2015 január 1-től már törvény kötelezi a rabokat, hogy dolgozzanak, a bérüket pedig az eltartásukra kell fordítani. Egy átlagos elítélt körülbelül 1400 forintot keres egy nap, ebből négyszázat kell leadnia. Januártól azonban fizetnie kell majd az olyan, eddig ingyenesnek számító szolgáltatásokért, mint például a televízió, konditerem vagy a hűtőszekrény.
A büntetés-végrehajtási intézetekben eddig is dolgozni kellett, ám ezt korábban csak egy rendelet szabályozta. A 2013 év végén elfogadott, és 2015 január elsejével hatályba lépő, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény ezt nyomatékosítja, és kimondja azt is, hogy a jövőben az állam nem vállalja a büntetésüket töltő rabok teljes eltartását, így a dolgozó elítélteknek keresetükből, a nem dolgozóknak pedig valamely rendszeresen járó pénzellátásukból kell majd hozzájárulniuk a tartásukhoz szükséges költségekhez.
A büntetés-végrehajtás adatai szerint egy fogvatartott napi ellátása átlagosan 2200 forintba kerül, ebbe azonban nem tartozik bele a rendszer fenntartásának egy főre elosztott költsége, csak az olyan kézzelfogható kiadások, mint például az étel vagy a rezsi. Az elítélteknek továbbá meg kell téríteniük azokat a költségeket, amelyeket önhibájukból okoznak (például megrongálnak valamit), és anyagi helyzetükhöz képest fizetniük kell majd az olyan – jelenleg még ingyenesen igénybe vehető – szolgáltatásokért, mint például a konditerem használata, a televízió, a mosás, és a hűtőszekrény.
A rendőrök is az ő ruháikat viselik
A 28 hazai börtönben jelenleg összesen 18 ezer fogvatartott van, ebből viszont csak 12 ezren töltik jogerősen a szabadságvesztésüket, a munka számukra kötelező. Az előzetes letartóztatásban lévők is dolgozhatnak, de nekik nem kötelező. A betegek, a gyermeküket nevelő anyák és a nyugdíjasok nem kötelezhetők munkavégzésre, így végsoron 11 ezer munkaköteles elítélt van jelenleg a büntetés-végrehajtásban.
A büntetés-végrehajtás tájékoztatása szerint a munkaképes rabok körülbelül 77 százaléka – 7500 ember – dolgozik jelenleg, a maradék 23 százalékba tartózók pedig vagy tanulnak, vagy egyszerűen még nem jutott nekik munka. Ez az arány azonban folyamatosan változik. 2010-ben még csak alig több mint háromezren dolgoztak a BV által üzemeltetett gazdasági társaságokban, 2014-ben már több, mint négyezren.
Forrás: Bv.
A dolgozó elítéltek növekedésének az oka, hogy 2011 júliustól hatályos kormányrendelet és BM-rendelet szerint a büntetés-végrehajtás köteles ellátni a központi államigazgatási és a rendvédelmi szerveket, például a rendőrséget és a katasztrófavédelmet azokkal a termékekkel és szolgáltatásokkal, amelyek előállítására és ellátására a börtöncégek képesek (ilyen például a katasztrófavédelem számára előállított gyakorlóruha). Ennek köszönhetően nagymértékben nőtt a börtönökben dolgozók száma pusztán attól, hogy több munkahely lett.
A fogvatartottak a börtöningatlanok karbantartásában, környékük ápolásában, illetve a büntetés- végrehajtási intézetek gazdasági társaságainál, valamint gazdasági társaságként működő mezőgazdasági cégeknél dolgoznak. Ezek a társaságok tavaly mintegy 14 milliárd forintnyi értéket állítottak elő, miközben 1,4 milliárd forint nyereséget termeltek. Ezt a nyereséget a büntetés-végrehajtás tájékoztatása szerint teljes egészében visszaforgatják a rendszerbe – zömében új munkahelyeket teremtenek belőle a fogvatartottak részére például azzal, hogy új munkaállomásokat létesítenek, vagy új gépeket szereznek be.
Az elítéltek többsége egyébként szakképzetlen, ezért számos területen alacsonyabb a termelékenység – sok a selejt -, ráadásul a munkahelyeket biztonsági rendszerekkel kell felszerelni, és az őrzés is nagyon sok pénzbe kerül, emiatt pedig az önköltség nem sokkal kisebb, mint a versenyszférában.
1400 forint egy napra
A gazdasági társaságoknál dolgozó fogvatartottak 2013-ban összesen 682,9 millió forintttal járultak hozzá a tartási költségekhez. A dolgozó rabok munkájukért cserébe munkadíjat kapnak, ennek mértéke az előző évre megállapított minimálbér egyharmada – körülbelül 31 ezer forint.
Naponta tehát körülbelül 1400 forintot keres meg egy fogvatartott, de ez nagyban függ az általa végzett munkától is, egyes munkakörök ugyanis teljesítmény-arányosak. A megbízók ezt a munkadíjat csak akkor adják meg, ha a dolgozók száz százalékra teljesítik a normát.
A munkadíjból levonják az eltartási költségekhez való kötelező hozzájárulást, ami jelenleg 400 forint naponta. Egy dolgozó fogvatartottnak tehát napi ezer forintja marad, ennek egy részét azonban minden elítéltnek kötelezően tartalékolnia kell a szabadulása idejére. A tartalékolás évente meghatározott összege a fogvatartás első négy évében az egy havi alapmunkadíj ötven százaléka, ezt követően az alapmunkadíj huszonöt százaléka. A rabok csak a maradékot kölhetik magukra az intézetben, és vásárolhatnak például élelmiszert.
A munkát végző fogvatartottakra részben ugyanazok a munkajogi szabályok vonatkoznak, mint bárki másra: teljes munkaidőben nyolc órát kell dolgozniuk, és fizetett szabadság is jár nekik. Ez a szabadság a legtöbb fogvatartott esetében annyi különbséget jelent egy munkanaphoz képest, hogy nem kell dolgoznia. Ha az elítélt jogosult eltávozásra vagy kimaradásra, akkor a szabadságát akár a börtönön kívül is töltheti.
Megosztás