Újabb házat bontottak le Miskolc egyik nyomortelepén, miután az önkormányzat vagy kilakoltatta, vagy elköltöztette az ott élő családokat. A főleg cigányok által lakott telepeken több családot is felszólítottak már arra, hogy hagyják el a lakásukat, ahol egyesek már évtizedek óta élnek. Sokuknak ötletük sincs, hová menjenek, nyugtatókon élnek, és aki már elment, az is csak pár házzal költözött arrébb.
“Megkeresnek vele egy kis pénzt” – mondta egy idősebb férfi egy csapatnyi fiatal felé mutatva, akik éppen a téglákat gyűjtötték össze a miskolci Békeszálló-telep egykori sorházának romjai közül. A nyolclakásos önkormányzati tulajdonú házon nem sokkal azelőtt ment át egy markoló, szinte csak törmeléket hagyva maga után. A bontást a miskolci önkormányzat rendelte el, ez is a része a városvezetés által nyáron elindított telepfelszámolási programnak.
A fideszes vezetésű önkormányzat a nyár elején határozta el, hogy felszámolja a Miskolcon lévő nyomornegyedeket, amelyek nagy részét cigányok lakják. Májusban a közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely szerint az önkormányzat kétmillió forinttal segíti azoknak a lakóknak a lakásváráslását, akik vállalják hogy a városon kívülre költöznek. Augusztus elején pedig elkezdték kilakoltatni azokat a bérlakásban lakókat, akiknek lakbértartozásuk volt. Ez történt a Békeszálló-telepi ház némely lakójával is, míg másoknak cserelakást biztosítottak.
10 perc alatt össze kell pakolni
“Megállt egy autó és azt mondták, 10 perc alatt pakoljak össze” – mondta egy férfi, akinek keddig kellett volna elhagynia a szétrombolt ház tőszomszédságában lévő lakását, de csak szerdán fog költözni. “Akkor értem haza a munkából, beteg az asszony” – magyarázta, hogy miért kért egy nap haladékot.
Ő szerencsés helyzetben van, ugyanis az önkormányzat cserelakást ajánlott fel neki, amit el is fogadott. Az Avas lakótelepre fog költözni, egy nagyobb komfortfokozatú lakásba. Még választási lehetősége is volt, de számára egyértelmű volt a döntés (még úgy is, hogy a lakótelepi lakást fel is kellett újítania). A felajánlott kertes házban ugyanis csak budi volt.
A szintén egy házzal odébb élő Gyöngyi kevésbbé látja derűsen a helyzetét. Ő a gyerekeivel és az unokáival él együtt egy bérlakásában, és egyelőre fogalma sincs arról, hogy hová fog menni, ha lebontják a házat, amelyben eddig élt. Attólf fél, hogy a hét gyerekkel nem talál megfelelő helyet. “Arra megy ki a játék, hogy elvegyék őket, de akkor én felakasztom magam” – mondta.
Nem állnak le a telepfelszámolással
“A Fidesz-KDNP-és városvezetés nyomortelep felszámolási programja a szocialisták, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és a Jobbik minden ellenkezése ellenére folytatódik. 35000 miskolci lakos aláírása arra kötelez bennünket, hogy ígéretünkhöz híven eltüntessük Miskolc valamennyi nyomortelepét” – áll a polgármesteri hivatal kedden kiadott közleményében. Hozzátették, a célegyenesből nem fordulnak vissza, és folytatják a gettófelszámolást.
A hivatal szerint az elmúlt három-négy hétben a város több különböző helyén, például az Álmos utca környékén, a Dráva utcában, majd a Számozott utcákban is felszámoltak önkormányzati bérlakásokat.
A bérlakások felszámolására és a lakók kilakoltatására az önkormányzatnak akkor van lehetősége, ha a lakónak lejár a bérleti szerződése, önszántából felmondja azt vagy az önkormányzat dönt úgy, hogy felmondja a szerződést. Utóbbit egy helyi rendelet alapján az önkormányzat már akkor is megteheti, ha a lakónak csekély mértékű elmaradása van a közüzemi számlák befizetésével.
A kilakoltatást is ki kellett fizetniük
A DVTK stadion tőszomszédságában lévő Számozott utcák lakói közül augusztus végével több családnak is lejárt a bérleti szerződése, és azt mondták, hogy a városüzemeltető cég nem volt hajlandó meghosszabbítani még annak ellenére se, hogy sosem volt közüzemi tartozásuk. Mások arra panaszkodtak, hogy már pártízezer forintos tartozás után is levelet kaptak, amelyben felszólították őket arra, hogy nyolc napon belül hagyják el az ingatlant. A levelek szerint a lakásszerződésék lejártával jogcím nélküli lakásfoglalókká váltak, azaz kilakoltathatóak. Ezt a levélben is világossá tették, amikor azt írták, hogy akár karhatalmi erővel is eltávolíthatóak a házból, ha határidőig nem hagyják el önszántukból.
Ez történt Szamkó Józsefnéval is, akit még augusztusban lakoltattak ki Hatodik utcában lévő bérelt lakásából. Egy továbbképző tanfolyamon ült éppen, amikor megtudta, hogy mennie kell, onnan rohant haza a gyerekeihez. Idegességében még a tapétát is leszaggatta a ház faláról, mielőtt elmentek volna. Azt mondta, hogy egy évvel korábban járt le a bérletei szerződésük, és mindig azt az ígéretet kapták, hogy újat kötnek velük, ha sikerül ledolgozniuk a tartozásaikat.
Szamkóné szerint ezt meg is tették, most azonban még a kilakoltatás költségeit is ki kell fizetniük, 17 ezer forintot. Egy darabig egy rokonuknál húzták meg magukat, most pedig pár házzal arrébb bérelnek egy szobát, de a gyerekekkel néha még átjárnak a régi lakásba, ahol még mindig vannak bútoraik.
Rászoktak az altatóra
A határozott felszólítást az esetek többségében nem követte valódi kilakoltatás, van olyan ház, ahová már két levelet is kiküldtek a nyolcnapos költözési határidővel. Ez azonban a helyieket nem nyugtatja meg, ugyanis ez még mindig azt jelenti, hogy bármikor elküldhetik őket abból a házból, ahol évek óta élnek.“Azóta nincs nappalom, se éjszakám” – mondta egy helyi nő.
Volt, aki altatót kezdett szedni a kilakoltatástól való félelmében, más pedig visszaszokott a cigarettára. A szomszédok hirtelen nagyon jól tájékozottá váltak egymás lakásügyeiben, egy helyi nő például több szomszédjáról is név szerint meg tudta mondani, hogy milyen tartozás miatt nincsen bérleti szerződése, és még azt is tudták, hogy az utcában ki várja már összecsomagolva a kilakoltatást.
“A kommunista időkben nem bolygatták így az embereket” – mondta István. Ő ugyan biztos benne, hogy őt nem fogja érinteni a telepfelszámolás, mert végleges bérleti szerződése van, a lánya és az unokája azonban érintett, így nekik valószínűleg vissza kell majd költözniük hozzá.
Megosztás