási lehetőségei, képesek lehetnek megszólítani még azokat a fiatalokat is, akik nem ezekben az értékekben gondolkodnak”.

Bár a Boros által említett értékek közül néhány a Momentum kommunikációjában is megjelenik, ők nagyon nem szeretnének generációs párttá válni. Fekete-Győr András szerint ezt inkább kívülről aggatják rájuk, pedig ugyanúgy vonzóak akarnak lenni a középkorúak és az idősek számára is.

Szerinte a tipikus Momentum-szavazó olyasvalaki, aki politikailag kibrándult, nem tartja fontosnak a jobb-bal felosztást, elege van a viaskodásból, inkább a jövőbe tekint, és valami új kezdetre vágyik. “Megmértük bizonyos üzenetek támogatottságát. Kiderült, hogy az emberek nagy része egyetért azzal, hogy a rendszerváltás zsákutca volt, és új kezdet kell. Azzal is nagyon sokan egyetértenek, hogy helyi ügyek felkarolására van szükség. Ezen meg is lepődtem, mert azt hittem, a Jobbik és a Fidesz azért csinál valamit helyi szinten”. 

“Az, hogy ilyen aktívak és lendületesek vagyunk, biztosan jobban magával ragadja a fiatalokat, mert ők eddig azt látták, hogy csak ötvenéves embereknek lehet véleményük a politikáról. De miért akarnánk csak a fiatalokat képviselni? Nem vagyunk hülyék”.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!