Keresés

Hibás algoritmus miatt nem emel fizetést az Oktatási Hivatal

Egy munkahelyváltás miatt négy hónapja hiába próbál túlesni a pedagógusok kötelező minősítésén egy vidéki tanárnő. Tavaly szeptemberben kezdett új iskolában, a minősítések lebonyolításáért felelős helyi Pedagógiai Oktatási Központ azonban azóta folyamatosan a régi iskolájába akarja küldeni a tanfelügyelőket. A tanárnő, a volt és a mostani igazgatója is a lehető összes fórumon jelezték, hogy már nem ott dolgozik, de eddig összesen annyi választ kaptak, hogy egy hibás algoritmus okozza a problémát. Amíg nem minősítik, nem kaphatja meg a neki járó magasabb fizetést sem.

Tavaly szeptemberben egy vidéki város egyik iskolájában tanító fiatal pedagógus úgy döntött, hogy a kétéves kötelező gyakorlatának letelte után másik iskolában kezd el dolgozni. A gyakornoki idejének végén a pedagógusok minősítésért felelős szerv, az Oktatási Hivatal alá tartozó helyi Pedagógiai Oktatási Központ egy novemberi időpontra ki is tűzte a tanárnő minősítését. Addigra azonban a tanárnő már új iskolában dolgozott, szeptember 15-én kezdett az új helyen. “Akkor az én régi munkáltatóm jelezte akinek jeleznie kellett, hogy ne hozzájuk jöjjenek engem minősíteni novemberben, mert én már nem vagyok ott státuszban” – meséli a tanárnő. Ezt a kérését hivatalos úton, levélben is jelezte a tanárnő volt munkaadója, de ha ez nem lett volna elég, a köznevelési információs rendszerben, a KIR-ben mindenképpen nyoma van, ha egy pedagógus munkahelyet vált.

“Azóta eltelt négy hónap. A napokban írtak ki 16. alkalommal minősítésre abba az intézménybe, ahol nem vagyok állományban. Négy hónapja várok arra, hogy kijöjjenek minősíteni, de nem jönnek az új helyre, folyamatosan abba az iskolába akarnak jönni, ahol már nem dolgozom” – meséli a pedagógus. Szerinte az meg külön vicces, hogy az egész minősítési rendszert nem a tanárok akarták, kötelezővé tették nekik, most mégis neki kell több hónapja ezen idegeskednie, és utána járnia, hogy hajlandóak legyenek őt meglátogatni és végre minősíteni.

Ő maga és a régi munkáltatója is összesen tizenötször jelezték hivatalos, ajánlott levél, telefonos és személyes beszélgetés alkalmával is, hogy a tanárnő már nem ott dolgozik, ahová jönni akarnak a tanfelügyelők, de egyik ilyen jelzés sem járt sikerrel. Volt igazgatója és ő személyesen keresték fel az illetékes, helyi POK irodát, ahol a következőt mondta nekik a helyi vezető:

egy hibás algoritmus generálja az időpontokat”

Ezen kívül csak széttárt karokat kaptak válaszul, és a következő mondatokat:

  • korlátozott a hozzáférésük a rendszerhez
  • nem tudják mit kellene tenni, mert mióta hozzájuk került a minősítési folyamatok lebonyolítása, teljes káosz van
  • majd azzal próbálták nyugtatni a tanárnőt, hogy nem ő az egyetlen, aki ebbe a fura helyzetbe keveredett.

“Most ott tartunk, hogy az új munkahelyem igazgatója is már felvette a kapcsolatot a POK-kal. Ha megszületik a huszadik időpontom is, esküszöm sütök egy tálca süteményt, beviszem és leteszem nekik az asztalra” – mondja a tanárnő, aki kínjában már csak nevetni tud ezen a helyzeten. Az idegeskedés nem az egyetlen probléma, amit ez a helyzet szült: amíg nem minősítik, addig nem léphet át a gyakornoki státuszból a ped.1 kategóriába, és nem is kapja meg a magasabb fizetést. “Ezzel a mostani iskolámat is kellemetlen helyzetbe hozzák, mert ha végre-valahára átesek a minősítésen, akkor idén januártól visszamenőleg ki kell fizetnie az elmaradt bérkülönbséget” – teszi hozzá. Szerinte, ha az indulás óta eltelt két-három évben már nem a harmadik kézben lenne a minősítési rendszer felügyelete, akkor talán nem is lenne ekkora zűrzavar, ami ilyen rendszerhibákat okoz.

Megkerestük a köznevelési államtitkárságot is, hogy mit gondolnak a hibás algoritmusról, és mi indokolta, hogy az Oktatási Hivataltól a POK-okhoz került a minősítési rendszer működtetése. Válaszukban azt írták, hogy az Oktatási Hivatal 2014-ben már végzett próbaminősítési eljárásokat, és lebonyolított próbaminősítő vizsgákat is, tehát rendelkezésére állt a kellő szakértelem ahhoz, hogy átvegye ezt a feladatot. “Azáltal, hogy a szervezést egy szerv látja el, a pedagógusok számára átláthatóbb, követhetőbb eljárás volt kialakítható” – írták.

Az algoritmusról pedig azt mondták, hogy a hivatal ennek alapján szervezi le a látogatásokat. Az algoritmus alapját a KIR-ben rögzített adatok adják, melyeket a köznevelési intézmények rögzítenek a rendszerbe. A megkeresésben jelzett hasonló probléma abban az esetben merülhet fel, amennyiben az adatbázisban valamely adat pontatlanul, vagy hiányosan szerepel.

A minősítésről elég lesújtó véleménnyel vannak a pedagógusok, az erről szóló cikkünket itt olvashatja el.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!