Sok iskolában nem fogadják el, ha egy gyereket azonos nemű pár nevel: fel sem veszik, vagy utólag szúrnak ki vele azzal, hogy másképp kezelik, mint a többieket. Sokan viszont el se jutnak idáig, mert már az örökbefogadási tanfolyamon elvéreznek azért, mert a házasokat részesítik előnyben. Bár a jogszabályok és a környezetük inkább ellenük dolgozik, a budapesti, diplomás LMBTQI emberek egyre szívesebben vállalnak gyereket.
Egyre több azonos nemű pár vállal gyereket, pedig a jogszabályok még mindig megnehezítik a helyzetüket, derült ki a Háttér Társaság kutatásából. A felmérés online kérdőíves részében több mint 1200 LMBTQI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex) ember vett részt, emellett interjúkat készítettek azonos nemű szülőkkel és gyermekvállalást tervezőkkel.
Az adatok alapján
- a 26 évesnél idősebb LMBTQI válaszadók 21%-a már ma is szülő vagy társszülő, és a 26 évesnél idősebb válaszadók további 7,5%-a már tett konkrét lépéseket annak érdekében, hogy a közeljövőben gyermeket vállaljon.
- Az összes nagykorú válaszadó 57%-a pedig a távolabbi jövőben tervez gyermeket vállalni.
- A 2010-es hasonló kutatásban a gyermeket nevelő LMBTQI válaszadók 82%-a még korábbi heteroszexuális kapcsolatból származó gyermekét nevelte, ma már közel 40% azoknak az aránya, akik azonos nemű párjukkal együtt vállaltak gyermeket.
Igaz, a kérdőívet többnyire 26-35 éves, főiskolát vagy egyetemet végzett budapestiek töltötték ki, akik könnyen elérhetőek voltak az interneten. Azoknál, akik nem kerültek be a merítésbe, valószínűleg rosszabb a helyzet.
Az interjúkból és a kifejtős kérdőíves válaszokból viszont így is kiderült, hogy a környezet sokszor elutasító a gyermeket vállaló azonos nemű párokkal szemben, ráadásul a jogszabályok sem segítik őket. Közös örökbefogadásra például csak a házastársak jogosultak, élettársak nem. Azonos nemű párok esetében az egyik tag kezdeményezhet egyéni örökbefogadást, de a házasokat itt is előnyben részesítik.
A 37 éves Melinda és párja mégis ezt az utat választották, és járni kezdtek az örökbefogadási tanfolyamra. Itt megkérdezték, mi lesz, ha a hivatalos örökbefogadó, vagyis Melinda párja elhunyna az örökbefogadást követő hónapokban. A válasz az volt, hogy „természetesen a gyereket a gyermekvédelem elveszi”.
A mesterséges megtermékenyítést csak házaspárok, különnemű élettársak és meddő, vagy a koruknál fogva hamarosan meddővé váló egyedülálló nők vehetik igénybe, tehát leszbikus párok nem. Amikor mégis ezzel próbálkoznak, akkor egyedülállóként kell kérvényezniük. Így tett a 38 éves Éva is, akinek a párját végig kísérőként kezelték, leültették a váróban, egyáltalán nem vettek tudomást róla, hogy ők egy pár. Amikor viszont külföldi reprodukciós központban járt, ott egyértelmű volt, hogy a párja is bemehet vele, és foghatja a kezét.
Az interjúkban rákérdeztek arra is, hogy viszonyul a család és a tágabb rokonság az azonos neműek gyerekvállalásához. Sokan számoltak be arról, hogy nem beszélnek a szüleikkel, testvéreikkel, mert nem fogadják el őket. Van, ahol a szűkebb család kérte, hogy a tágabb rokonság előtt titkolják el kapcsolatukat. „Amikor felvetődött az, most legutóbb, mikor otthon voltunk, és beszélgettünk házasságról, családalapításról meg ilyen dolgokról, szóval felvetődött, hogy összeregisztrálnánk, akkor egyből azt kérdezték, hogy: minek” – mondta Petra, aki élettársával együtt neveli 17 éves lányát. „A nagynénémtől lakásvásárlásra ajándékba kaptam egy nagyobb összeget tizenegy éve. A párommal tíz éve vagyunk együtt, de már elhangzott olyan, hogy nem szeretnék, ha ő örökölne utánam” – írta valaki az online kérdőívben.
Ha leszbikusok nevelik, csak ceruzás gyerek lehet
Sok megkérdezett számolt be arról, hogy a pedagógusok elutasítóvá válnak a gyerekükkel, amikor kiderül, hogy azonos neműek nevelik. „Semilyen módon nem vették figyelembe, hogy lehet valakinek más a családja. Az iskolában végig egyfajta kettős könyvelés folyt. Ez bizonyos szinten nagyon bántó, más szinten nagyon praktikus megoldás. A mi valódi családi helyzetünket nem lehetett hivatalos adminisztrációba bevenni. (…) Tehát nálunk Zsuzsi az úgynevezett ceruzával beírt emberek közé tartozott, aki nem lehet hivatalos gondviselő, de ő az, aki valójában elviszi a gyereket, vagy akivel meg kell beszélni az ügyeket Vannak a tollasok, és vannak a ceruzások” – mondta a 46 éves Vera, akinek a lánya ötödik osztályba jár.
Egy alany arról is beszámolt, hogy beíratáskor minden rendben ment az igazgatóval, egészen addig, amíg világossá nem vált számára, hogy a gyereket két nő neveli. „Fölállt az asztalától, és azt mondta, hogy Emesének nem lesz jó ez az iskola. Messze is van, és nem tudna beilleszkedni. Megköszönte a beszélgetést, és kitessékelt az irodájából” – mondta Judit. De volt, aki pozitív tapasztalatról számolt be, amikor például a tanár megköszönte a bizalmat, és megígérte, hogy ha bármikor felmerülne ez a téma, ő ott lesz a gyerek mögött háttérnek.
A kutatás szerint a legtöbb válaszadó szeretné, ha
- örökbefogadhatnák a partnerük korábban született gyermekét,
- nyitott lenne számukra a közös örökbefogadás,
- az örökbefogadásra való alkalmasságról szóló iránymutatások kitérnének arra, hogy nem szabad nemi identitás vagy szexuális irányultság alapján megkülönböztetni az embereket.
- lennének továbbképzések pedagógusok és a szocális szféra dolgozói számára,
- az űrlapok és nyomtatványok tekintettel lennének a családok sokféleségére,
- megfelelően szabályoznák a béranyaságot.
A Háttér Társaság tavaly arról készített kutatást, hogyan piszkálódnak az LMBTQI emberekkel a munkahelyükön. Az erről szóló cikkünket itt olvashatja.
Megosztás