Keresés

Inkább ne teregessék ki a családi szennyest

A Patent Egyesület bírósági monitorozásának eredményei a vártnál kedvezőbb képet mutatnak arról, hogyan viselkednek a bíróságok a családon belüli erőszak áldozataival. Sokszor viszont fény sem derül az erőszakra, a bíróság titkolózása pedig az átláthatóságot veszélyezteti. A későn érkező bírók miatt a férjnek még arra is van ideje, hogy a folyosón a felesége haját húzogassa.

Fél év alatt 89 családon belüli erőszakkal kapcsolatos tárgyalást néztek végig a Patent Egyesület önkéntesei a Norvég Civil Alapból finanszírozott bíróság monitorozási programban. Az egyesület 8 éve nyújt jogsegély-szolgálatot az erőszak áldozatává vált nőknek, az októberben lezárult projekt célja viszont az volt, hogy megnézzék, laikus szemszögből, emberi oldalról milyen a hatósági munka.

Hogyan folyik a bírósági tárgyalás? Betartják-e a szabályokat? Hogyan beszélnek a bírók, jogászok a tárgyalás résztvevőivel? Érthető-e az ítélet, amelyet meghoznak? A court watch, azaz bírósági monitorozás a nők elleni erőszak emberségesebb kezelését segíti elő a nyilvánosság erejével. Míg például az Egyesült Államokban nagy hagyományokkal rendelkezik, Magyarországon most készült először Court Watch jelentés. “Családon belüli erőszak a magyar bíróságokon – avagy mire költöttük a norvég pénzt?” című sajtótájékoztatón mutatta be a monitorozás eredményeit a Patent Egyesület két jogi szakértője, Strummer Vera és Spronz Júlia.

A monitorozásra jelentkező önkéntesek közül 49-en vettek részt az egyesület tájékoztató, érzékenyítő képzésén, végül viszont csak 14 önkéntes (12 nő és 2 férfi) végzett érdemi megfigyelői munkát. A monitorozásra jog-és pszichológushallgatók, gyakorló jogászok, pszichológus szakemberek és korábban bántalmazott nők is jelentkeztek önkéntesnek. Négy városban, Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és Pécsett végezték a munkát. 2o14 februártól júliusig összesen 2o5 tárgyalást figyeltek meg, ezek közül 89 volt családon belüli erőszakkal érintett ügy: távoltartás elrendeléséről szóló tárgyalások, büntetőperek, illetve polgári perek.

Az önkéntesek közül többen furcsállták, hogy nem kaptak kész tárgyalásjegyzéket azokról az ügyekről, amelyeket látogathatnak, hanem saját maguknak kellett érdeklődni, kiválasztani tárgyalásokat. Mint az egyik önkéntes elmondta, “csak később esett le a tantusz”, hogy ez is a megfigyelés része: mennyire vannak felkészülve a bíróságok az érintetteken kívüli laikusok (tehát nem újsgáírók, nem jogászok) tájékoztatására? Az önkéntesek tapasztalatai szerint atájékoztatás kizárólag az ügyfelek informálására épül, a bírósági dolgozók olyan kérdésekben mutatnak tanácstalanságot, amelyek munkájuk mindennapialapelemei közé tartoznak.

A teljes tárgyalási jegyzéket gyakran csak az adott napon, reggel 8-kor teszik nyilvánossá a bíróságon, de még annak birtokában sem lehet eldönteni egy ügyről előre, hogy van-e köze a családon belüli erőszakhoz (így fordulhatott elő, hogy az önkéntesek által meghallgatott tárgyalások több mint fele irrelevánsnak bizonyult). Távoltartási tárgyalások és büntetőperek során egyértelmű a családon belüli erőszak gyanúja, viszont a polgári perek esetén bizonytalanabb a helyzet.

A házassági, gyermekelhelyezési pereket megfigyelők arról számoltak be, hogy sokszor sejthető, hogy a tárgyalt ügyben családon belüli erőszak is felmerült, erről viszont hallgatnak a bíróságon. Gyakran a saját ügyvédje javasolja azt az áldozatnak, hogy inkább a megegyezésre, az ügymielőbbi lezárására törekedjen, felesleges “kiteregetni a családi szennyest”. A tematikus megfigyelést tehát nagyban könnyítené, ha a bíróságok különügycsoportként kezelnék a családon belüli erőszakkal érintett ügyeket. Ez a bíróságok szerint viszont személyiségi jogi problémákat vet el – igaz, atárgyalótermek ajtajára továbbra is kifüggesztik a tárgyalásban érintettek teljes nevét, amelyet bárki arra járó elolvashat. A Patent szerint ehhez hasonlóan problémás, hogy a nyilvánosan megtartott tárgyalások jegyzőkönyveit nem teszik nyilvánossá, ami így a titkolózás gyanúját kelti.

