Keresés

Hullazsákokkal emlékeztek a tengerbe fulladt menekültekre

_HDA3455
Fotó: Hajdú D. András

Hullazsákokkal emlékezett a Földközi-tengerbe fulladt menekültek ezreire az Amnesty International szombati, Kossuth téri akcióján. A szervezet szerint az Európai Unió és Magyarország csak a határai védelmével foglalkozik, pedig valójában az embereken kellene segíteniük.

A szombat délután a kettes villamoson a Kossuth tér felé igyekvő, főleg angolul és spanyolul beszélgető turisták valószínűleg nem tudták, hogy hamarosan az Amnesty International hullazsákjaiba fognak botlani, amivel arra a több mint 1700 menekültre és migránsra próbálták felhívni a figyelmet, akik idén január és április között haltak meg a Földközi-tengeren. A performanszt a menekültek világnapja alkalmából szervezték, de külön aktualitást adott neki a kormány bevándorlásellenes kampánya és a szerb határra tervezett kerítés felhúzása is.

“Mióta megy ez a plakátkampány, olyanok is gyűlölködnek, akiknek amúgy eszükbe sem jutna” – mondta egy hatvanas éveiben járó asszony, miközben a téren épp előkészítették a fekete hullazsákokat, amikbe aztán aktivistákat fektettek. “Furcsa módon főleg a saját korosztályomon látom ezt. A múltkor épp a piacon vásároltam, amikor összeszólalkozott valamin egy nyugdíjas asszony meg egy jól szituált ázsiai nő. Nem tudom, min kaptak össze, de a magyar nő egyből szidalmazni kezdte, hogy minek jött ide közénk. És közben négyméteres kerítést húznak fel? Mi értelme ennek az öt hónapja tartó beszédnek? Ez az ország mindenkié”. Szerinte a kampány miatt azt is nehéz eldönteni, hogy valójában mekkora a probléma. “Lehet, hogy gond van, nem tudom, mert én nem találkozom menekültekkel, nem lakom a határ mentén. De ha tényleg nagy a baj, akkor sem így kellene kezelni”.

_HDA3507
Fotó: Hajdú D. András

Sajnálunk titeket, de jogi problémák vannak

Miközben a hullazsákokban ott feküdtek az Amnesty önkéntesei, menekültek történeteit olvasták fel a színpadról, akik mind viszontagságos körülmények közt hajóztak át Európába. Mindannyian az embercsempészeknek kiszolgáltatva indultak el a Szaharából vagy a Közel-Keletről, hogy aztán több száz másik ember közt szorongjanak olyan szállásokon, ahol egy vécé van. A kilencéves, szomáliai Ali például Norvégiába akart eljutni, ezért küzdötte végig magát Líbián, ezért nézte végig, ahogy a barátja leesik az embercsempészek autójáról, és belehal a sérüléseibe, aztán pedig ezért szállt gumicsónakra, ami hamarosan ereszteni kezdett. “Műholdas telefonon kértünk segítséget, hat órán át vártunk a mentőcsónakra. Az volt életem legrosszabb hat órája, de amikor megérkezett az olasz hajó, úgy éreztem, mintha újjászülettem volna” – idézték Alit, akinek jól végződött a története, és hálás Olaszországnak a segítségért.

Elmesélték egy húszéves szíriai fiú történetét is, akinek pillanatok alatt elmerült a hajója. “Én tudtam úszni, de nem mindenki” – mondta. “Annyi vizet nyeltem, hogy még mindig érzem a torkomban. Mondtam is a börtönben az orvosnak, hogy valami van a tüdőmben… Elvesztettük a reményt. Azt mondták, tényleg sajnálnak minket, de jogi problémák vannak. Hiába akartunk Ausztriában menedékstátuszt, helyette levették az ujjlenyomatunkat, és visszaküldtek Olaszországba”.

_HDA3484
Fotó: Hajdú D. András

Az akción felszólalt egy Szerbiából menekült albán nő is, aki tizennyolc évvel ezelőtt érkezett Magyarországra. Azóta megtanulta a nyelvet, idén pedig állampolgárságot is szerzett. “1997 novemberében érkeztem, de akkoriban más volt a helyzet. Akkor ti voltatok az egyetlenek, akik segítettek” – mondta. “A bicskei menekülttáborban éltem koszovói albánok és vajdasági magyarok közt, akik nyolc évig voltak ott státusz nélkül… Aztán itt szültem az első gyermekem, és itt kezdtem dolgozni a Helsinki Bizottságnál, majd fordítóként a minisztériumnak. A sokszínűség mindig jellemző volt erre az országra. Segítsünk azoknak, akik erre rászorulnak!” – mondta.

Az emberek helyett a határokat védik

Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója azt mondta, azért szervezték az akciót, mert úgy tűnik, sem Európa, sem Magyarország nem tudja kezelni a globális menekültügyi válságot. “A második világháború óta nem volt úton annyi ember, mint most, de nekik csak a tizennégy százalékuk akar Európába jönni. Az Unióban mégis úgy látják, az emberek segítése helyett a határokat kell védeni”. Pedig Jeney szerint az áradatot nem lehet megállítani, mert az emberek borzalmas dolgok elől menekülnek. “1951-ben Genfben megállapodtak az európai országok abban, hogy segíteni fognak azoknak, akik rászorulnak, de úgy tűnik, most nem tartják magukat ehhez”.

Idén kétszer annyi ember halt meg a Földközi-tengeren, mint tavaly, a szárazföldön pedig kerítéseket építenek.

Bár Jeney szerint az EU most tett egy-két biztató lépést, eközben Magyarországon megbélyegző nemzeti konzultációt tartanak és plakátokkal szítják az idegengyűlöletet. A plakátkampány Ritának sem tetszik, aki a Nyugati pályaudvar környékén gyakran találkozik menekültekkel, ezért ment el a szombati megmozdulásra is. “Főleg afgánokkal, szírekkel szoktam beszélgetni. Senki sem szól hozzájuk, mindenki csak elmegy mellettük, pedig tényleg borzasztó helyekről jönnek. De szerencsére a plakátok üzenetei nem nagyon jutnak el hozzájuk, mert nem értenek magyarul, és pár napon belül tovább is állnak. Talán még a kerítésről sem hallottak”.

_HDA3741
Fotó: Hajdú D. András

Jeney szerint “ilyen módszerrel nem szabad határokat védeni. Még most is megkönnyezem, hogy milyen sokan fellázadtak a gyűlöletkeltő plakátok ellen. Meg kell mutatnunk, hogy ezek az emberek nincsenek egyedül” – mondta. Az Amnesty International nyílt levelet is írt Orbán Viktornak az ügyben, amit keddig bárki aláírhat, hogy aztán eljuttassák a miniszterelnökhöz.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!