Egyre többet költünk oktatásra és a tanári pálya is vonzóbb lett, mégsem ezek az Európia Bizottság legfrissebb oktatási jelentésének legfontosabb megállapításai. A beszámoló szerint az elmúlt három évben romlott a magyar diákok tanulmányi teljesítménye, és nőtt azok száma, akik inkább a közmunkát választják a tanulás helyett. Az Emmi viszont úgy látja, hogy minden szép és jó.
Az elmúlt három évben nőtt az iskolaelhagyók és az alulteljesítő gyerekek aránya Magyarországon – ezek az Európai Bizottság nemrég megjelent Oktatási és Képzési Figyelő 2017 című oktatási jelentésének legfontosabb megállapítása a magyar közoktatásról.
Az adatok azt mutatják, hogy míg 2013-ban 11,9 százalék volt az oktatást és a képzést korán elhagyók (18-24 évesek) aránya, addig ez a szám 2016-ban 12,4 százalék volt. Különösen kellemetlen, hogy az uniós átlag eközben csökkent: 11,9 százalékról 10,7-re.
A jelentés szerint a romló magyar mutatók legfőbb oka az, hogy 2012-ben 18-ról 16 éves korra módosították a tankötelezettségi korhatárt: emiatt a hátrányos helyzetű fiatalok hajlamosak inkább munkát vállalni és kimaradni az iskolából, a közmunkában szerezhető jövedelem ugyanis magasabb mint a családi pótlék összege lenne, olvasható a dokumentumban.
Csökkenő esélyek, csökkenő teljesítmények
Arra sem lehetnek büszkék az oktatás irányítói, ahogy az alulteljesítő 15 éves diákok aránya alakult. Elsősorban az olvasás és a természettudományok terén romlott a gyerekek teljesítménye: előbbit tekintve 19,7 százalékról 27,5-re, addig utóbbiban 18 százalékról 26-ra nőtt az alultejesítők aránya. (A matematikában stagnált a magyar gyerekek teljesítménye.) Ugyan az uniós átlag is hasonló tendenciát mutat, de a magyar mutatóknál 4-6 százalékkal még mindig jobbak az uniós számok.
Bár a folyamat nem most kezdődött, a magyar oktatási rendszer egyre inkább szegregáltabbá válik, állapítja meg az EB jelentése. A KLIK bevezetése sem csökkentette az egyenlőtlenségeket; hiába került az iskolák kezelése az államhoz, a roma gyerekek túlnyomó része még mindig szegregáltan működő iskolákba járnak. Ennek kudarcát jól mutatja, hogy a romák körében drámaian magas az iskolaelhagyók aránya: 59,9 százalék, ami hatszor olyan magas mint a nem romák esetében (8,9 százalék).
A különböző oktatási pályára való állítás sem segíti a hátrányos helyzetű tanulók sorsát: növeli a szelektivitás és az elkülönítés veszélyét. Ez a folyamat már 10 éves korban elkezdődhet, és károsságát jól mutatja, hogy a tavalyi felmérés szerint a szakközépiskolák 10. osztályában a tanulók kompetenciaszintje átlagosan alacsonyabb volt, mint a 6. osztályosok kompetenciaszintje, és a 9. és 10. osztályokban nem növekedett.
Egyre többet költünk oktatásra
Az Európai Bizottság a kötelező óvodai nevelés korhatárának 5 éves korról 3-ra való csökkentését jó lépésnek tartja volt, a jelentés szerint ez várhatóan javítani fogja a gyermekek későbbi iskolai teljesítményét. A dokumentum azt az adatot is idézi, amely szerint a 4 és 6 éves kor közötti roma gyermekek 91 százaléka vesz részt kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, ami a legmagasabb arány a régióban.
A jelentés is elismeri, amit a kormány maga is előszeretettel hangoztat, miszerint egyre többet költenek az oktatásra; 2013-ban a GDP 4,6 százalékát, míg 2015-ben a GDP 5,2 százalékát fordították erre a célra. Ez magasabb az uniós átlagnál, ami 4,9 százalék. Árnyalja a képet, hogy az adatok a felhasznált uniós forrásokat is tartalmazzák.
Ugyan a kormány nem szívesen ismeri el a pedagógushiányt (Rétvári Bence legutóbb arról beszélt, hogy nincs országos tanárhiány), de az Európai Bizottság szerint ez továbbra is komoly probléma, főleg, hogy a tanárok bére továbbra is messze elmarad (30 százalékos a különbség) más diplomásokéhoz képest. Történtek viszont olyan intézkedések, amelyek (például megemelték azon pedagógusok számát, akik az életpályamodellben magasabb besorolásba kerülhetnek), az EB értékelése szerint segíthetnek abban, hogy többen válasszák ezt a pályát.
Tanulságos , hogy a kormany.hu-n megjelent összefoglaló csak a pozitívumokat csemegézte ki a 28 oldalas dokumentumból; az Emmi olvasatában az EB jelentésének legfontosabb gondolata az, hogy javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival. Szegregációról, romló tanulmányi teljesítményekről és iskolaelhagyókról egy szó sem szól a minisztériumi rezümé.
Megosztás