 

A Patent Egyesület az Országos Bírósági Hivatalnál próbáltak arról tájékozódni, hogy melyek a családon belüli erőszakkal érintett ügyek, amelyek relevánsak a kutatásuk szempontjából. Az OBH érvelése szerint ez viszont az ügyiratokba való betekintést jelentené, így adatvédelmi okokra hivatkozva erről nem adhat tájékoztatást. Bár a Norvég Civil Alap 3 millió forintos támogatására pályázva a Patent alapítvány az OBH-val való együttműködést is szerepeltette a tervei között, az OBH-t csak a pályázat megnyerése után, 2o13 november elején keresték fel. Választ csak a második megkeresésre kaptak, 2o14 januárjában, amelyben az OBH elnöke adatvédelmi aggályait fejezte ki, és ezek miatt a Nemzeti Adatvédelmi és InformációszabadságHatósághoz (NAIH) fordult, az állásfoglalás viszont csak hónapok múlva érkezett meg. A Patent viszont “az OBH elutasító magatartása miatt visszatért eredeti, tisztán civil mozgalmi jelleggű elképzeléséhez” – hiszen állampolgári jog, hogy nyilvános tárgyalásokra bárki, akár az utcáról is beülhet hallgatóságként, a bíróságok formális együttműködése nélkül.

A megfigyelők közül viszont többen ellenséges fogadtatásró számoltak be: “Közölte (egy törvényszék elnökhelyettese), hogy országosan nem kaptunk engedélyt erre az egészre, és nem akarják, hogy a bíróságot zargassuk. Nagyon lekezelő volt. Közölte, hogy a családon belüli erőszak megoldása nem a bíróság dolga, arra megvannak a külön hatóságok, és megvan a helye az áldozatkezelésnek” – olvasható az egyik önkéntes beszámolójában. Több tárgyaláson feljegyezték a megjelent önkéntesek neveit, sőt, személyes dokumentumaikat is elkérték. Az áldozatokkal folytatott informális beszélgetések alapján a monitorozók arról számoltak be, hogy jelenlétük gyakran biztonságot adott az áldozatoknak. Egyes áldozatok szerint a monitorozók jelenlétében nem voltak megfigyelhetőek olyan visszáságok, amelyeket a korábbi tárgyalásokon tapasztalt (holott a monitorozó még így is számos problémát sorolt fel).

 

A legtöbb probléma a távoltartási ügyek kapcsán merült fel: ezeknél érzékelték a legtöbb előítéletes, áldozathibáztató magtartást. Előfordult, hogy a bíró kioktatta az áldozatot, hogy arról, hogy a lelki terror nem számít bántalmazásnak, máskor pedig következetlennek nevezte, amiért nem jelentette föl már sokkal előbb  az élettársát. A megfigyelők szerint a bírók gyakran az áldozatok szavába vágnak, lekezelően beszélnek velük. A szünetben beszélgető bíró egy többgyerekes anyukára úgy utalt: “Minek szül az ilyen gyereket?”. A megfigyelők szerint visszatérő probléma, hogy a bíró nem inti fegyelemre atárgyalóteremben a vádlottat vagy annak ügyvédjét, akik az áldozatról degradáló módon beszélnek. A bíró gyakran halkan, motyogva beszél, holott azítélethirdetést pontosan artikulálva mondja el – igaz, arra gyakran nem fordítanak figyelmet, hogy a jogi szakszöveget az érintettek meg is értsék. Sok bíró rendszeresen késik a tárgyalásról, ami azért is okoz problémát, mert az áldozatnak és a vádlottnak egy légtérben kell várakoznia: ekkor nemcsak lelkinyomásgyakorlásra van lehetőség, hanem olyan is előfordult, hogy az áldozatnak meghúzták a haját, vagy műanyag kávéspoharat vágtak hozzá.

Az fel-felmerülő negatív tapasztalatok mellett összességében pozitívabb kép rajzolódott ki a monitorozás során, mint azt a Patent egyesület a korábbi évek tapasztalatai alapján várta, különösképp a büntetőügyek területén. A megfigyelők találkoztak kimagaslóan jó bírói hozzáállással, amely egyben volt empatikus, erőskezű és következetes. A budapesti tárgyalások közül 35 tárgyalásnál értékelték a bírói magatartást az önkéntesek egy ötfokú skálán. Ebből 12 esetben teljesen elégedettek voltak a bíró munkájával, 13 esetben pedig inkább elégedettek, csak hatan adtak ennél rosszabb értékelést. A férfi és női bírók között a megfigyelés alapján nincs különbség a tekintetben, hogy ki viselkedik empatikusabban a tárgyalás során, viszont a vidéki bíróságok rosszabbul teljesítettek az értékelésben. A megfigyelést viszont torzíthatja az a tény, hogy Budapesten kifejezetten olyan bírók tárgyalásait látogatták meg az önkéntesek, akiknek a munkájával a Patent Egyesület már korábban is találkozott, és meg volt elégedve vele.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!